Plusz

Öt művész, akiknek műveit 2017-től szabadon felhasználhatjuk

2017.01.06. 08:05
Ajánlom
Január 1-je sokaknak az év első rosszullétét jelenti, de van még egy fontos történés. Az év első napjával újabb művészek szerzői jogai jártak le, vagyis 2017. január 1-jétől az 1946. december 31. előtt elhunyt művészek munkái szabadon felhasználhatók lettek, és elvesztették szerzői jogdíjas jellegüket.

És hogy kik ezek a művészek? Ennek nézett utána a hiperallergic.com is. Azt már most eláruljuk, hogy a listán van egy magyar szereplő is.

A cikkben szerepel egy térkép is, mely megmutatja, hogy a világ mely részén hány évvel a művész halála után járnak le a szerzői jogok, vagyis hány év után lesznek szabadon felhasználhatók az adott művész munkái. Ez Magyarországon, és a térkép szerint szinte egész Európában hetven év, de vannak országok, ahol csupán ötven évet kell várni.

World copyright terms.svg.png

World copyright terms.svg.png (Fotó/Forrás: wikipedia)

És akkor lássuk a listát, melyen szerepel a jól ismert sci-fi író, H.G. Wells, André Breton író, költő, vagy a tájképeiről híres Paul Nash, de ahogy már említettük, ott van a magyar Moholy-Nagy László is.

Alfred Stieglitz (1864–1946)

Alfred Stieglitz portréja Georgia O'Keeffe-ről

Alfred Stieglitz portréja Georgia O'Keeffe-ről (Fotó/Forrás: wikipedia)

Alfred Stieglitz a fotóművészet egyik korai képviselője volt: az ő munkásságának is köszönhető, hogy a fényképezés külön művészeti ággá nőtte ki magát. Stieglitz ezt saját galériáiban rendezett kiállításaival is elősegítette, ahol saját fotóit állította ki. Tájképein a természetben jelen lévő káoszt örökítette meg, de a természetfotók mellett feleségéről, Georgia O'Keeffe festőnőről is készített portrékat, köztük meztelen fotókat.

Moholy-Nagy László (1895–1946)

moholy nagy

moholy nagy

Művészetével foglalkozott a manhattani Guggenheim Múzeum hatalmas, retrospektív kiállítása tavaly. A folyamatos kísérletező művész a Bauhaus-iskolát, új nevén a New Bauhaust irányította . Moholy-Nagy csupán 51 évig élt, 1946-ban leukémiában hunyt el. Konstruktivista festményein egymást metsző geometriai testeket ábrázolt, plexiüveg szobrait sütőben olvasztotta furcsa formájú művekké, de készített reklámot is, pl. az Imperial Airways légitársaság 1936-os dizájnját is neki köszönhetjük.

moholy

moholy

H.G. Wells (1866-1946)

H.G. Wells

H.G. Wells (Fotó/Forrás: wikipedia)

H.G. Wells több műfajban is alkotott, mégis leginkább sci-fi műveiről ismerjük. Hugo Gernsbackkel és Jules Verne-nel együtt ő volt a science fiction atyja. Legismertebb műveit, Az időgépet, a Dr. Moreau szigetét, A láthatatlan embert vagy a Világok harcát saját korában a scientific romance műfajába sorolták. Wells első könyvsikere az „Anticipations” (1901) volt, és Wells legegyértelműbben jövővel foglalkozó művének tartják. Elképzelte, milyen lesz a világ 2000-ben, amiből végül jó pár dolog beigazolódott, de sok helyen tévedett is. A találatok közé tartoznak például olyan társadalmi folyamatok előrejelzése, mint hogy a javuló közlekedésnek köszönhetően a lakosság egy része elhagyja a nagyvárosokat, hogy a morális korlátok lazulnak a szexuális szabadság iránti igény növekedése miatt, a német militarizmus bukása vagy egy egységes európai államalakulat létrejötte. Voltak benne természetesen mellélövések is: azt várta, hogy 1950 előtt nem lesz valódi repülőgép, és azt írta: „az én képzeletemben egy tengeralattjáró semmi másra nem képes, mint arra, hogy a tengerbe fullassza a legénységét és a feltalálóját”.(wikipedia)

Paul Nash (1889–1946)

Paul Nash: Holt-tenger

Paul Nash: Holt-tenger (Fotó/Forrás: wikipedia)

Paul Nash, akinek retrospektív kiállítása még mindig megtekinthető a londoni Tate Britainben, 1946-ban szívrohamban hunyt el 57 évesen. Művészetében a szürrealizmus és a modernizmus stílusjegyeit használta a világháborús témájú műveinek elkészítésekor, és a huszadik század első felének egyik legjelentősebb tájképfestője volt. A brit hadseregben szolgált az első világháború alatt tisztként is és hivatalos háborús képzőművészként is.

Adolf de Meyer (1868–1946)

divatfotó, Vogue, 1941

divatfotó, Vogue, 1941 (Fotó/Forrás: Pinterest)

A huszadik század első felének termékeny fotográfusa volt, aki többek között V. György brit királyról is készített fényképet. 1914-ben ő lett a Vouge első hivatalos divatfotográfusa is. Életének számos pontját homály fedi, például azt, hogy hogyan jutott a „bárói” címhez, de feleségével, Donna Maria Beatrice Olga Alberta Caracciolóval való viszonya is furcsa, mivel Adolf de Meyer homoszexuális volt, míg a nő leszbikus vagy biszexuális.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.
Vizuál

Peruban is szerették Vörös Eszter Márquez-filmjét

Tovább folytatódik A Nagy Parranda – Történetek Gabriel García Márquezről című film sikersorozata. Vörös Eszter sajátos zenei és személyes nézőpontból készült dokumentumfilmje legutóbb Peruban nyert fődíjat. 
Klasszikus

Díjnyertes női zeneszerzők az Óbudai Danubia Zenekar műsorán

Missy Mazzoli és Dobrinka Tabakova műve is szerepel azon a Zeneakadémiai koncerten, melynek karmestere és brácsaszólistája az Óbudai Danubia Zenekar visszatérő vendége, Maxim Rysanov lesz.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Kultúra, három pilléren – beszélgetés Czigány Balázzsal

Képzőművészet, oktatás, zene: ebben a három pilléres kulturális jelenlétben gondolkodik az Esterházy Magánalapítvány. Eddigi magyarországi tevékenységükről, közeli és távlati terveikről, valamint a Budapesti Őszi Fesztivál keretein belül október 7-én bemutatott EP33 Haydn – Performansz hegedűre, csellóra és koponyára című produkciójukról beszélt Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese.
Plusz gyász

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Plusz hír

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Plusz ajánló

Félénél jár az első Liszt Ünnep – ezek a programok várnak még ránk!

Már most felejthetetlen pillanatokkal gazdagodhattunk, pedig még számos izgalmas programot tartogat a Müpa október 24-ig zajló őszi kulturális eseménysorozata.
Plusz ajánló

Halk lombok alatt – Megjelent a novemberi Fidelio

Ingyenes programmagazinunk legfrissebb számában az időrendi bontások és ajánlók mellett számos interjút és magazinos anyagot olvashat. A novemberi számot keresse országszerte, az ismert terjesztési pontokon vagy lapozzon bele online!