Plusz

Porond és pódium - Sziget 2. nap

2012.08.10. 14:53
Ajánlom
A Fidelio Kultúrzóna nagysátrában bemutatott produkciók mikor az egyik, mikor a másik színtér hangulatát idézték. Schubert és Mozart kamaradarabjai mellett bőven elfért még egy kis nyári irodalmi funk, egy félig szcenírozott, felemás tangóopera-produkció és egy hivalkodóan kortárs és önmarcangoló, későesti akkor és ott táncpremier is.

A tinédzser éveit maga mögött hagyó Sziget Fesztivál a kulturális programok tekintetében idén hozza a megszokott színvonalat. A különbség mindössze annyi, hogy a könnyebb tájékozódás és beazonosíthatóság jegyében ezúttal egy helyre sűrítve kínálja mindazt, ami a kultúra címszó alatt futhat. Eredményképpen a Nagyszínpad mellett elnyúló kultúrzónába belépve a következő életkép fogad: kígyózó sorok egy fabódé előtt, amelyben különböző újrafelhasznált hulladékokból eszeveszett tempóban varrnak táskákat, egy másikban lécekből állatfigurákat fabrikácsolnak - a kerti törpék már úgyis rég kimentek a divatból, és mennyivel jobban mutat egy fából összetákolt birka a kerítésen belül -, de váratlanul feltűnik egy csúnya, nagy farkas is, aki egyszerűen éhezik a közönség szeretetére, és akinek még ez sem lenne elég, a pillanatképhez Mozart-muzsika szűrődik át a közeli cirkuszi sátorból. Nem is kell hát túlságosan kultúrsznobnak tűnnöm ahhoz, hogy a Tornádó mellett balra lefordulva ez utóbbit válasszam.

A Fideliós sátorba belépve nosztalgiázni támadna kedvem, de így hirtelen elsőre semmi ismerőset nem találok. A babzsákos, fülhallgatós chill out-helyszín ugyanis már a múlté, a színpadi emelvényt fapados nézőtér öleli körül. Még pár percig azért siratnom kell magamban a nagykoncertek zaja elől kitűnő elvonulási és feltöltődési lehetőséget biztosító egykori kultúrszigetet, de aztán rájövök, ezeket a funkciókat a Porondszínház ugyanúgy vagy még jobban is betöltheti. A zárt térnek és a profi hangosításnak köszönhetően ugyanis itt a legfinomabb zenei megoldásokat is kiélvezheti a hallgatóság. Ez ugyebár az előző helyszínnek pont a gyengéje volt. A produkciókban márpedig a mai nap folyamán is jócskán volt mire odafigyelni.

A Nyári Quartet kora délutáni fellépésén például arra, hogy az ifjú zeneakadémisták még a rekkenő hőségben is intonációs allűrök nélkül, kiegyensúlyozottan játszották végig cseppet sem könnyű műsorukat. Ismerve a vonósnégyes háttértörténetét, ez nem is annyira meglepő. Nyári László (Nyári Károly pianista unokaöccse) és barátai még a Zeneakadémia első éveiben kezdték a kamarazenélést Devich Jánosnál. A közös zenélés olyannyira bimbózónak bizonyult, hogy a fiúk egymás után két versenygyőzelmet is bezsebeltek az Országos Dohnányi Ernő Versenyen, idén pedig már japán nemzetközi zenei találkozón képviselték hazánkat. A vonósnégyessel Nyáriéknak a diploma megszerzése utána is komoly szándékaik vannak: az országos versenygyőzelmek után nemzetközi megmérettetésen is szeretnék kipróbálni magukat, és már kacérkodnak a Végh Sándor Nemzetközi Vonósnégyes Versenyre való jelentkezéssel is.

A leterített rózsaszín törülközőn táncoló-éneklő-verset recitáló Rutkai Bori és zenésztársai, a Specko Jedno nevű együttes zenés-irodalmi produkcióval készültek a porondra. Az énekesnő papírra vetett soraiból a lírai érzékletű Kovácsné Gyapjas Betonka pszichológiai világképébe kaphattunk betekintést. A dalokból, versfüzérekből és improvizatív konferanszokból kirajzolódott kórkép szerint a lakótelepi háziasszony egyedi és gyógyíthatatlan betegségben szenved: minden szerve szívből van, ráadásul a sok szív identitászavarokat és szereptévesztéseket is előidéz, melyek a kiváltott vény szerint csakis és kizárólag a Szerencsétlen pincsi-cha-cha-cha, a Zsebpörkölt és a Kutyával leöntött kávé című dalok érzékletes és többszöri eléneklésével orvosolhatók. A leírt személy lélektani útvesztőjében funkzenei aláfestések szolgáltak egyedüli biztos pontként - melyek ha gyógyírt nem is hoztak teljes egészében a kórra, kellemes és megnevettető perceket okoztak az odatévedőknek.

Nem volt ez viszont minden mozzanatában így a Mezítlábas Zenészek interkontinentális zenei utazást ígérő "komplex, összművészeti projektjével" - és a macskaköröm ezúttal nem a kacsintós összenézést, hanem a műsorfüzet ajánlójából átemelt szókapcsolatot jelöli. Az argentin, brazil és francia zeneszerzők műveinek tolmácsolása nem jelentett ugyan különösebb gondot a hazai klasszikus zenei színtéren aktívan közreműködő művészeknek, inkább az improvizációs részek voltak azok, amelyek céltalannak és terhesnek mutatkoztak. Nem is beszélve a produkciót kísérő némafilmről, amely nem tudott túllépni a nagyvárosok turisztikai kliséin: Párizst egy vonatablak előtt vagy öt-tíz percen át tartott kis Eiffel-torony-kulcstartó jelölte, Budapest hangulatát pedig a Parlament és a romkocsmák idézték meg. A Mezítlábasok produkciója áprilisban korongon is megjelent, a linken található videót már melegebb szívvel tudom ajánlani a dél-amerikai és francia muzsika szerelmeseinek.

Gergye Krisztián társulata még 2011-ben Kőszegen, Gergye szülővárosában mutatta be a Trilógia Maraton első előadását. A társulat fennállásának 10. évfordulójának alkalmából egy olyan többstációs performanszsorozat indított, melyben minden egyes előadás egyszeri és megismételhetetlen premiernek számított. A sorozat - amelynek fő törekvései közé az ember személyes és történelmi múltjának felkutatása és a múlttal való szembenézés tartozott - Pannonhalmán, a Szépművészetiben, valamint a trilógia összegzéseként a MU Színházban is színre került.

A július 9-én késő este bemutatott Feltépett múlt - egy Trilógia emlékére című előadás mindössze eszközeiben idézte a címben kiindulópontként megjelölt sorozatot, témaválasztása már a kortárs előadó-művészet és befogadó kapcsolatára irányult, ami igencsak problematikus lehet a lét értelmét véres vonaglásokkal és összefüggéstelen, provokatív aktuálpolitikai kiszólásokkal kereső kortárstánc-produkció esetében. Gergyéék azonban egymás elé szatirikus tükröt tartva tették mindezt, a folyamatos önreflektálás és az ebből fakadó maró önirónia így életben tartotta az előadást, és egyben elérte azt, ami a produkció során feloldhatatlan problémaként fogalmazódott meg, vagyis kapcsolódási pontokat talált a valóság, a kortárs művészet és a befogadó között.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Én vagyok az igazmondó a zenekarban

Konrád Györgynek kilencvennégy évesen már nem kell kertelnie. Örökifjú, máig kezébe fogja a brácsát, a hegedűt, és olyan egyszerűséggel beszél a zenéről, hogy öröm hallgatni. A zene mellett egy másik szenvedélye is megmaradt egy életen át, a sport. Mellesleg a hosszú élet titkát is elárulta.
Tánc

Elmaradó előadások az Experidance Társulatnál (FRISSÍTETT CIKK)

A Román Sándor vezette társulat közleménye szerint a repertoár bemutatása csak időszakosan szünetel, amelynek oka nyolc táncművész távozása. (CIKKÜNK FRISSÜLT.)
Színház

„Mindent elölről kell mindig kezdeni” – Fodor Tamás a Kult50-ben

Fodor Tamás, a Stúdió K alapítója A vihar és A székek című előadásban nyújtott alakításáért került be a Fidelio Kult50 című kiadványába. Videónkban a független színház mibenlétéről is beszélt nekünk.
Vizuál

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Tánc

Cáfolja a megszűnésről szóló hírt az Experidance

A társulat ma adott ki sajtónyilatkozatot, melyben „egyértelműen és határozottan visszautasítják” azt a hírt, mely szerint feloszlanának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Van-e élet a főtt sonkán túl?

A húsvéti menü az egyik legmasszívabb gasztronómiai hagyományunk, tízből tizenegy asztalon ugyanazok a tételek sorakoznak. De vajon van-e élet a főtt sonka-főtt tojás-kalács triászon túl? Segal Viktor csúcsséftől azt is megtudjuk, hogyan vásároljunk sonkát húsvétra, ha biztosra akarunk menni.
Plusz ajánló

Fidelio Klasszik: Hogyan jelenik meg a humor a klezmerben?

A Fidelio és a Klasszik Rádió közös magazinműsorának következő adásában ez is kiderül. Április 20-án a 92.1-en interjú hallható Csadi Zoltánnal, Kovács Adriennel, Masa Tamással a Sabbathsong Klezmer Band vezetőjével, és Perjés Jánossal.
Plusz ajánló

Nyitott Ház – Május 18-án a Pesti Vigadóban

Hagyományok és modernkori igények, amelyeket a művészet és a kultúra kapcsol össze: koncertek, előadások, workshopok designerekkel felnőtteknek és kézművesfoglalkozások kicsiknek, idegenvezetések, kiállítások – ingyenes programok május 18-án egész nap a Pesti Vigadóban.
Plusz ajánló

A hosszú élet titka is kiolvasható a májusi Fidelióból

Az ingyenes programmagazin májusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Udvaros Dorottyával, Volf Katalinnal, Konrád Györggyel és Krusovszky Dénessel. Lapozz bele online!
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.