Plusz

Ötkarikás harmóniák

2014.02.11. 09:44
Ajánlom
Hol találkozik Freddie Mercury életműve Richard Strausséval? Mi köze a Star Wars-sagának az olimpiai fanfárhoz? Csokorba gyűjtöttük az Olimpiai játékok néhány legendás dalát – és néhány olyat is, amit jobb volna elfelejteni.

Az olimpiai dalok története egészen az újkori játékok kezdetéig nyúlik vissza, amikor is 1896-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkérte Görögország mai napig egyik leghíresebb zeneszerzőjét, Szpiridon Szamaraszt, hogy komponáljon egy, az esemény rangjához méltó kórusművet. Bár Szamarasz alkotása akkor és ott sikert aratott, közel fél évszázadot kellett várnia arra, hogy hivatalosan is az olimpiák himnuszává váljék.

A köztes évtizedek alatt tradícióvá nőtte ki magát, hogy négyévente újabb és újabb himnuszokkal jelentkezzenek a szervező országok. Így történhetett meg az is, hogy az 1936-os berlini olimpia himnuszát az a Richard Strauss írta, akiről köztudott volt, hogy megveti és lenézi a sportokat. A vállalás hátterében legalább annyira lehetett ott Strauss kényes viszonya a náci párttal (a zeneszerző fogadott lánya és unokái zsidó származásúak voltak), mint a munkáért járó közel tízezer márkás honorárium.  A darab librettójának megírására olyan prominens személyiségek jelentkeztek be, mint a Nobel-díjas Gerhart Hauptman, vagy a Német Költők Akadémiájának elnöke, Wilhelm von Sholz, akinek Szigfrid hőstetteiből írt szövegét még az akkori német vezetés is túlságosan nacionalistának találta.

Hasonlóan komplikált körülmények között született meg az 1952-es helsinki nyári olimpia indulója is. A finn Aarre Merikanto ugyan már 1939-ben elnyerte a jogot, hogy a következő évi ötkarikás játékok hivatalos zeneszerzője legyen, az akkor elmaradt finn olimpia zeneszerzője valamivel több mint egy évtizedre hoppon maradt. Tíz évvel később, mikor újra lehetősége nyílt műve bemutatására, nem találta meg a háború okozta felfordulásban elkallódott partitúráját. Csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a mű az utolsó pillanatban mégis előkerült. 

1958-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül úgy döntött, hogy Szpiridon Szamarosz művét teszi meg az elkövetkező játékok hivatalos himnuszává, amely aztán 1960-ban rögtön két ízben is debütálhatott: előbb a téli játékokon az amerikai Squaw Valley-ben, majd Rómában.

Egy újabb kor himnuszai: Barcelona, Survival

A hivatalossá emelt himnusz megjelenésével az ötkarikás játékok zenetörténete azonban korántsem zárult le. Elég, ha csak a Star Wars és a Harry Potter filmek zeneszerzőjeként is hírnevet szerzett John Williamsre gondolunk: ha Szamaroszé az olimpiák Himnusza, akkor Williams 1984-es, Los Angelesi-i játékokhoz komponált fanfárja a Szózat. Williams munkája mára vitathatatlanul összenőtt a sporteseménnyel, alkotásának nívóját jól jelzi, hogy egy évvel később munkájáért elnyerte a legjobb instrumentális alkotásnak kijáró Grammy-díjat, napjainkban pedig a gyűjtők akár hatszáz dollárt is hajlandóak áldozni az album korabeli eredetijéért.

Williams könnyedén befogadható, elsősorban mégis a komolyzene felől közelítő kompozícióival még további négy alkalommal járult hozzá az olimpiai játékokhoz, s eközben fokozatosan vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a popkultúra is szeretné kivenni a részét az eseményből.  Az európai diszkó koronázatlan királyának, Girgio Morodernek, és egy még ma is partyképes Koreanának slágere után ezen a téren is megszületett az első mérföldkő: 1992-ben, Barcelonában.

Freddie Mercury első ízben a nyolcvanas évek végén vetette fel, hogy szívesen dolgozna együtt a katalán operaénekesnővel, Montserrat Caballéval, egymás iránti kölcsönös rajongásuknak köszönhetően pedig viszonylag gyorsan, már 1988-ban kiadhatták közös albumukat, a Barcelonát.  A lemez megjelenésekor nem keltett különösebb visszhangot, inkább övezte értetlenség, mintsem hangos siker. A címadó dal már csak egy évvel Mercury halála után válhatott valódi slágerré, amikor 1992-ben a barcelonai olimpia hivatalos dalává választották. A mai napig ez minden idők legismertebb ötkarikás dala.

Az utóbbi egy évtized olimpiai daltermésének tendenciáit jól jelzi, hogy míg 2006-ban a torinói téli játékokon Andrea Bocell iBecause we believe c. dala vált az esemény hivatalos indulójává, addig négy évvel később a gyakorlatilag azonos című, I believe c. szerzemény töltötte be ugyanezt a szerepet. A leginkább az Eurovíziós slágerdömping irányába történő elmozdulásban valódi ellenpontot Björk 2004-es, mind hangzásában, mind megvalósításában pszichedelikus Oceaniája tudott nyújtani, illetve a Muse 2012-es londoni indulója. A brit trió Survival c. száma egyidejűleg volt képes kivívni a sportrajongók és a zenekritikusok ellenszenvét, miközben egyesítette magában az olimpiai slágergyár teljes receptkönyvét: a monumentális nagyzenekari hangszerelést, stíluseklektikát, a feszes ritmikát és a győzelmet tematizáló dalszöveget. Más kérdés, hogy a zenekar diszkográfiájának ismeretében mindez inkább értékelhető stílusparódiaként, mintsem komolyan vehető mérföldkőként.

Szocsi zenéje a Pussy Riot után

A nyitott füllel járóknak 2014-ben is meglesz minden oka arra, hogy az olimpiai játékok lezárultával örökre elfelejtsék Danielle Bradbery My day című, Voice győztes dalát. Szocsinak már a kezdete előtt volt zenei híre, hiszen az orosz LMBT mozgalommal szoros kapcsolatot ápoló Pussy Riot zenekar tagjait a téli olimpia kapcsán szabadon engedték a börtönből, ahová egy orosz templomban tartott perfomance-ért és a Szűzanya, zavard el Putyint! című dal előadásáért kerültek. Ha tehát valamiért mégis emlékezni fogunk Szocsi zenei termésére, az inkább annak lesz köszönhető, hogy egyazon stadionban lépett fel az LMBT mozgalmat szintén aktívan támogató t.A.T.u, a Putyin-közeli karmester Gargijev, és az ő felfedezettje, mindig kiváló Anna Netrebko.

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Péterfy Gergely: A Dunakanyarban van valami grandiózus

A Partitúra harmadik szériájának következő adása, most szombaton, szeptember 19-én 14.30-tól Visegrádon és környékén kalandozik a Duna tévén. A műsorvezetők, Miklósa Erika operaénekes és Batta András zenetudós – többek között – a Péterfy-családnál is vendégségben jártak. Péterfy László Kossuth-díjas szobrászművésznél, és lányánál, Péterfy Bori színész-énekesnél. Bori testvére, Péterfy Gergely író azonban a nyári forgatás idején épp külföldön volt, így kimaradt a Partitúrából, de a Fidelio.hu most pótolta a beszélgetést.
Klasszikus

Bretz Gábor: Nem lehet megunni a Kékszakállút

Szeptember 26-án Bartók Béla műveiből ad koncertet a Concerto Budapest. A műsorban egyetlen operája, A kékszakállú herceg vára is elhangzik. Vörös Szilvia énekli Juditot, a várurat pedig Bretz Gábor. A basszusénekest telefonon értük el, hogy az operáról kérdezzük.
Zenés színház

Koronavírussal került kórházba Anna Nyetrebko

Az orosz szopránnak a koronavírussal összefüggő tüdőgyulladása van, ezért orvosi felügyeletre szorul.
Könyv

Patti Smith Kosztolányit olvas a teája mellé

Az amerikai költő/énekes nem most ismerkedik a magyar irodalommal: korábban egy Krasznahorkai kötettel töltötte az éjszakáját.
Zenés színház

Létkérdés az opera – Interjú Almási-Tóth Andrással

A kortárs amerikai darab, Jake Heggie Ments meg, Uram! (Dead Man Walking) című alkotásának magyarországi bemutatójára szeptemberben kerül sor. A színpadra állítás koncepciójáról Almási-Tóth András rendezőt kérdeztük.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

50 éve halt meg Jimi Hendrix, minden idők legmeghatározóbb gitárosa

„Amikor a szeretet hatalma legyőzi a hatalom szeretetét, a világ meg fogja ismerni a békét" - tartotta a zenész, akinek hatása felmérhetetlen a rockzenére.
Plusz ajánló

Kettő az egyben – Megjelent a Fidelio és a Líra közös lapszáma!

Gazdag könyves tartalommal gyarapodott a Fidelio Magazin: az októberi lapszámban megtalálhatják Olvasóink a Líra Könyvklub mellékletét is. Az ingyenes programmagazin mától fellelhető a fővárosban, az ismert terjesztési pontokon, valamint országosan a Líra bolthálózatában.
Plusz hír

Rendkívüli nyári szezont zárt a 15. évadát ünneplő Kultkikötő

Öt helyszín, közel 130 produkció, 80 családi- és gyerekprogram, 50 felnőtteknek szóló koncert és színházi előadás, köztük három ősbemutató. Ezek a 2020-as Kultkikötő nyári évadának legfontosabb számai.
Plusz ajánló

CAFe Budapest – kortárs kultúra tizenhét napon át

Miért fontos a kreativitás a kihívásokkal teli időkben? Hogyan kínál új perspektívákat és teremt lehetőséget a közös gondolkodásra a kortárs művészet itt, most, ma? A régió és az ősz egyik legfontosabb összművészeti eseménysorozata, a 29. CAFe Budapest Kortárs Művészeti Fesztivál pontosan ezekre a kérdésekre keresi a választ 2020. október 9-től 17 napon át, számtalan műfajban, izgalmasabbnál izgalmasabb helyszíneken, szerte a fővárosban.
Plusz ajánló

22. alkalommal indul A Tánc Fesztiválja

A magyar kortárs táncművészet versenyszerű találkozóján a neves szakmai zsűri mellett, a közönség előtt is megmérettetnek a társulatok szeptember 6. és 10. között a veszprémi Pannon Várszínházban.