Plusz

„Rendszeresített megvesztegetés” – Hideget és meleget is kapott a kultúr-tao az MMA-ban tartott beszélgetésen

2018.11.22. 17:05
Ajánlom
A hazai kultúrafinanszírozás rendszeréről tartott kerekasztal-beszélgetésen a tao-támogatás kedvezőtlen hatása és visszásságai mellett a Nemzeti Kulturális Alap működésének újragondolása iránti igény is szóba jött.

Megtöltötték az érdeklődők az Magyar Művészeti Akadémia nemrégiben átadott, Andrássy úti épületének előadótermét, ahol L. Simon László kultúrpolitikus, országgyűlési képviselő és Inkei Péter kultúrakutató, a Budapesti Kulturális Obszervatórium igazgatója – mindketten volt kulturális államtitkárok – beszélgettek az állami kultúrafinanszírozás rendszeréről. Az Örökség Kultúrpolitikai Intézet szervezésében megvalósuló eseményre eredetileg Dr. Naszvadi Györgyöt, az MNB elnöki főtanácsadóját is várták volna, ám a közgazdász a beszélgetés napján lemondta részvételét.

A nagy érdeklődés nyilván annak is betudható volt, hogy a kormány néhány napja gyors döntéssel megszüntette a társasági adóból (tao) történő kultúratámogatási lehetőséget, a jelenleg tapasztalható bizonytalan légkörben pedig minden olyan egyeztetés fontos lehet, amely a témához kapcsolódik. A mostani beszélgetés – amelyen a közönség nem, kizárólag a moderátor, Takács Bence Ervin tehetett fel kérdéseket – csak érintőlegesen foglalkozott a kultúr-tao kérdésével, annak is inkább múltbéli hatásaival és problémás szabályozásával, a jövőről azonban itt sem tudhattunk meg konkrétumokat.

OM_06-124747.jpg

Beszélgetés az állami kultúrfinanszírozás rendszeréről (Fotó/Forrás: Örökség Kultúrpolitikai Intézet)

Inkei szerint a tao-rendszer egyik nagy hibája volt, hogy kiszorította a magán mecenatúra képviselőit a támogatók közül és elszemélytelenítette a támogatásokat, hiszen ezután az közvetlenül az államtól érkezett. „Az egész tulajdonképpen rendszeresített megvesztegetés, amin maga a megvesztegető nem nyer.”

L. Simon kiemelte, hogy azok a vállaltok, amelyek korábban jelentős összegekkel támogattak színházakat, táncegyütteseket, úgy gondolták, hogy a kultúr-tao révén a mecénási tevékenységüket már letudták, miközben ez a pénz valójában az államtól érkezett egy olyan keretből, amelyet adó formájában mindenképp be kellett fizetnie a vállalatoknak a költségvetésbe akkor is, ha nem ajánlották volna fel.

Magyarán nem a saját pénzét adta oda, hanem az állam átengedett pénzét.

A volt államtitkár megjegyezte, hogy noha a tao-támogatás esetében teljesítménnyel kötötték össze az igényelhető támogatást, ami ösztönzőleg hathatott volna, valójában ezt sokan kijátszották, és miközben folyamatosan nőtt az igényelt tao-támogatás mértéke, valójában nem járult hozzá a minőségi produkciók gyarapodásához. Inkei Péter erre reflektálva hiányolta azt a kulturális politikát, amely ezt követte és észrevette volna – L. Simon szerint azonban ennek tudatában voltak, és több törvénymódosítási javaslattal is éltek, a legnagyobb gondot viszont az jelentette, hogy képtelenség volt a lehívott támogatás mögött álló több tízezer előadást ellenőrizni.

Néhány javaslat

L. Simon László felvetette, hogy részben az állam felelőssége, hogy előteremtse azt a jogszabályi környezetet, amely segíti a magán mecenatúra kialakulását és erősödését. „A tao-támogatási rendszer nem kedvezett ennek, az egy másik kérdés, hogy a kivezetése kedvezni fog-e ennek vagy sem” – tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az előadó-művészeti szervezetek helyében nem a tao-t siratná, mivel „az a pénz nem fog elveszni”, hanem azon gondolkodna, miképpen érhető el a 27 százalékos ÁFA lecsökkentése 5 százalékra az előadó-művészeti produkciókra szóló jegyek és a múzeumi belépők esetében. Inkei ezt annyival egészítette ki, hogy amikor az ÁFA-tartalmat csökkentik, elég hamar visszamászik a költség.

OM_03-124746.jpg

Inkei Péter és L. Simon László a beszélgetésen (Fotó/Forrás: Örökség Kultúrpolitikai Intézet)

L. Simon szerint ugyancsak jó megoldás lenne, ha megszűntetnék az ingyenes belépőket a kultúra területén (például a múzeumokban), hiszen az már kiderült, hogy ennek révén nem növekedik a kultúrafogyasztók száma, az intézmények azonban lehetséges bevételektől esnek el, az ingyenes jegyek után pedig így is meg kell fizetniük az ÁFA-t.

Mi lesz veled, NKA?

L. Simon szerint drasztikusan megnőtt azoknak is a száma, akik a kultúrából akarnak megélni, ami valójában „kezelhetetlen” és a Nemzeti Kulturális Alapnál is gondot okoz a források elaprózódása miatt. „Ma ebben a formában, ilyen elaprózott támogatási összegek mellett az NKA-t tovább működtetni nem szabad.” Kiemelte, hogy a támogatásra fordítható – jelenleg 11 milliárd forint körüli – összeg hasznosulása nem szerencsés, a pályázók elégedettsége pedig alacsonyabb, mint az ő NKA elnökségi időszakában volt. „Nem kell félni a rendszer megváltoztatásától, csak jobb rendszert kell csinálni.”

Ekkor már számos jelenlévő – köztük több NKA-kollégiumi munkatárs – ingatta a fejét a nézőtéren, egyesek félhalkan kommetálva az elhangzottakat – valóban izgalmas lett volna, ha a beszélgetés végén a közönség is reagálhatott vagy kérdezhetett volna. Inkei Péter úgy véli, az NKA felett még nem járt el az idő, sőt más országokban, mint például Romániában vagy Lengyelországban erősödő támogatási forma. Azt azonban ő is elismerte, hogy a kiosztható összeg szétaprózódott, ennek okaként pedig az újonnan megjelent támogatási területeket (pl. könnyűzene) hozta fel.

OM_04-124746.jpg

Inkei Péter (Fotó/Forrás: Örökség Kultúrpolitikai Intézet)

Egy Monet, sok barát

A beszélgetés végén a polgárok kultúrafogyasztási szerepére terelődött a szó. L. Simon kiemelte, hogy míg bizonyos területek mutatóiban (mint például színház színházlátogatás) magasan verjük a környező országokat, addig más mutatókban nem vagyunk olyan jó, például keveset járunk múzeumba. Ennek okaként felhozta, hogy nem épült elég múzeum nálunk az utóbbi évtizedekben, valamint a hazai műtárgypolitikát is bírálta. „Az európai múzeumturizmus az osztrák-magyar határig tart. Innen elmegyünk Bécsbe megnézni a Monet-kiállítást, de onnan nem jönnek ide egy Monet és barátai-kiállításra a Szépművészeti Múzeumba, ahol van egy Monet és sok barát.”

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Milyen tempóban játsszuk a Kilencedik szimfóniát?

Őrületesen gyors Kilencediket játszott az Óbudai Danubia Zenekar a Zeneakadémián, egy órán belül végeztek a szimfóniával. Beethoven nem forog a sírjában, sőt, valószínűleg ezzel lenne elégedett.
Könyv

Könyvek selejtezése miatt támadják a rendrakási szakértőt

Marie Kondo itthon is ismert módszere „forradalmasította a rendrakást”, a könyvekkel kapcsolatos tanácsai miatt azonban világszerte felháborodtak a könyvmolyok. Valóban csak azok a könyvek kellenek, amelyek örömöt hoznak az életünkbe? Vagy az irodalom ennél összetettebben működik? Tekinthető a könyv pusztán tárgynak? Kell-e selejtezni a könyveket?
Plusz

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Tánc

Most már ilyen is van: férfi spicc-cipő

A nemi egyenlőség kérdése a balettet is utolérte: egyre több férfi vágyik új magasságokba, néhányan már spicc-re is felmerészkednek.
Klasszikus

Már lehet jelentkezni a Virtuózok ötödik évadába

A Virtuózok következő, Kamara Virtuózok elnevezésű ötödik évadába február 15-től jelentkezhetnek olyan muzsikáló csoportok, amelyekben családtagok és iskolatársak, barátok, tanár-diák kapcsolatok mutatkoznak meg a klasszikus zenén keresztül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe?

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.
Plusz videó

Flashmob segített a szegedi egyetemistáknak a vizsgaidőszakban

Az egyetemi könyvtárban magoló diákok közé egy teljes rézfúvós zenekar rejtőzött el. A videón megnézhetik, hogy reagáltak a hirtelen kialakult bulira.