Plusz

Szabad ilyesmit leírni vagy meghallgatni?

2011.05.17. 08:01
Ajánlom
A Csárdás macabre-ot halála előtt néhány évvel, 1882-ben írta Liszt, de csak 1951-ben jelent meg nyomtatásban Szelényi István weimari kutatómunkájának eredményeként. Nem csoda, hisz Liszt maga is kételkedett a mű előadhatóságában.

Pándi Marianne hangversenykalauza szerint „Az idős Liszt jellegzetes stílusának a táncdarabok különösen alkalmas kifejezői: nem lehet véletlen, hogy ebben az időszakában komponálja négy Elfelejtett keringőjét, a korábbi Mefisztó-keringő három folytatását, valamint démoni hangú, tragikus csárdásait."

A zongorairodalom hagyományait felrúgó, a Haláltánc ütőhangszeres vadságát idéző hangzásvilága ellenére a darab felépítése klasszikusnak mondható: formája szonátaához hasonlít, és - tánczenei ihletése okán - periódusokból épül fel. Jellegzetes, cigányskálából építkező  dallamai között az Ég a kunyhó, ropog a nád kezdetű népies műdalt is felfedezhetjük, bár mások - így Pándi Marianne - szerint a mű címével (Halálcsárdás) összhangban a Dies irae dallam torz variációjaként értelmezendő a lefelé visszahajló kis szekund-kis terc fordulattal kezdődő melléktéma.

Szabolcsi Bence frappáns anakronizmussal „az öreg Liszt Allegro barbarói"-nak nevezte a kései Csárdás-sorozatot, s a párhuzam időtállónak bizonyult. Kocsis Zoltán a Bartók-életmű legavatottabb ismerőjeként, évekkel a Liszt-év nagykövetévé történt felkérése előtt fűzte tovább egy interjúban Liszt kései műveivel kapcsolatban Szabolcsi gondolatát: „ha például a Csárdás macabre-ot összehasonlítjuk az Allegro barbaróval, akkor abszolút kézenfekvő a hasonlóság, még akkor is, ha biztosan tudjuk, hogy Bartók a Csárdás macabre-ot nem ismerhette, hiszen évtizedekig csak kéziratban hevert a mű."

Az alábbi videón Kocsis Zoltán elementáris előadásában idézzük a Danse macabre-ot (A felvétel a La Roque d'Anthéron-i zongorafesztiválon készült 2002. május 29-én) 

S hogy miért hevert kéziratban? A háború előtti Muzsika című folyóirat 1929-ben jelentette meg Végh János, a Zeneakadémia egykori alelnökének cikkét, melyben nem rejti véka alá, hogy a kiadás meghiúsulását „a mester zeneszerzői hírnevének érdekében tartja szerencsésnek". (Az idézett szerző és e sorok írója között nem áll fenn rokoni kapcsolat). Nyilván a művet indító, ütemek hosszú során át monoton ismétlődő és többször visszatérő üres kvintpárhuzamokra gondolt, melyhez hasonlót Liszt kortársainak kottáiban hiába keresnénk. A mű botrányos mivoltával persze maga Liszt is tisztában volt, hiszen a kéziratra ezt írta: „Szabad ilyesmit leírni vagy meghallgatni?"

Többek között éppen Bartóknak köszönhetően az üres kvintek, a lebegő hangnemiség, a disszonanciák és az ütőhangszerként használt zongora hangázását olyannyira megszokhatta fülünk, hogy szinte mára szinte érthetetlen, miért váltott ki ekkora ellenérzést a darab. Tágabb zenetörténeti összefüggésbe helyezve azonban egyenesen a Sors kezét vélhetjük felfedezni a mű hosszú lappangása mögött: „a Csárdás macabre-t Liszt Bartók születésének évében komponálta, ám a darab csak Schönberg halálának évében látott napvilágot." - állapította meg találóan Alan Walker.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Klasszikus

Ma kezdődik a Kaposfest

A kamarazenei irodalom alapműveire helyezik a hangsúlyt a Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztiválon (Kaposfest), amelyre augusztus 13. és 19. között kilencedik alkalommal kerül sor a somogyi megyeszékhelyen.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Aretha Franklin a halálán van

Külföldi sajtóértesülések szerint a soul királynője nagyon beteg, családja detroiti otthonában az ágya köré gyűlve virraszt érte.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!
Plusz ajánló

Egy férfi fantáziálásának megvalósulása – a Fidelio programjai a Sziget 5. napján

Repkednek a csókok, szétnyílnak a lábak, ringanak a csípők és magasba emelkednek a fenekek – mindez Roy Assaf Lányok című előadásában, amely után lehetőségünk van megnézni a fiúkról szóló verziót is ugyancsak ezen a napon. Vár a Fidelio Színház- és Táncsátor a Szigeten!