Plusz

Ritka, a zsidó háborúból származó érmére bukkantak

2018.07.12. 16:25
Ajánlom
Nemcsak az a történelmi kor különleges, ahonnan az érme származik, hanem maga a lelet is. Egészen más felirat áll rajta, mint a korabeli pénzeken.

Nemrég, július 4-én az Egyesült Államok a Függetlenség napja keretein belül ünnepelték az angoloktól való elszabadulásukat. Nagyjából kétezer évvel ezelőtt egy másik földrészen a zsidók az amerikaiakhoz hasonlóan próbáltak felszabadulni a Római Birodalom elnyomása alól. Ők azonban nem jártak sikerrel, és erőlködésüket sem koronázták meg jeles nemzeti ünnepnappal. Iosephus Flavius történetíró szerint közel kétezer zsidó lázadót mészároltak le a rómaiak, akiket pedig nem kaptak el azonnal, azok kénytelenek voltak a Jeruzsálem alatt húzódó csatornarendszerben bujkálni, de ezzel is csak elodázni tudták a biztos kivégzést.

A nemrég megtalált bronzérme a történészek szerint ezektől az utolsó túlélőktől származhat.

A zsidó háború 66-tól 70-ig tartó Júdea ellen vezetett római hadjárat, mely Jeruzsálem pusztulását és a zsidók teljes szétszóródását eredményezte - írja a Wikipedia. A most feltárt bronzérme is ebből a korból származik, a történészek szerint 69-70 körül verethették. Egy vízelvezető árokban találták meg, amely az egykori Rehov Haggai út alatt húzódik, ezt használták egykor a zarándokok a második jeruzsálemi templom felé. A 600 méteres árok a mai jeruzsálemi City of David National Park alatt húzódik. 

Israel-2013-Aerial_21-Masada-224034.jpg

Légi felvétel Messzádáról (Fotó/Forrás: Andrew Shiva / Wikipedia)

Ami a felfedezést rendkívülivé teszi, az az, hogy az érme Jeruzsálemben készült, a rómaiak elleni zsidó felkelés egy nyugodtabb periódusában. A helyi zsidó ellenállás csak 73-ban, Messzáda elestekor szűnt meg végleg. A Iosephustól származó legenda szerint a lázadók inkább öngyilkosságot követtek el, mint hogy megadják magukat. Messzáda erődjének falaira buzdító üzeneteket festettek, ezzel próbálták megerősíteni a harci kedvet és az összetartást. A háború korai szakaszában azonban a vezetők érméket verettek pozitív üzenetekkel, olyanokkal, mint például "Zion szabadságáért". A most megtalált érme azonban nem ilyen; a lázadás negyedik évében a templom elpusztításának csúcspontján verethették. Ez magyarázhatja, hogy pozitív, szabadságot hangsúlyozó felirat helyett az áll rajta: "Zion megváltásáért"

Zion, más néven Sion, Szión vagy Cion, Jeruzsálem legmagasabb, és egyben Izrael legszentebb dombja. A kifejezés eredetileg várat, erődítményt jelentett, talán egy Ófel-en található várat jelölt, amit Dávid foglalt el. Sion Jeruzsálem szimbóluma, a várost a Bibliában többször Sion lányaként emlegetik. Később nemcsak Jeruzsálem, de egész Izraelt, Júdea földjét és a népet is jelentette. Az Újszövetségben az üdvösség, a mennyország jelképe. 

A 'szabadság' és 'megváltás' közötti különbség jól kifejezi a lázadók fejében lezajló változásokat, és az akkori napok valóságát

- nyilatkozta Eli Shukron régész a Times of Israel-nek, aki szerint az érmét akkor ejthették a csatornába, amikor a lázadók, köztük az érme tulajdonosa a föld alá menekültek. A lelet súlyát tovább növeli, hogy készültekor minden, érmére kerülő szimbólumnak és írásnak jelentősége volt, ráadásul mivel kézzel verték őket, minden érme valamelyest egyedinek számított. Így sokkal nehezebb volt kiszűrni a hamis pénzeket: az embereknek alaposan tanulmányozniuk kellett az azokon található képeket és betűket, amelyek arról is árulkodtak, éppen milyen propaganda van divatban, milyen események történtek a közelmúltban, vagy épp milyen vezér van hatalmon. Az érme tehát több mint egy egyszerű fizetőeszköz. Ritka bepillantást enged abba a korba, amikor már a zsidó ellenállók is érezték, hogy közel a bukás, de még mindig bizakodtak.

(Via Daily Beast)

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

Raktárvásárral zárja a nyarat a Libri

Hat napig várja váltakozó akciókkal és folyamatosan frissülő készlettel vásárlóit a Libri Kiadó a Szentendrei úton.
Klasszikus

Egzotikus és visszatérő vendégek Kaposváron – Kaposfest-napló 2.

A Kaposfest utolsó három napjáról szól alábbi írásunk: Brahmstól a Bolyi Soul és Gospel Kórusig haladt a fesztivál zenei programja.
Vizuál

Itt a Kisasszonyok előzetese Meryl Streeppel és Emma Watsonnal

Igazi sztárparádés feldolgozás érkezik Luisa May Alcott klasszikusából.
Klasszikus

Fischer Ivánnal a címlapon kezdi az évadot a Fidelio

Az ingyenes programmagazin évadkezdő számában az eseménynaptár mellett többek között interjút talál Láng Annamária színésszel, Ron Howard filmrendezővel, Várallyay Petra hegedűművésszel, Bán Zsófia íróval, illetve a címlapon szereplő Fischer Ivánnal. Lapozzon bele online!
Tánc

Egyik rabszolgaságból a másikba

Az Út a királyi operába című portréfilm lehetett volna negédes mese egy mulatt fiúról, aki a világon elsőként táncolhatta sötét bőre ellenére Rómeót. Szerencsére azonban Icíar Bollaí rendezőnek – Carlos Acosta produceri jelenléte mellett – sikerült megmutatnia, hogy sötétség nélkül nincs fény.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Művészek indítottak mozgalmat a klímatudatosságért

A projektet Áfra János és Závada Péter azért indították el, hogy a magyar művészek közreműködésével minél szélesebb körben hívják fel a figyelmet a közelgő ökológiai katasztrófa és az ezzel kapcsolatos egyéni és közösségi felelősségvállalás fontosságára.
Plusz magazin

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.
Plusz kutya

Musicalelőadásra vitték a segítőkutyákat, hogy megtanulják, hogyan kell színházban viselkedni

A Billy Elliot egyik augusztusi előadására vittek segítőkutyákat a képzésük részeként Kanadában, hogy a négylábúak megtanulják, hogyan viselkedjenek színházban.
Plusz ajánló

Zéró hulladékkal rendezik meg a Gyüttment Fesztivált Szekszárd mellett

Augusztus 22-25. között rendezik meg ötödik alkalommal a Gyüttment Fesztivált a Szekszárd melletti Sötétvölgyben.
Plusz interjú

Összeköt és feszültséget teremt – Dejcsics Konrád bencés szerzetes az Arcus Temporum csendjéről 

Egy pillanatnyi csendre hív meg a művészet és az élet forgatagában az Arcus Temporum művészeti fesztivál augusztus 23. és 25. között Pannonhalmán. Dejcsics Konrád fesztiváligazgatóval beszélgettünk a Főapátság és a kortárs kultúra kapcsolatáról, és a fesztivál eszmeiségéről.