Plusz

Ötkarikás harmóniák

2014.02.11. 09:44
Ajánlom
Hol találkozik Freddie Mercury életműve Richard Strausséval? Mi köze a Star Wars-sagának az olimpiai fanfárhoz? Csokorba gyűjtöttük az Olimpiai játékok néhány legendás dalát – és néhány olyat is, amit jobb volna elfelejteni.

Az olimpiai dalok története egészen az újkori játékok kezdetéig nyúlik vissza, amikor is 1896-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkérte Görögország mai napig egyik leghíresebb zeneszerzőjét, Szpiridon Szamaraszt, hogy komponáljon egy, az esemény rangjához méltó kórusművet. Bár Szamarasz alkotása akkor és ott sikert aratott, közel fél évszázadot kellett várnia arra, hogy hivatalosan is az olimpiák himnuszává váljék.

A köztes évtizedek alatt tradícióvá nőtte ki magát, hogy négyévente újabb és újabb himnuszokkal jelentkezzenek a szervező országok. Így történhetett meg az is, hogy az 1936-os berlini olimpia himnuszát az a Richard Strauss írta, akiről köztudott volt, hogy megveti és lenézi a sportokat. A vállalás hátterében legalább annyira lehetett ott Strauss kényes viszonya a náci párttal (a zeneszerző fogadott lánya és unokái zsidó származásúak voltak), mint a munkáért járó közel tízezer márkás honorárium.  A darab librettójának megírására olyan prominens személyiségek jelentkeztek be, mint a Nobel-díjas Gerhart Hauptman, vagy a Német Költők Akadémiájának elnöke, Wilhelm von Sholz, akinek Szigfrid hőstetteiből írt szövegét még az akkori német vezetés is túlságosan nacionalistának találta.

Hasonlóan komplikált körülmények között született meg az 1952-es helsinki nyári olimpia indulója is. A finn Aarre Merikanto ugyan már 1939-ben elnyerte a jogot, hogy a következő évi ötkarikás játékok hivatalos zeneszerzője legyen, az akkor elmaradt finn olimpia zeneszerzője valamivel több mint egy évtizedre hoppon maradt. Tíz évvel később, mikor újra lehetősége nyílt műve bemutatására, nem találta meg a háború okozta felfordulásban elkallódott partitúráját. Csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a mű az utolsó pillanatban mégis előkerült. 

1958-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül úgy döntött, hogy Szpiridon Szamarosz művét teszi meg az elkövetkező játékok hivatalos himnuszává, amely aztán 1960-ban rögtön két ízben is debütálhatott: előbb a téli játékokon az amerikai Squaw Valley-ben, majd Rómában.

Egy újabb kor himnuszai: Barcelona, Survival

A hivatalossá emelt himnusz megjelenésével az ötkarikás játékok zenetörténete azonban korántsem zárult le. Elég, ha csak a Star Wars és a Harry Potter filmek zeneszerzőjeként is hírnevet szerzett John Williamsre gondolunk: ha Szamaroszé az olimpiák Himnusza, akkor Williams 1984-es, Los Angelesi-i játékokhoz komponált fanfárja a Szózat. Williams munkája mára vitathatatlanul összenőtt a sporteseménnyel, alkotásának nívóját jól jelzi, hogy egy évvel később munkájáért elnyerte a legjobb instrumentális alkotásnak kijáró Grammy-díjat, napjainkban pedig a gyűjtők akár hatszáz dollárt is hajlandóak áldozni az album korabeli eredetijéért.

Williams könnyedén befogadható, elsősorban mégis a komolyzene felől közelítő kompozícióival még további négy alkalommal járult hozzá az olimpiai játékokhoz, s eközben fokozatosan vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a popkultúra is szeretné kivenni a részét az eseményből.  Az európai diszkó koronázatlan királyának, Girgio Morodernek, és egy még ma is partyképes Koreanának slágere után ezen a téren is megszületett az első mérföldkő: 1992-ben, Barcelonában.

Freddie Mercury első ízben a nyolcvanas évek végén vetette fel, hogy szívesen dolgozna együtt a katalán operaénekesnővel, Montserrat Caballéval, egymás iránti kölcsönös rajongásuknak köszönhetően pedig viszonylag gyorsan, már 1988-ban kiadhatták közös albumukat, a Barcelonát.  A lemez megjelenésekor nem keltett különösebb visszhangot, inkább övezte értetlenség, mintsem hangos siker. A címadó dal már csak egy évvel Mercury halála után válhatott valódi slágerré, amikor 1992-ben a barcelonai olimpia hivatalos dalává választották. A mai napig ez minden idők legismertebb ötkarikás dala.

Az utóbbi egy évtized olimpiai daltermésének tendenciáit jól jelzi, hogy míg 2006-ban a torinói téli játékokon Andrea Bocell iBecause we believe c. dala vált az esemény hivatalos indulójává, addig négy évvel később a gyakorlatilag azonos című, I believe c. szerzemény töltötte be ugyanezt a szerepet. A leginkább az Eurovíziós slágerdömping irányába történő elmozdulásban valódi ellenpontot Björk 2004-es, mind hangzásában, mind megvalósításában pszichedelikus Oceaniája tudott nyújtani, illetve a Muse 2012-es londoni indulója. A brit trió Survival c. száma egyidejűleg volt képes kivívni a sportrajongók és a zenekritikusok ellenszenvét, miközben egyesítette magában az olimpiai slágergyár teljes receptkönyvét: a monumentális nagyzenekari hangszerelést, stíluseklektikát, a feszes ritmikát és a győzelmet tematizáló dalszöveget. Más kérdés, hogy a zenekar diszkográfiájának ismeretében mindez inkább értékelhető stílusparódiaként, mintsem komolyan vehető mérföldkőként.

Szocsi zenéje a Pussy Riot után

A nyitott füllel járóknak 2014-ben is meglesz minden oka arra, hogy az olimpiai játékok lezárultával örökre elfelejtsék Danielle Bradbery My day című, Voice győztes dalát. Szocsinak már a kezdete előtt volt zenei híre, hiszen az orosz LMBT mozgalommal szoros kapcsolatot ápoló Pussy Riot zenekar tagjait a téli olimpia kapcsán szabadon engedték a börtönből, ahová egy orosz templomban tartott perfomance-ért és a Szűzanya, zavard el Putyint! című dal előadásáért kerültek. Ha tehát valamiért mégis emlékezni fogunk Szocsi zenei termésére, az inkább annak lesz köszönhető, hogy egyazon stadionban lépett fel az LMBT mozgalmat szintén aktívan támogató t.A.T.u, a Putyin-közeli karmester Gargijev, és az ő felfedezettje, mindig kiváló Anna Netrebko.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

RENDKÍVÜLI: Ázsiai turnéra indulunk a Concerto Budapesttel

Három nagyvárosba, Bangkokba, Fucsouba és Sanghajba kísérjük el a világhírű magyar szimfonikus zenekart, amely többek között Bartók mesterművével, a Concertóval a bőröndben utazik.
Klasszikus

Kicsoda Hildur Guðnadóttir, a Joker zeneszerzője?

Egy nő a férfidominálta zeneszerzőszakmában, aki a Chernobyl után a Joker eredeti filmzenéjével új színt hoz a film világába.
Zenés színház

A punktól az opera felé – Kérdések és válaszok az operajátszásról

Új sorozat indult az Opera Magazinban, amelyben a színházi szakma képviselői beszélnek arról, szerintük hogyan érdemes operát játszani, mitől jó egy előadás, valamint mivel lehet megszólítani a fiatalokat és megtartani az idősebbeket. Az első részben Kiss Eszter Veronika és Fáy Miklós kritikusokat kérdezték.
Vizuál

A kikiáltási ár kétszereséért kelt el Czóbel Béla remekműve

Czóbel Béla Kertben című remekműve érte el a legmagasabb leütési árat, de jól szerepelt Hantai Simon és Vörös Géza egy-egy alkotása is a Kieselbach Galéria péntek esti árverésén a Budapest Marriott Hotelben.
Plusz

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz játék

Színház és balettcsoport is csatlakozott a Tetris kihíváshoz

Eddig csak mentő- és rendőrautók, vadászgépek és hasonló eszközök felszerelése és személyzete mutatta meg magát kiterítve a jármű mellett. Itthon azonban színesebb felhozatalt mutatunk a fotókból.
Plusz Partitúra

Bálint gazda: „Semmi sem tesz szabadabbá, mint a gazdálkodás”

Országjáró kulturális TV-sorozatunk, a Partitúra, Gyöngyösön járt, éppen ott, ahol az ország kertésze, Bálint gazda született – több, mint egy évszázaddal ezelőtt. Dr. Bálint György kertészmérnökkel beszélgettünk gyerekkori és ifjúkori emlékeiről, de elsősorban a gazdálkodásról.
Plusz hír

Letartóztatták a 81 éves Jane Fondát, amikor a klímaválság ellen tüntetett

A békésen tiltakozó színésznőt Washingtonban, az amerikai törvényhozásnak otthont adó Capitolium lépcsőjén vették őrizetbe.
Plusz ajánló

Tánc, zene, alkotóművészet - a Velencei-tó partján kalandozik a Partitúra

A Partitúra kulturális időutazása ezúttal a harmadik legnagyobb természetes tavunkhoz, a Velencei-tó környékére látogat el. A Duna Televízióban október 12-én 13:30-tól folytatódik Miklósa Erika és Batta András országjáró műsora.
Plusz hír

Újrahasznosítja építőkockáit a Lego

Keresi műanyag építőkockái újrahasznosításának lehetőségeit a Lego, a dán játékkészítő cég az Egyesült Államokban teszteli azt, hogy vásárlói visszaküldhessék neki a feleslegessé vált kockákat, amelyeket később tovább adnak más gyermekeknek.