Plusz

Raymond vagyok, autista…

2011.03.22. 23:22
Ajánlom
‘...Lehetőleg ne érjen hozzám és használjon rövid mondatokat' áll Raymond Bebitt, a hangsúlyozottan nem fogyatékos idősebb testvér bemutatkozókártyáján jól olvasható, nagy, narancssárga betűkkel.


Az Orlai Produkciós Iroda marketinggel remekül alátámasztott előadását, az Esőembert nyár óta játsszák töretlen sikerrel a Belvárosi Színház színpadán. A filmből színpadra adaptált előadás egy kicsit emlékeztet a házhozszállítós szusira: minőségi alapanyagból készült, könnyen fogyasztható porciókra osztott adagok, műanyag dobozban, házhozszállítva. A darab az első pillanattól fogva sikerprodukciónak készült. Ez sem többet, sem kevesebbet nem jelent annál, mint ami: este nyolc órai kezdéssel is erőlködés nélkül élvezhető, a színpadon ismert arcok egy valahonnan ismerősnek rémlő történetben. A darabot egy felvonásban adják elő, a történeten a filmhez képest mit sem változtattak, a nyelv, a díszlet, a zene, a koreorgráfia könnyen befogadható - és ezzel együtt kifejezetten szerethető.


A darab bőségesen adagol a közönség számára értékes poénokat: helyzetkomikumot és altáji vicceket - bámulatos, hogy a nézőközönség hosszú percekig tud felszabadultan röhögni bármilyen emésztésünkkel kapcsolatos poénon, vagy akármilyen, megfelelő pillanatban vagy ok nélkül elsütött trágár kifejezésen. Csak mellékesen: nem irigylem a mai rendezőket, színészeket, mivel az átütő tetszésnyilvánításhoz nem kell mást tenni, mint szellenteni egyet és ehhez megjegyzést fűzni - és a középkorú, decens úrasszonyok máris percekig dőlnek a visszatarthatatlan kacagástól.


Mindezeken túllépve az előadásnak tagadhatatlanul van mélyebb rétege is, amely  Anger Zsolt szofisztikált rendezését dicséri. Annak ellenére, hogy egy közismert film alapján készült a forgatókönyv, nem törekszik azt majmolni parádés díszletekkel és nem próbálja Dustin-Hoffmannosítani a Raymondot alakító Kulka Jánost. Kimondott célja a történetet helytől, kortól függetlenül az üzenet szolgálatába állítani. A történetmesélés tiszta, a színészi játékot a maga letisztultságában hagyja érvényesülni. S mi az üzenet? Közhelyes, de elégszer ki nem mondható: kinek is vannak manapság tulajdonképpen problémái az érzelmei kezelésével? Ki nem tud szeretni, kötődni, ragaszkodni? Ki a ‘furcsa'? Hát persze, hogy mi, normálisak.


Színészi játékról beszélek, de talán nem titok, hogy ez Kulka Jánost jelenti. A darabban feltűnt még kétszer hat empatikus percre Garas Dezső és a bájos Cseh Judit is, de a színpadot valójában a két testvér töltötte be: Raymond és Charles, Kulka János és Nagy Ervin. A Charliet játszó Nagy Ervin játéka szórakoztató ugyan, de be kell ismerni, hogy a brillírozó Kulka mellett nem több, mint tisztességes. Azért ne legyünk igazságtalanok: őmellette korrektnek lenni dicsőséges színészi teljesítmény. És persze eltagadhatatlanul vannak a darabnak olyan szépen formált pillanatai is, amelyeket Nagy Ervin visz a hátán- de ez  végső soron mégis Kulka jutalomjátéka. Az ember, aki ennyire vágyik a sikerre, a megértésre, az elismerésre ettől testreszabottabb szerepet aligha kaphatott volna.


Vannak a magyar színpadnak olyan megosztó szereplői, akiket hol felemel, hol mélybe taszít a média. Politikai meggyőződésük, közéleti hovatartozásuk, megánéletük miatt, kit-kit hol az ország egyik fele, hol a másik utál. Kulka János nem tartozik ezek közé. Őt szeretni kell, ez az élet rendje. Meglepődünk, ha egy rosszvérű rendező negatív szerepet oszt rá - de valami okból még ilyenkor is hajlik a néző minden színpadi rezdülésétől elolvadni. Sokszor az az érzésem támad, amikor játszani látom, hogy a magasságát is a darabhoz igazítja. Az Esőemberben picike, talán annyira pici, amilyennek még sohasem láttuk. Ezzel ellensúlyozza, hogy Raymondnak, az Esőembernak akkora szíve van, amekkorával élni már nem is emberi. Az autista szerepében lehámozza az emberről a felnőttek burkait és ott marad előttünk tisztán, sértetlenül: a gyermek.


Azért nagyszerű az alakítás, mert megérteti velünk, hogy egy autista ember világa sokkal kevésbé ismeretlen számunkra, mint hinnénk. Az autisták amiatt furcsák, mert egyszerűen nem tanulják meg felvenni azokat a szociális manírokat, amiket a neurotipikusak társas viselkedésnek neveznek - és ettől többnyire még csak rosszul sem érzik magukat. Zavarba ejtő, hogy sokszor milyen kézzelfogható a mindennapi ember életében is ez a kívülállás, ez a balerina-a-négyeshatoson érzés. Elég csak kimozdítani minket a komfortzónánkból és máris ott állunk csupasz lélekkel a moszkvatér közepén. Csakhogy nekünk nincsen sérelemfüzetünk, nincsenek megnyugtató napi rutinjaink és a fenébe is, kimondottan szorongató érzés Micimackónak lenni a Wall Streeten (a hasonlat Anger Zsolt rendezőtől származik). Számos ösztönös vágyunkat el kell fojtanunk, ha azt szeretnénk, hogy a kapcsolataink olajozottan menjenek. Nem nézhetjük meg például okával idegenek testének figyelemfelkeltő részleteit, bármilyen lenyűgöző is tud lenni például egy mutatóujj. Nem húzódhatunk el büntetlenül  tolakodó utastársak mellől. Legfőképp pedig nem ordíthatunk akkor sem, ha valami megijeszt, zavarbaejt, vagy olyan elképesztően fáj belül, hogy szinte széttörünk. Az autista ember nem comme il faut. A történet tanúsága szerint viszont nem az a szeretet a legértékesebb, amit a kötelező körök lerovása után, készen csomagolva, műanyagból, menetrendszerint egymáshoz dobálunk, comme il faut.


Április 2. - Az autizmus világnapja

 

Esőember - Írta: Dan Gordon

Fordította: Zöldi Gergely

Oral Produkciós Iroda

Belvárosi Színház


 

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„Ki merne ma Gobbi Hilda szemébe nézni?” – a Nemzet Színészei is megszólaltak Gobbi Hilda végakarata kapcsán

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett tizenkét művész írta alá azt a közleményt, amely számon kéri az illetékeseket, amiért a hazai színházi világért oly sokat tevő színművész végakaratát nem telesítették maradéktalanul.
Színház

Kálid Artúr: „Az én apám nem volt az életem része”

A Rózsavölgyi Szalon február 13-án mutatja be Kálid Artúr és Jeney Luca főszereplésével Hárs Anna Mákfagyi című darabját. A Hollósi Frigyes- és Gedeon József Amfiteátrum-díjas színművész a Fideliónak az új szerepéhez való kapcsolódása mellett szabadúszásról, szinkronokról, anyaszínházakról, rádiós műsorvezetésről is beszélt.
Vizuál

„Hihetetlen erő van a fiatal filmesekben” – díjnyertes rendezők a Magyar Filmszemle visszatéréséről

Tizenhárom év szünet után idén ismét visszatér a Magyar Filmszemle. A Fidelio magyar filmrendezőket kérdezett meg arról, miért örömteli, hogy ismét megrendezik a fesztivált. Fekete Ibolya, Hajdu Szabolcs, Kocsis Ágnes, Pálfi György, Sándor Pál, Szász János és Tarr Béla is megosztotta velünk gondolatait.
Klasszikus

Romantikán innen és túl – kamarakoncertet adnak a Concerto Budapest művészei és vendégei

Pierre-Laurent Aimard, a Keller Quartet és a Concerto Budapest szólistái közreműködésével a közönség betekintést nyerhet a kamarazene formáinak és kifejezésmódjának radikális átalakulásába is.
Színház

Zalán János cáfolja, hogy felnőttszínházzá alakítaná a Kolibrit

„Több cikkben és a petícióban is az jelent meg, hogy felnőtt színházzá alakítanám a Kolibrit. Ez szándékosan elferdített valótlan állítás. Szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez nem igaz” – írta a Kolibri Színház újonnan kinevezett igazgatója. Nyílt levelét teljes terjedelmében közöljük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Tompos Kátyára emlékeznek a Müpában

A március 1-jén tartott emlékesten a színházi és zenei élet számos jeles képviselője vesz részt. A koncert bevételét a Tompos Kátya Alapítvány fordítja jótékony célra.
Plusz hír

Élettörténet-pályázatot hirdettek fiataloknak

A Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet. pályázatot hirdetett 16–22 éves fiatalok számára a következő kérdések mentén: Ki vagy te? Hogyan élsz? Milyennek látod a világot? Milyen jövőt képzelsz el magadnak 10 év múlva?
Plusz ajánló

Zubreczki Dávid: „Budapest tele van különleges templomokkal”

Ismét kiadták a Templomséták Budapesten című könyvet. Zubreczki Dávid építészeti mesemondó nagysikerű kötetében 250 templom, zsinagóga, imaház, kápolna és szentély szerepel különleges városi sétajavaslatokkal. A mű megjelenéséhez kapcsolódóan február 13-tól május 21-ig nyolc budapesti templomban tart vetített előadást a szerző.
Plusz ajánló

10 kiváló programot ajánlunk a magyar kultúra napjára

Ingyenes múzeumlátogatás, koncert, néptánc, felolvasás, cirkusz és cimbalomest is lesz a magyar kultúra napján. Tíz eseményt választottunk ki, amire érdemes odafigyelni január 22-én.
Plusz ajánló

Ott vagyunk, ahol a kultúra – megjelent a februári Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a Fidelio 2025. februári száma. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!