Nemrég, július 4-én az Egyesült Államok a Függetlenség napja keretein belül ünnepelték az angoloktól való elszabadulásukat. Nagyjából kétezer évvel ezelőtt egy másik földrészen a zsidók az amerikaiakhoz hasonlóan próbáltak felszabadulni a Római Birodalom elnyomása alól. Ők azonban nem jártak sikerrel, és erőlködésüket sem koronázták meg jeles nemzeti ünnepnappal. Iosephus Flavius történetíró szerint közel kétezer zsidó lázadót mészároltak le a rómaiak, akiket pedig nem kaptak el azonnal, azok kénytelenek voltak a Jeruzsálem alatt húzódó csatornarendszerben bujkálni, de ezzel is csak elodázni tudták a biztos kivégzést.
A nemrég megtalált bronzérme a történészek szerint ezektől az utolsó túlélőktől származhat.
A zsidó háború 66-tól 70-ig tartó Júdea ellen vezetett római hadjárat, mely Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte - írja a Wikipedia. A most feltárt bronzérme is ebből a korból származik, a történészek szerint 69-70 körül verethették. Egy vízelvezető árokban találták meg, amely az egykori Rehov Haggai út alatt húzódik, ezt használták egykor a zarándokok a második jeruzsálemi templom felé. A 600 méteres árok a mai jeruzsálemi City of David National Park alatt húzódik.
Ami a felfedezést rendkívülivé teszi, az az, hogy az érme Jeruzsálemben készült, a rómaiak elleni zsidó felkelés egy nyugodtabb periódusában. A helyi zsidó ellenállás csak 73-ban, Messzáda elestekor szűnt meg végleg. A Iosephustól származó legenda szerint a lázadók inkább öngyilkosságot követtek el, mint hogy megadják magukat. Messzáda erődjének falaira buzdító üzeneteket festettek, ezzel próbálták megerősíteni a harci kedvet és az összetartást. A háború korai szakaszában azonban a vezetők érméket verettek pozitív üzenetekkel, olyanokkal, mint például "Zion szabadságáért". A most megtalált érme azonban nem ilyen; a lázadás negyedik évében a templom elpusztításának csúcspontján verethették. Ez magyarázhatja, hogy pozitív, szabadságot hangsúlyozó felirat helyett az áll rajta: "Zion megváltásáért"
Zion, más néven Sion, Szión vagy Cion, Jeruzsálem legmagasabb, és egyben Izrael legszentebb dombja. A kifejezés eredetileg várat, erődítményt jelentett, talán egy Ófel-en található várat jelölt, amit Dávid foglalt el. Sion Jeruzsálem szimbóluma, a várost a Bibliában többször Sion lányaként emlegetik. Később nemcsak Jeruzsálem, de egész Izraelt, Júdea földjét és a népet is jelentette. Az Újszövetségben az üdvösség, a mennyország jelképe.
A 'szabadság' és 'megváltás' közötti különbség jól kifejezi a lázadók fejében lezajló változásokat, és az akkori napok valóságát
- nyilatkozta Eli Shukron régész a Times of Israel-nek, aki szerint az érmét akkor ejthették a csatornába, amikor a lázadók, köztük az érme tulajdonosa a föld alá menekültek. A lelet súlyát tovább növeli, hogy készültekor minden, érmére kerülő szimbólumnak és írásnak jelentősége volt, ráadásul mivel kézzel verték őket, minden érme valamelyest egyedinek számított. Így sokkal nehezebb volt kiszűrni a hamis pénzeket: az embereknek alaposan tanulmányozniuk kellett az azokon található képeket és betűket, amelyek arról is árulkodtak, éppen milyen propaganda van divatban, milyen események történtek a közelmúltban, vagy épp milyen vezér van hatalmon. Az érme tehát több mint egy egyszerű fizetőeszköz. Ritka bepillantást enged abba a korba, amikor már a zsidó ellenállók is érezték, hogy közel a bukás, de még mindig bizakodtak.
(Via Daily Beast)