Plusz

Ötkarikás harmóniák

2014.02.11. 09:44
Ajánlom
Hol találkozik Freddie Mercury életműve Richard Strausséval? Mi köze a Star Wars-sagának az olimpiai fanfárhoz? Csokorba gyűjtöttük az Olimpiai játékok néhány legendás dalát – és néhány olyat is, amit jobb volna elfelejteni.

Az olimpiai dalok története egészen az újkori játékok kezdetéig nyúlik vissza, amikor is 1896-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság felkérte Görögország mai napig egyik leghíresebb zeneszerzőjét, Szpiridon Szamaraszt, hogy komponáljon egy, az esemény rangjához méltó kórusművet. Bár Szamarasz alkotása akkor és ott sikert aratott, közel fél évszázadot kellett várnia arra, hogy hivatalosan is az olimpiák himnuszává váljék.

A köztes évtizedek alatt tradícióvá nőtte ki magát, hogy négyévente újabb és újabb himnuszokkal jelentkezzenek a szervező országok. Így történhetett meg az is, hogy az 1936-os berlini olimpia himnuszát az a Richard Strauss írta, akiről köztudott volt, hogy megveti és lenézi a sportokat. A vállalás hátterében legalább annyira lehetett ott Strauss kényes viszonya a náci párttal (a zeneszerző fogadott lánya és unokái zsidó származásúak voltak), mint a munkáért járó közel tízezer márkás honorárium.  A darab librettójának megírására olyan prominens személyiségek jelentkeztek be, mint a Nobel-díjas Gerhart Hauptman, vagy a Német Költők Akadémiájának elnöke, Wilhelm von Sholz, akinek Szigfrid hőstetteiből írt szövegét még az akkori német vezetés is túlságosan nacionalistának találta.

Hasonlóan komplikált körülmények között született meg az 1952-es helsinki nyári olimpia indulója is. A finn Aarre Merikanto ugyan már 1939-ben elnyerte a jogot, hogy a következő évi ötkarikás játékok hivatalos zeneszerzője legyen, az akkor elmaradt finn olimpia zeneszerzője valamivel több mint egy évtizedre hoppon maradt. Tíz évvel később, mikor újra lehetősége nyílt műve bemutatására, nem találta meg a háború okozta felfordulásban elkallódott partitúráját. Csak a véletlennek volt köszönhető, hogy a mű az utolsó pillanatban mégis előkerült. 

1958-ban a Nemzetközi Olimpiai Bizottság végül úgy döntött, hogy Szpiridon Szamarosz művét teszi meg az elkövetkező játékok hivatalos himnuszává, amely aztán 1960-ban rögtön két ízben is debütálhatott: előbb a téli játékokon az amerikai Squaw Valley-ben, majd Rómában.

Egy újabb kor himnuszai: Barcelona, Survival

A hivatalossá emelt himnusz megjelenésével az ötkarikás játékok zenetörténete azonban korántsem zárult le. Elég, ha csak a Star Wars és a Harry Potter filmek zeneszerzőjeként is hírnevet szerzett John Williamsre gondolunk: ha Szamaroszé az olimpiák Himnusza, akkor Williams 1984-es, Los Angelesi-i játékokhoz komponált fanfárja a Szózat. Williams munkája mára vitathatatlanul összenőtt a sporteseménnyel, alkotásának nívóját jól jelzi, hogy egy évvel később munkájáért elnyerte a legjobb instrumentális alkotásnak kijáró Grammy-díjat, napjainkban pedig a gyűjtők akár hatszáz dollárt is hajlandóak áldozni az album korabeli eredetijéért.

Williams könnyedén befogadható, elsősorban mégis a komolyzene felől közelítő kompozícióival még további négy alkalommal járult hozzá az olimpiai játékokhoz, s eközben fokozatosan vált egyre nyilvánvalóbbá, hogy a popkultúra is szeretné kivenni a részét az eseményből.  Az európai diszkó koronázatlan királyának, Girgio Morodernek, és egy még ma is partyképes Koreanának slágere után ezen a téren is megszületett az első mérföldkő: 1992-ben, Barcelonában.

Freddie Mercury első ízben a nyolcvanas évek végén vetette fel, hogy szívesen dolgozna együtt a katalán operaénekesnővel, Montserrat Caballéval, egymás iránti kölcsönös rajongásuknak köszönhetően pedig viszonylag gyorsan, már 1988-ban kiadhatták közös albumukat, a Barcelonát.  A lemez megjelenésekor nem keltett különösebb visszhangot, inkább övezte értetlenség, mintsem hangos siker. A címadó dal már csak egy évvel Mercury halála után válhatott valódi slágerré, amikor 1992-ben a barcelonai olimpia hivatalos dalává választották. A mai napig ez minden idők legismertebb ötkarikás dala.

Az utóbbi egy évtized olimpiai daltermésének tendenciáit jól jelzi, hogy míg 2006-ban a torinói téli játékokon Andrea Bocell iBecause we believe c. dala vált az esemény hivatalos indulójává, addig négy évvel később a gyakorlatilag azonos című, I believe c. szerzemény töltötte be ugyanezt a szerepet. A leginkább az Eurovíziós slágerdömping irányába történő elmozdulásban valódi ellenpontot Björk 2004-es, mind hangzásában, mind megvalósításában pszichedelikus Oceaniája tudott nyújtani, illetve a Muse 2012-es londoni indulója. A brit trió Survival c. száma egyidejűleg volt képes kivívni a sportrajongók és a zenekritikusok ellenszenvét, miközben egyesítette magában az olimpiai slágergyár teljes receptkönyvét: a monumentális nagyzenekari hangszerelést, stíluseklektikát, a feszes ritmikát és a győzelmet tematizáló dalszöveget. Más kérdés, hogy a zenekar diszkográfiájának ismeretében mindez inkább értékelhető stílusparódiaként, mintsem komolyan vehető mérföldkőként.

Szocsi zenéje a Pussy Riot után

A nyitott füllel járóknak 2014-ben is meglesz minden oka arra, hogy az olimpiai játékok lezárultával örökre elfelejtsék Danielle Bradbery My day című, Voice győztes dalát. Szocsinak már a kezdete előtt volt zenei híre, hiszen az orosz LMBT mozgalommal szoros kapcsolatot ápoló Pussy Riot zenekar tagjait a téli olimpia kapcsán szabadon engedték a börtönből, ahová egy orosz templomban tartott perfomance-ért és a Szűzanya, zavard el Putyint! című dal előadásáért kerültek. Ha tehát valamiért mégis emlékezni fogunk Szocsi zenei termésére, az inkább annak lesz köszönhető, hogy egyazon stadionban lépett fel az LMBT mozgalmat szintén aktívan támogató t.A.T.u, a Putyin-közeli karmester Gargijev, és az ő felfedezettje, mindig kiváló Anna Netrebko.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

Werner Herzog szembeszállt az értelemmel, és győzött

Werner Herzog 1974 telén Münchentől egészen Párizsig gyalogolt el, miután megtudta, hogy Lotte Eisner súlyos betegségben szenved, és haldoklik. A német rendező gondolkodás nélkül útnak indult, fejében ugyanis szöget ütött a gondolat, hogy Eisner csak akkor maradhat életben, ha ő elsétál hozzá.
Vizuál

Átadták a Libri irodalmi díjakat

Náray Tamás, Bibók Bea, Borbás Marcsi, Bartos Erika, Karády Anna, Bán Mór, Emeran Mayer és Edith Eva Eger – mások mellett ők vehették át idén a Libri irodalmi díjakat. A könyvkereskedő 2024 legsikeresebb köteteit jutalmazta az olvasók döntése alapján.
Tánc

Yakovleva Maria lett A Magyar Nemzeti Balett Étoile-ja

A Magyar Nemzeti Balett principálját A bajadér június 15-i előadásának tapsrendje alatt érte a meglepetésszerű bejelentés, hogy a következő szezonban ő lesz a Magyar Állami Operaház balettegyüttese legrangosabb címének birtokosa.
Könyv

Fiatalok hangok, megdöbbentő írások – kihirdették az első élet.történet. pályázat győzteseit

Kihirdették a Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány által indított első élet.történet pályázat díjnyertes írásait. Volt, aki novellában, más esszében vagy versben írta meg fiatal életének tapasztalatait. A nyertes írásokból részlet is olvasható cikkünkben.
Vizuál

Francia film kapta a fődíjat az Annecy Filmfesztiválon

A világhírű animációs szemlén az Arco című alkotás hódította el az Annecy Kristályt. A fesztiválon idén díszvendégországként ünnepelték hazánkat, a hat nap során csaknem nyolcvan magyar filmet vetítettek teltházzal.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Törőcsik Marit és Cseh Tamást ünnepli Budapesten az Ördögkatlan Fesztivál

Szimbolikus ballagással ünnepel Budapesten a nagykorúvá vált Ördögkatlan Fesztivál, június 18-án Cseh Tamás szobrától indul a közös séta Kollár-Klemencz László és Cseh András vezetésével a Törőcsik Mari Park felé.
Plusz ajánló

Felgördült a képzeletbeli függöny a Benczúr Kertben, színes programokkal készülnek a nyárra

Júniustól augusztus közepéig klasszikus és könnyűzenei, valamint jazz koncertek, színházi előadások, zenés színházi programok várják a nézőket a Benczúr Ház Rendezvényközpont Nyári Fesztiválján, a Benczúr Kerti Estéken.
Plusz hír

Világ fiataljai egyesüljetek! – jön a BABONA Fesztivál

Június 27. és 29.  között Szentendrén rendezik meg az ingyenes BABONA Fesztivált, mely egy szekértáborokon túli, közös művészeti élményre hív mindenkit. A háromnapos eseménysorozat házibulikból nőtte ki magát, fiatal alkotók teszik örömünneppé.
Plusz hír

Új Süsü-szobor került Csukás István síremlékére

A 2020-ban elhunyt legendás író-költő sírját tavaly decemberben rongálták meg, a művész örökösei ismét legyártatták az eredeti, Süsüt ábrázoló szobrot.
Plusz ajánló

Lakatos György: „Ha csak egy gyermeken sikerült segíteni, már megérte”

Egy tragédia indította el, ám az azóta eltelt évtizedek alatt már több mint ezer beteg gyermeket sikerült támogatni. Lakatos György fagottművésszel, a kalocsai Kék Madár Fesztivál alapítójával beszélgettünk az idei eseménysorozat előtt.