Az alábbi cikk szponzorált tartalom, nem a Fidelio szerkesztőségének tagjai írták.
Petőfi Sándor munkásságának üzenete határainkon túl, a messzi Kínába is eljutott. A XX. század elején, mintegy 100 évvel a költő halála után, amikor a kínai társadalom forrongott és átalakulóban volt,
a magyar költő szenvedélyes hazaszeretete, költészetének egyszerűsége és hazafiassága nagy hatással volt az akkori kínai irodalomra.

A költészet ereje – Lu Xun és Petőfi című irodalmi kiállítás kiskőrösi megnyíitója (Fotó/Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ)
Petőfi költeményeit a kínai gondolkodó-esszéíró Lu Xun népszerűsítette először hazájában. Kína lett a világ első országa, ahol Petőfi valamennyi művét lefordították, illetve kiadták: a teljes életmű hat kötetben, több mint 2600 oldalon jelent meg 1998-ban.
Petőfi neve ma már közismert a távol-keleti országban, Szabadság, szerelem! című verse pedig középiskolai tananyag.
A bicentenárium alkalmából, a Budapesti Kínai Kulturális Központ a Magyarországi Kínai Nagykövetség támogatásával több kínai és magyar kulturális intézmény – így a pekingi Lu Xun Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Szucsoui Könyvtár és Kiskőrös városa közreműködésével – közös kulturális eseményekkel tiszteleg Petőfi életműve és költészete előtt.

A költészet ereje – Lu Xun és Petőfi című irodalmi kiállítás Kiskőrösön (Fotó/Forrás: Budapesti Kínai Kulturális Központ)
Ennek részeként Petőfi Kínában címmel megemlékezéssorozatot szerveztek, melynek célja, hogy az érdeklődők alaposabban megismerhessék Petőfi munkásságának hatását a távol-keleti országban, s a két ország kultúrái közötti kapcsolódási pontként, a rendezvény betekintést nyújtson Lu Xun irodalmi munkásságába.
Kiskőrösön és Szucsouban egyidejűleg rendezték meg A költészet ereje – Lu Xun és Petőfi című irodalmi kiállítást.
A kínai tavaszünnep idején Szucsouban megnyílt tárlat bemutatja Petőfi műveinek kínai fordításait, a Petőfi-versek terjesztését a távol-keleti országban, valamint a 100 évvel ezelőtti kulturális és egyéb kapcsolódási pontokat a két ország között.
A kiskőrösi kiállítás megnyitóján, február 24-én beszédet mondott Domonyi László, Kiskőrös polgármestere és Jin Hao, a Budapesti Kínai Kulturális Központ igazgatója is.
Az ünnepélyes megnyitón Zhao Wenjie kalligráfus Petőfi Szabadság, szerelem! című versének kínai verzióját vetette gyönyörű ecsetvonásokkal papírra és ajándékozta Kiskőrös polgármesterének. A kalligráfia Kiskőrös Petőfi Szülőház és Emlékmúzeumába kerül.
Támogatott tartalom.
Fejléckép: A költészet ereje – Lu Xun és Petőfi című irodalmi kiállítás kiskőrösi megnyíitója (Forrás: Magyarországi Kínai Nagykövetség)