Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él.

(így A Pál utcai fiúk, Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei). De szintén szabadon használhatjuk Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásait, Szász Gyula matematikus tudományos publikációit, a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményeit; az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun (az Éhség, illetve az Áldott anyaföld szerzője) és a mexikói Mariano Azuela regényeit (Odalenn – Regény a mexikói forradalomról), illetve a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író német Waldemar Bonsels munkáit is – tette közzé a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.

tehát például A Pál utcai fiúk film- vagy musicalváltozata, netán a Maja, a méhecske című rajzfilm és képregény nem számít még közkincsnek. A védelmi idő lejártától függetlenül felléphet az örökös vagy az érintett közös jogkezelő, illetve érdekképviseleti szervezet, ha a magatartás sértené a szerző névfeltüntetési jogát.

Jövő évtől szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint több neves építész önálló munkái is: például Borsos Józsefnek a debreceni köztemetővel, a debreceni rendőrszékházzal, az Ary-villával vagy a szegedi Honvéd téren álló templommal kapcsolatos, Vidor Emil húsznál is több, Budapesten álló lakóépületének (köztük az úgynevezett Palatinus-házaknak vagy a hazai szecessziós építészet szép példájának, a Bedő-háznak) tervei is.

2024-ben egyébként olyan alkotók önálló művei válnak majd közkinccsé, mint például Dienes László szociológus, Márton Lajos festő, Sándy Gyula, Lauber László, Fábián Gáspár építészek, Kálmán Imre zeneszerző vagy Django Reinhardt dzsesszgitáros.

Fejléckép: A Pál utcai fiúk borítója (forrás: Líra Könyv)