Plusz

Szabadon felhasználható január 1-jétől A Pál utcai fiúk és számos más irodalmi mű

2023.01.02. 11:25
Ajánlom
Magyarországon a szerző halálát követő 70 évvel válnak szabadon felhasználhatóvá a művészi alkotások, így 2023. január 1-jétől Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei és Szerémi Gusztáv zeneművei is.

Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él.

Ennek köszönhetően Magyarországon 2023. január 1-jétől így közkinccsé válnak többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai

(így A Pál utcai fiúk, Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei). De szintén szabadon használhatjuk Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásait, Szász Gyula matematikus tudományos publikációit, a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményeit; az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun (az Éhség, illetve az Áldott anyaföld szerzője) és a mexikói Mariano Azuela regényeit (Odalenn – Regény a mexikói forradalomról), illetve a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író német Waldemar Bonsels munkáit is – tette közzé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

Fontos azonban észben tartani, hogy ez csak az eredeti művekre vonatkozik, azok feldolgozásaira, átdolgozásaira nem,

tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek. A védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Jövő évtől szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint több neves építész önálló munkái is: például Borsos Józsefnek a debreceni köztemetővel, a debreceni rendőrszékházzal, az Ary-villával vagy a szegedi Honvéd téren álló templommal kapcsolatos, Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületének (köztük az úgynevezett Palatinus-házaknak vagy a hazai szecessziós építészet szép példájának, a Bedő-háznak) tervei is.

2024-ben egyébként olyan alkotók önálló művei válnak majd közkinccsé, mint például Dienes László szociológus, Márton Lajos festő, Sándy Gyula, Lauber László, Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerző vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros.

Fejléckép: A Pál utcai fiúk borítója (forrás: Líra Könyv)

William Faulkner, Franz Kafka és Virginia Woolf regénye is közkinccsé válik Amerikában

Kapcsolódó

William Faulkner, Franz Kafka és Virginia Woolf regénye is közkinccsé válik Amerikában

Január 1-jétől számos klasszikus irodalmi mű és film szabadon felhasználhatóvá válik az Egyesült Államokban. A szerzői jogi védelem lejárásával ezeket az alkotásokat bárki kiadhatja, illetve feldolgozhatja.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Kern András előtt tiszteleg a FILMIO

A Nemzeti Filmintézet streaming platformján négy napig ingyenesen láthatunk három, Kern András főszereplésével készült magyar filmet.
Színház

Játszani kell, nem belehalni – Esztergályos Cecília 80

A Kossuth-díjas színésznő január 26-án ünnepli a 80. születésnapját. Noha legtöbben a Família Kft. című tévéfilmsorozatból ismerik, mindmáig aktív színészi pályáján szép számmal fordultak elő jelentős filmes és színházi alakítások is.
Színház

A színház tart egyben lelkileg és fizikailag is – Kern András 75 éves

Kern András január 28-án ünnepli a 75. születésnapját. Eleinte filmrendező szeretett volna lenni, majd miután mégis a színházat választotta, pályáját a Vígszínházban kezdte, és mindmáig aktív tagja a társulatnak.
Színház

Csiby Gergely egy keményen eldurvuló válást állít színpadra az Art-Színtérben

A Rózsák háborúja című előadás lesz az első produkció, amely kifejezetten az Art-Színtér idén birtokba vett terébe készül. Az előadást február 20-án mutatják be. A rendezőt társulati létről, szabadúszásról és a készülő előadásról kérdeztük.
Klasszikus

Egész napos zenepedagógiai programmal emlékeznek Lukácsházi Győzőre a Magyar Zene Házában

Fél évvel ezelőtt hatalmas veszteség érte a hazai életet, a tavaly elhunyt Lukácsházi Győzőre most koncerttel és szakmai programokkal emlékezik a Magyar Zene Háza február 4-én.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Több mint kétszáz év után visszakerülnek az elhurcolt Parthenón-márványok Athénba

Még idén visszakerülnek Athénba a több mint kétszáz éve a londoni British Múzemban őrzött, az Akropoliszról származó ókori márványszobrok és reliefek – szúrta ki a Magyar Hang a The Times oldalán.
Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.