Plusz

Shakespeare és a korabeli krónika is tévedett a Fekete Herceg kapcsán

2017.08.15. 15:10
Ajánlom
Nem szolgált rá a Fekete Herceg névre a középkori Anglia egyik legnagyobb hadvezére, Eduárd walesi herceg, akinek az eddig véltnél jóval kevesebb vér tapad a kezéhez - állítja francia archívumokban felfedezett dokumentumok alapján egy róla megjelent új életrajz szerzője.

III. Eduárd angol király 1330 és 1376 között élt legidősebb fia nevének rombolása nem sokkal halála után kezdődött. Jean Froissart, a százéves háború francia krónikása részletesen írt arról, hogyan mészároltak le az életükért könyörgő férfiakat, nőket és gyerekeket a herceg parancsára, miután serege bevette Limoges városát. Később V. Henrik című drámájában William Shakespeare is megerősítette ezt, "Edvárd, a walesi fekete herczeg", "A fekete herczeg Edvárd" néven emlegetve őt.

Michael Jones szerint viszont

Eduárd nem érdemli meg, hogy "14. századi Darth Vaderként" emlegessék.

 Kutatásai során a brit hadtörténész bizonyítékot talált arra, hogy sokakkal azok közül, akik Limoges-ban vesztették életüket, nem az angolok, hanem a város francia helyőrsége végzett megtorlásul azért, hogy tárt karokkal fogadták az ellenséget.

Edward, a Fekete Herceg a Crécy csatában 1346 augusztus 26. Franciaország. III. Edward fiát a Százéves háborúban a franciák felett Crécy-nél és Poitiers-nél a aratott győzelem igen népszerűvé tette élete hátralévő részére

Edward, a Fekete Herceg a Crécy csatában 1346 augusztus 26. Franciaország. III. Edward fiát a Százéves háborúban a franciák felett Crécy-nél és Poitiers-nél a aratott győzelem igen népszerűvé tette élete hátralévő részére (Fotó/Forrás: Culture Club / Getty Images Hungary)

A Fekete Herceg nevet csaknem kétszáz évvel halála után aggatták Eduárdra. Egyes történészek úgy vélik, fekete páncélja miatt. Michael Jones szerint viszont a francia földön elkövetett gonosztettei szülték a gúnynevét. Ezek közül is kiemelkedik a neki tulajdonított limoges-i mészárlás, amelyben a város több mint háromezer lakosával végeztek. A történész elsősorban ennek járt utána.

A Franciaország középső részén fekvő város tíz évig az angolok kezén volt, de aztán a franciák a limoges-i püspök árulásának köszönhetően visszavették. Eduárd újra be akarta venni, és 1370. szeptember 19-én sikerrel is járt, a város megadta magát.

"Az angolok betörtek a főkapun és válogatás nélkül gyilkolni kezdték a lakosokat - ahogy azt parancsba kapták. Borzalmas volt.

Férfiak, nők és gyerekek térdre vetették magukat a herceg előtt kegyelemért könyörögve, de őt annyira elöntötte a düh, hogy senkire sem figyelt"

- írta Jean Froissart.

A krónikás változatát azonban kétségbe vonják a nemrég Limoges-ban és Párizsban talált dokumentumok. Egy Eduárd által három nappal a város bevétele után írt levélben említés sincs mészárlásról, sőt, a herceg egyenesen irgalmat sürgetett a lakosoknak, mert nem volt szerepük az árulásban, amely révén egy időre újra francia kézre jutott a város. Michael Jones talált egy 1404-es periratot is, amelyben az szerepel, hogy a francia helyőrség feldühödött tagjai végeztek a lakosokkal, amiért az angolok oldalára álltak.

1346-ban, 16 évesen Eduárd részt vett apja franciaországi hadjáratában, és a Crécy mellett lezajlott ütközetben szerzett nevet magának, amikor az angolok a hosszúíjasokkal jelentős csapást mértek a franciákra, elveszejtve a főnemesség színe-javát. Tíz évvel később a poitiers-i csatában elsöprő diadalt aratott, még a francia királyt is elfogta. Trónra viszont sohasem lépett, rossz egészségi állapota miatt 45 éves korában, egy évvel apja előtt meghalt.

Mindig is gyanúsnak találtam Froissart elbeszélését, mert annyira nem illett a herceg jelleméhez.

Eduárd kemény katona volt, de istenfélő ember" - fogalmazott brit lapoknak Michael Jones. A hadtörténész szerint legfőbb ideje tisztázni a herceget és helyreállítani hírnevét, hogy elfoglalhassa méltó helyét a szigetország történelmében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Amit ne hagyjon ki a Múzeumok Éjszakáján

Hasznos tudnivalók és szerkesztőségünk tagjainak tippjei.
Zenés színház

Elmaradnak a Billy Elliot előadásai

Tizenöt előadás marad el a két éve futó Billy Elliotból. A közelmúltban kormányközeli oldalról kritizált musicalnek egy ezernyolcszáz férőhelyes színházat kellene megtöltenie gyakran naponta kétszer.
Színház

Működik a kémia Vecsei H. Miklós és Mészáros Blanka között

Megkezdődtek a Szegedi Szabadtéri Játékok új Shakespeare-bemutatójának, a Rómeó és Júlia próbái Hegedűs D. Géza vezetésével.
Klasszikus

„A kezdetekben minden zene kamarazene volt”

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás világhírű hegedűművészek által alapított Fesztiválakadémiát július 23-29-ig rendezik a Liszt Ferenc Zeneakadémián.
Zenés színház

Lőrinczy György: Ezen az úton mennék tovább

Az Operettszínház főigazgatója büszke arra, hogy sokszínű intézményt vezethet és újfajta közönséget vonz a színházuk. A kultura.hu-nak adott interjúban azt is bejelentette, újra pályázik a vezetői pozícióra.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz művészet

Művészettel az orvostanhallgatók kiégése ellen

Empatikusabbak, jobb a kapcsolatuk a betegekkel, kevésbé hajlamosak a depresszióra és jobban bírják a terhelést – egy kutatás szerint a művészeti és humán tárgyak ilyen hatással vannak a diákokra. Ehhez pedig az is elég, ha zenét hallgatnak, nem muszáj maguknak is játszani valamilyen hangszeren.
Plusz nyár

A júliusi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazinban a júliusi eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Dragomán György íróval és Szabó Balázs zenésszel. Lapozzon bele online!
Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.