A múlt heti tűzvészben leégett tetőszerkezet helyén ipari alpinisták átmenetileg ponyvával borítják be a katedrálist, megelőzendő a boltozat további károsodását. A ponyvázás először az oltár, majd a főhajó felett kezdődött meg. A szakemberek attól is tartanak, hogy az oltáskor az épületre locsolt víz is károkat okozhat, meggyengítheti az épület szerkezetét, elsősorban azzal, hogy beszivárog a kövek közé, ahol penészedést okozhat.
A ponyvázás azonban csak átmeneti megoldás, amelyet egy hatalmas "esernyő" vált majd fel az épület és az ott dolgozó munkások megóvására arra az időszakra, amíg teljesen helyreállítják a katedrális.
Ehhez hasonló megoldást alkalmaztak Párizsban a Panthéon felújításakor. A stabilabb ernyő felállítása szakemberek szerint legkorábban három hét múlva kezdődhet meg, mert először a leomlott huszártorony felújítására emelt állványzat maradványait kell lebontani.
A lángoló Notre-Dame (Fotó/Forrás: Martin Barzilai/Bloomberg via Getty Images Hungary)
Christophe Villemain, a katedrális építésze elrendelte a teljesen épen maradt XIII. századi rózsaablak bevonását is egy biztonsági hálóval azért, hogy a tetőzeti munkálatokról lehulló kövek miatt ne sérüljön a remekmű.
Az újjáépítés módozatairól Franciaországban belpolitikai vita alakult ki.
Emmanuel Macron államfő múlt kedden ígéretet tett arra, hogy a székesegyházat öt éven belül újjáépítik, majd szerdán Edouard Philippe miniszterelnök bejelentette, hogy nemzetközi építészeti pályázatot hirdetnek a leomlott huszártornya újjáépítésére, és pályázat segítségével döntik el, hogy
az eredeti másolatát építik meg vagy korunk technikáinak és kihívásainak megfelelő új toronyra van szükség".
Építészek szerint a munkálatok leghosszabb és legösszetettebb időszaka az előkészítés lesz, a székesegyházat ugyanis először meg kell tisztítani a tűz okozta károktól, illetve a tűzoltáshoz használt víztől, majd a kiszáradást követően fel kell mérni pontosan a károkat, stabilizálni kell a megsérült részeket, fel kell mérni, hogy milyen sorrendben milyen felújításokra van szükség, azután ki kell írni a beszerzési pályázatokat, majd a nyertes vállalkozóknak kell előkészíteniük a konkrét felújítási munkálatokat. Csak ezután születhet döntés arról, hogy milyen módon épüljön újjá a huszártorony.
A katasztrófa okait vizsgáló szakértők úgy vélik, hogy baleset történt, és azokat a tényezőket tanulmányozzák, amelyek együttesen hozzájárultak a tűzvészhez.
Szerinted mi legyen a Notre-Dame-mal?
Rekonstruálni kellene a régit vagy újjá értelmezni? A vita már elkezdődött. Erről és ehhez hasonló aktuális kérdésekről rendez eszmecserét a Werk Akadémia nyílt napján, április 26-án pénteken 18 órától a VIII. Rákóczi tér 3. alatti loftban.
A kérdés azonban általánosabb, és lényegében egész kultúránkat átjárja.
Hogyan viszonyulunk a múlthoz, a hagyományhoz? Mit jelent számunkra a jelen? Milyen az a jövő, amelyet éppen most hozunk létre?
A párizsi Notre-Dame-ot Victor Hugo kőből épült szimfóniának nevezte. Szabad-e korunk szellemében újra komponálni, ahogyan a pannonhalmi bazilikával is történt? Vagy a Budai Vár rekonstrukciójának szellemében szigorúan ragaszkodjanak az eredetihez?
A beszélgetésben részt vesz Pálffy György építészmérnök, aki hazánkon túl Ausztráliában, a Fidzsi-szigeteken és Japánban folytatott nemzetközi díjakkal is honorált építészeti tevékenységet, az Építészfórum szerkesztő-újságírója, Pleskovics Viola. A beszélgetést a Werk Akadémia művészeti vezetője, Réz András moderálja.
Fejléckép: a leégett Notre-Dame (Fotó: Getty Images)
hírlevél
