És hogy kik ezek a művészek? Ennek nézett utána a hiperallergic.com is. Azt már most eláruljuk, hogy a listán van egy magyar szereplő is.

A cikkben szerepel egy térkép is, mely megmutatja, hogy a világ mely részén hány évvel a művész halála után járnak le a szerzői jogok, vagyis hány év után lesznek szabadon felhasználhatók az adott művész munkái. Ez Magyarországon, és a térkép szerint szinte egész Európában hetven év, de vannak országok, ahol csupán ötven évet kell várni.

World copyright terms.svg.png (Fotó/Forrás: wikipedia)

És akkor lássuk a listát, melyen szerepel a jól ismert sci-fi író, H.G. Wells, André Breton író, költő, vagy a tájképeiről híres Paul Nash, de ahogy már említettük, ott van a magyar Moholy-Nagy László is.

Alfred Stieglitz (1864–1946)

Alfred Stieglitz portréja Georgia O'Keeffe-ről (Fotó/Forrás: wikipedia)

Alfred Stieglitz a fotóművészet egyik korai képviselője volt: az ő munkásságának is köszönhető, hogy a fényképezés külön művészeti ággá nőtte ki magát. Stieglitz ezt saját galériáiban rendezett kiállításaival is elősegítette, ahol saját fotóit állította ki. Tájképein a természetben jelen lévő káoszt örökítette meg, de a természetfotók mellett feleségéről, Georgia O'Keeffe festőnőről is készített portrékat, köztük meztelen fotókat.

Moholy-Nagy László (1895–1946)

moholy nagy

Művészetével foglalkozott a manhattani Guggenheim Múzeum hatalmas, retrospektív kiállítása tavaly. A folyamatos kísérletező művész a Bauhaus-iskolát, új nevén a New Bauhaust irányította . Moholy-Nagy csupán 51 évig élt, 1946-ban leukémiában hunyt el. Konstruktivista festményein egymást metsző geometriai testeket ábrázolt, plexiüveg szobrait sütőben olvasztotta furcsa formájú művekké, de készített reklámot is, pl. az Imperial Airways légitársaság 1936-os dizájnját is neki köszönhetjük.

moholy

H.G. Wells (1866-1946)

H.G. Wells (Fotó/Forrás: wikipedia)

H.G. Wells több műfajban is alkotott, mégis leginkább sci-fi műveiről ismerjük. Hugo Gernsbackkel és Jules Verne-nel együtt ő volt a science fiction atyja. Legismertebb műveit, Az időgépet, a Dr. Moreau szigetét, A láthatatlan embert vagy a Világok harcát saját korában a scientific romance műfajába sorolták. Wells első könyvsikere az „Anticipations” (1901) volt, és Wells legegyértelműbben jövővel foglalkozó művének tartják. Elképzelte, milyen lesz a világ 2000-ben, amiből végül jó pár dolog beigazolódott, de sok helyen tévedett is. A találatok közé tartoznak például olyan társadalmi folyamatok előrejelzése, mint hogy a javuló közlekedésnek köszönhetően a lakosság egy része elhagyja a nagyvárosokat, hogy a morális korlátok lazulnak a szexuális szabadság iránti igény növekedése miatt, a német militarizmus bukása vagy egy egységes európai államalakulat létrejötte. Voltak benne természetesen mellélövések is: azt várta, hogy 1950 előtt nem lesz valódi repülőgép, és azt írta: „az én képzeletemben egy tengeralattjáró semmi másra nem képes, mint arra, hogy a tengerbe fullassza a legénységét és a feltalálóját”.(wikipedia)

Paul Nash (1889–1946)

Paul Nash: Holt-tenger (Fotó/Forrás: wikipedia)

Paul Nash, akinek retrospektív kiállítása még mindig megtekinthető a londoni Tate Britainben, 1946-ban szívrohamban hunyt el 57 évesen. Művészetében a szürrealizmus és a modernizmus stílusjegyeit használta a világháborús témájú műveinek elkészítésekor, és a huszadik század első felének egyik legjelentősebb tájképfestője volt. A brit hadseregben szolgált az első világháború alatt tisztként is és hivatalos háborús képzőművészként is.

Adolf de Meyer (1868–1946)

divatfotó, Vogue, 1941 (Fotó/Forrás: Pinterest)

A huszadik század első felének termékeny fotográfusa volt, aki többek között V. György brit királyról is készített fényképet. 1914-ben ő lett a Vouge első hivatalos divatfotográfusa is. Életének számos pontját homály fedi, például azt, hogy hogyan jutott a „bárói” címhez, de feleségével, Donna Maria Beatrice Olga Alberta Caracciolóval való viszonya is furcsa, mivel Adolf de Meyer homoszexuális volt, míg a nő leszbikus vagy biszexuális.