Plusz

Ritka, a zsidó háborúból származó érmére bukkantak

2018.07.12. 16:25
Ajánlom
Nemcsak az a történelmi kor különleges, ahonnan az érme származik, hanem maga a lelet is. Egészen más felirat áll rajta, mint a korabeli pénzeken.

Nemrég, július 4-én az Egyesült Államok a Függetlenség napja keretein belül ünnepelték az angoloktól való elszabadulásukat. Nagyjából kétezer évvel ezelőtt egy másik földrészen a zsidók az amerikaiakhoz hasonlóan próbáltak felszabadulni a Római Birodalom elnyomása alól. Ők azonban nem jártak sikerrel, és erőlködésüket sem koronázták meg jeles nemzeti ünnepnappal. Iosephus Flavius történetíró szerint közel kétezer zsidó lázadót mészároltak le a rómaiak, akiket pedig nem kaptak el azonnal, azok kénytelenek voltak a Jeruzsálem alatt húzódó csatornarendszerben bujkálni, de ezzel is csak elodázni tudták a biztos kivégzést.

A nemrég megtalált bronzérme a történészek szerint ezektől az utolsó túlélőktől származhat.

A zsidó háború 66-tól 70-ig tartó Júdea ellen vezetett római hadjárat, mely Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte - írja a Wikipedia. A most feltárt bronzérme is ebből a korból származik, a történészek szerint 69-70 körül verethették. Egy vízelvezető árokban találták meg, amely az egykori Rehov Haggai út alatt húzódik, ezt használták egykor a zarándokok a második jeruzsálemi templom felé. A 600 méteres árok a mai jeruzsálemi City of David National Park alatt húzódik. 

Israel-2013-Aerial_21-Masada-224034.jpg

Légi felvétel Messzádáról (Fotó/Forrás: Andrew Shiva / Wikipedia)

Ami a felfedezést rendkívülivé teszi, az az, hogy az érme Jeruzsálemben készült, a rómaiak elleni zsidó felkelés egy nyugodtabb periódusában. A helyi zsidó ellenállás csak 73-ban, Messzáda elestekor szűnt meg végleg. A Iosephustól származó legenda szerint a lázadók inkább öngyilkosságot követtek el, mint hogy megadják magukat. Messzáda erődjének falaira buzdító üzeneteket festettek, ezzel próbálták megerősíteni a harci kedvet és az összetartást. A háború korai szakaszában azonban a vezetők érméket verettek pozitív üzenetekkel, olyanokkal, mint például "Zion szabadságáért". A most megtalált érme azonban nem ilyen; a lázadás negyedik évében a templom elpusztításának csúcspontján verethették. Ez magyarázhatja, hogy pozitív, szabadságot hangsúlyozó felirat helyett az áll rajta: "Zion megváltásáért"

Zion, más néven Sion, Szión vagy Cion, Jeruzsálem legmagasabb, és egyben Izrael legszentebb dombja. A kifejezés eredetileg várat, erődítményt jelentett, talán egy Ófel-en található várat jelölt, amit Dávid foglalt el. Sion Jeruzsálem szimbóluma, a várost a Bibliában többször Sion lányaként emlegetik. Később nemcsak Jeruzsálem, de egész Izraelt, Júdea földjét és a népet is jelentette. Az Újszövetségben az üdvösség, a mennyország jelképe. 

A 'szabadság' és 'megváltás' közötti különbség jól kifejezi a lázadók fejében lezajló változásokat, és az akkori napok valóságát

- nyilatkozta Eli Shukron régész a Times of Israel-nek, aki szerint az érmét akkor ejthették a csatornába, amikor a lázadók, köztük az érme tulajdonosa a föld alá menekültek. A lelet súlyát tovább növeli, hogy készültekor minden, érmére kerülő szimbólumnak és írásnak jelentősége volt, ráadásul mivel kézzel verték őket, minden érme valamelyest egyedinek számított. Így sokkal nehezebb volt kiszűrni a hamis pénzeket: az embereknek alaposan tanulmányozniuk kellett az azokon található képeket és betűket, amelyek arról is árulkodtak, éppen milyen propaganda van divatban, milyen események történtek a közelmúltban, vagy épp milyen vezér van hatalmon. Az érme tehát több mint egy egyszerű fizetőeszköz. Ritka bepillantást enged abba a korba, amikor már a zsidó ellenállók is érezték, hogy közel a bukás, de még mindig bizakodtak.

(Via Daily Beast)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Megértés és tolerancia a középpontban – évadot hirdetett a Fesztiválzenekar

Don Giovanni-minifesztivál, A kékszakállú herceg vára, Wagner, Mahler, Mozart, világhírű énekes szólisták és hegedűművészek sora várja a BFZ közönségét a 2025–26-os évadban.
Klasszikus

15 sor klasszikus: Tenor-Passió

A Fidelio 15 sor címmel futó rovatát azért indítottuk el, hogy szubjektív módon mindenről beszámoljunk, ami kultúra, és érdemes tudni róla. A következő rövid írás Orosz Balázs énekművész diplomahangversenyéről szól. 15 sor klasszikus zene.
Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Színház

Kazári András: „Még nem találtunk föl a színháznál jobbat”

Kazári András már kamaszként közel került a színházhoz, rajong a szakmájáért a mai napig. Az Újszínház művészét legfrissebb bemutatójuk, A hóhér kötele kapcsán a szerep kihívásairól, egy mesekastélyszerű színházépületről és a TikTok-generációról kérdeztük.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten

Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
Plusz interjú

Legendás öltözékek – Öltözékek legendái – Regőczy Krisztina kűrruhája a Folk Fashion kiállításon

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című kiállításán Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető.
Plusz hír

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2025-ben

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Plusz hír

Koncz Gábor kapja idén a Kossuth-nagydíjat

Orbán Viktor miniszterelnök március 14-én bejegyzést tett közzé a Harcosok Klubja elnevezésű online Facebook-csoportban. Mint azt az Index kiszúrta, a kormányfő egyebek közt elárulta a közösség tagjainak, hogy a mai napon Koncz Gábor színművész veheti át a Kossuth-nagydíjat.
Plusz hír

A kulturális élet szereplőit ismerték el március 15. alkalmából

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án délután vehették át a kulturális élet szereplői.