Sokak szerint a beszédhiba kisgyermekkori jelenség, és csak kevesen tudják, hogy a népesség 2-3 százaléka egész életében küzd beszédzavarral. Emellett nagy számban vannak olyanok is, akiknek valamilyen okból felnőtt korban sérül a beszédkészségük, hangképzésük.
A most 25 éves Démoszthenész Egyesület október 22-én DADOGÁS A-tól Z-ig címmel jubileumi konferenciát rendez az Aranytíz Kultúrházban. Az eseményt az egyesület elnöke, Őze Áron színművész vezeti, aki maga is dadogásban szenved. A konferencia érdekessége, hogy a dadogást nem csak logopédiai szempontok alapján mutatják be, hanem a lelki hátteret is vizsgálják, pszichológusok is tartanak előadást a téma kapcsán. Mint azt a szervezők írják,
bárkinek, dadogóknak és hozzátartozóiknak is lehetőséget biztosítanak arra, hogy kötetlenül, akár négyszemközt beszélgethessenek logopédusokkal és pszichológusokkal.
Szakértők azt mondják, a dadogást egy késve kiadott agyi parancs okozza, ennek következtében a hangképzésben résztvevő bármely szervet – a rekeszizomtól az ajkakig – görcs érinthet, megakadályozva ezzel a levegő kiáramlását. Ennek a következménye a beszédben történő megakadás és a beszéd ritmusának felbomlása. A dadogók stratégiákat alakítanak ki maguknak a görcsök elkerülésére. Ilyen például az, hogy a kritikus mássalhangzóval kezdődő szavakat másként kezdődővel helyettesítik.
A Démoszthenész Egyesület a fiatal és felnőtt beszédfogyatékossággal élők, az alapellátásban nem gondozott kommunikációs zavarral küzdők (és családtagjaik is), valamint a segítő szakemberek számára ad segítséget tájékoztatással, felvilágosítással, vizsgálat, tanácsadás, terápia biztosításával, szakmai továbbképzésekkel, általános érdekképviselettel, s érdekvédelemmel minden olyan esetben, amikor az érintettek kommunikációs képességük hiányossága miatt hátrányt szenvednek az élet bármely területén. Teszik ezt annak a biztos tudatában, hogy
a beszédhibák, kommunikációs zavarok felnőtt korban is hatékonyan megszüntethetők, illetve enyhíthetők.
Világhíres dadogók
Valószínűleg Mózes is dadogástól szenvedett, legalábbis beszédhibájáról a Biblia is említést tesz. Isaac Newton fizikus pedig az angol parlamentben állítólag egyszer azt kérte, csukják be az ablakot, hogy a tömeg kint ne hallja az ő dadogását. A király beszédéből ismerjük, hogy VI. Györgyöt érzelmileg nagyon megterhelte beszédének akadozottsága.

Kapcsolódó
Mucsi Zoltán egy beszédtanárt alakít a József Attila Színházban
A Macskafogó zajos, zenés sikere után újabb nagyágyú érkezik a József Attila Színházba. Október 5-én debütál A király beszéde, Mucsi Zoltánnal és Fila Balázzsal a főszerepben.
Bruce Willist a középiskolában gúnyolták az osztálytársai. A fiatal Willis rájött arra, hogy a színpadi szereplés jót tesz az önkifejezésnek, és még a dadogásán is segít. Így indult a karrierje. Somerset Maugham akkor kezdett dadogni, amikor a Canterbury King's School bentlakásos iskola diákja lett. Lelkésznek készült. Az végül nem lett, de korának legnagyobb írói közé emelkedett. Lewis Carroll angol író, költő, matematikus – testvéreihez hasonlóan – dadogott. Beszédhibája egész életében gyötörte. Csak éneklés és szavalás közben nem dadogott. Klasszikussá írta az Alice Csodaországban művét. Scatman John jazz zenész és költő, azaz John Paul Larkin szintén dadogott. Ő nyilatkozta, hogy a zene számára
eszköz, melynek segítségével a legnagyobb problémámat a legnagyobb előnyömmé változtattam.
Tizenkét évesen kezdett zongorázni, és a zenetanulás közben rájött, hogy a művészi kifejezésmód kompenzálhatja beszédhibáját. Sir Anthony Hopkins így vallott saját beszédhibáiról: „Teljesen magányos voltam, de nem jókedvemből. Egyszerűn nem tudtam, mi a francot mondjak az embereknek. Szégyenlős voltam. Dadogtam, selypítettem, hebegtem-habogtam.” Tizenöt éves volt, amikor Richard Burton bátorítására eldöntötte, színész lesz. Dadogott Winston Churchill is. Ő erről akkoriban úgy nyilatkozott: van némi nehézsége a beszéd terén, ám ezt a hiányosságát folyamatosan igyekszik leküzdeni. Beszédhibája ellenére remek szónokká vált.
Az amerikai Dadogás Alapítvány honlapján még sok hírességről írnak, akiket „sikeres dadogókként” emlegetnek, például: Marylin Monroe, Anthony Quinn, Samuel L. Jackson, Julia Roberts, Kylie Minogue, Nicole Kidman.