Plusz

Szabályok nélkül - Nagypál Gábor és Milorad Krstić a Kult50-ben

2019.07.25. 15:25
Ajánlom
A Kult50 legújabb videójában Nagypál Gábor, színész és Milorad Krstić, képzőművész ült le egymással beszélgetni – mi másról, mint újrakezdésről, művészetről, hatalomról, Újvidékről, a színház és a képek erejéről.
Videósorozatunk hetente jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Nagypál Gábor 


Nagypál Gábor Macbethje kétkedik, őrlődik. Tényleg benne van, hogy „mindent veszít és semmit se nyer a lélek, hogyha nem ízlik a siker”.
A negyvenhárom éves színművészt minden évadban lehetne díjazni. De annyi plecsnink nincs nekünk.
Annak idején az Újvidéki Színházból jött át a Bárkába. Aztán ment tovább a Stúdió K-ba, Fodor Tamáshoz, aki idővel ráhagyományozta a társulatot, Nagypál pedig vitte tovább művészeti vezetőként, hűen a „K-hoz” a színház nevéből. Azaz „közösségi” és „kritikai” maradt a hely. De ma már nem művészeti vezető. Merthogy szeretett volna „csak színész lenni”, más semmi. A Macbeth – 2018-ban mutatták be Szikszai Rémusz rendezésében, a tatabányai Jászai Mari Színház és a Szkéné közös produkciójában – látomásos és rémálomszerű emberi tabló. Kicsit sem történelmi. Csupán kevéssé politikai. Lekapták róla a klasszikus magyarázatmázat, hogy Shakespeare a hatalomvágy és a bűntudatba őrülés drámáját írta meg. Szikszainál – más rendezésében is, itt is – belül játszódik a dráma, amely nagyon is emberi. Úgyhogy
a mindenkinél erősebb Macbeth itt mindenkinél esendőbb. A legyőzhetetlen végül legyőzi magát is. Kiszolgáltatottsága rettegővé teszi, félelme meg erőszakossá.
nagypal_gabor_foto_csabai_kristof_2-182108.jpg

Nagypál Gábor (Fotó/Forrás: Csabai Kristóf, Fidelio)

Van egy jelenet, amelyben Nagypál Gábor Macbethje csak tátog, próbálja, de nem tudja elmondani Lady Macbethnek, mi a baja. Irgalmatlan sűrű és gyilkos csend ez, ahogyan Nagypál Macbethjét a bűn, a belső romlás némává teszi. Nagypál magabiztos férfiteste a szemünk láttára szinte elvékonyodik, mire a saját poklának aljára kerül. Döbbenetes fizikai kifejeződése a szellem tébolyának, ami – ahogy a darabban elhangzik – „kitör a lélekkerítésen”. Macbeth emberarca örökre eltűnik. Nagypál Gábor alakítása nem törlődik a 2018-as színházi emlékezetből. (Karácsony Ágnes)

Milorad Krstić 


„A lélek gondjaihoz a művészet a kulcs” – hangzik el a Ruben Brandt, a gyűjtő című animációs filmben, amelynek a forgatókönyvét, látványvilágát és rendezését is Milorad Krstić jegyzi.
A Szlovéniában született művész szerb származású, Újvidéken végezte el a jogi egyetemet, és 1989 óta él Magyarországon. A festészet mellett grafikával, képregényekkel, gyerekeknek szóló animációs sorozatokkal, színházi díszlet- és látványtervezéssel foglalkozik. Első animációs sikerét a berlini filmfesztiválon érte el 1995-ben, ahol Ezüst Medve-díjat nyert a My Baby Left Me című rövidfilmjéért.
IMG_078111-162151.jpg

Milorad Krstić (Fotó/Forrás: Milorad Krstić)

Régi kapcsolat fűzi Horváth Csabához és a Forte Társulathoz, először 2011-ben, egy közös műcsarnokbeli estjükön tűnt fel Ruben Brandt alakja.
2018 legsikeresebb magyar animációs filmjének főszereplője, Ruben Brandt nemcsak műkincseket rabol, a nézők szívét is előszeretettel gyűjti be. Milorad Krstić filmje ott volt 2019-ben a 25 legjobb egész estés animáció között az Oscardíj előszobájában, és vannak, akik a Macskafogó méltó utódjaként emlegetik. Tavalyi locarnói világpremierje óta lelkes kritikák kísérik útját, és világszerte nagy sikerrel járja a filmfesztiválokat. Itthon több mint 40 ezren látták eddig, és folyamatosan műsoron tartják a mozik.
Sokat elmond a sikerről, hogy a bukaresti animációs filmfesztivál fődíját és a sevillai filmfesztivál 3 díját követően a Sony Pictures Classics vásárolta meg az amerikai forgalmazási jogokat
majd rangos szakmai díjakra jelölték: Anniedíjra két kategóriában, és versenyben volt a Press Academy Satellite-díjáért is. A James Bond-filmek hangulatát megidéző akcióthriller hommage a filmművészet, az építészet, a dizájn és a képzőművészet ikonikus alkotói előtt, és az sem véletlen, hogy maga a cím két híres művész, Rubens és Rembrandt nevének összeolvadásából jött létre. (Gyürke Kata)
Fejléckép: Nagypál Gábor és Milorad Krstić (Fotó: Kult50 / Fidelio)
Ki kell keverni a hős vegyületét – interjú Nagypál Gáborral

Kapcsolódó

Ki kell keverni a hős vegyületét – interjú Nagypál Gáborral

A Stúdió K, a Szkéné, és a tatabányai Jászai Mari Színház művészével a független-színházas létezésről, az évad meglepetéséről és Macbeth-alakításáról beszélgettünk. A tatabányai előadás január végétől a Szkéné Színházban látható.

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Ruben Brandt visszatért a tett helyére – interjú Milorad Krstić-csel

Milorad Krstić animált krimije, a Ruben Brandt 40 ezer néző felett jár, és közel került az Oscar-jelöltséghez. A Műcsarnokban rendezett kiállítással a kör teljessé vált, a festménytolvaj visszatért születési helyére. A művészettörténeti utalásokkal zsúfolt mozi 2018 egyik legmeghatározóbb mozzanata volt a magyar kultúrában, így alkotója bekerült az idei Kult50-be is.

Sorozatunk előző részei

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A régi idők gyerekkorát idézi a világ első csángó társasjátéka

A Naputánjáró egy „csángós” mese nyomán készült, segítségével pedig gyerekek és felnőttek együtt barangolhatják be Csángóföld vidékeit.
Plusz hír

Szent László király földi maradványait azonosították a kutatók

Több magyar uralkodóföldi maradványait sikerült azonosítania a Szegedi Tudományegyetem kutatóinak a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek elemzése révén.
Plusz ajánló

Életörömre hangolunk! – Szeptemberben jön a Zsidó Kulturális Fesztivál

Könnyű- és komolyzenei koncertek, irodalmi és gyermekprogramokkal, hazai és nemzetközi művészekkel várja a látogatókat a 24. Zsidó Kulturális Fesztivál szeptember 4. és 12. között. A programokat hét fővárosi helyszínen rendezik meg.
Plusz hír

Akár már 2024-ben újranyithat a Notre-Dame

Kicsit több mint három évvel azután, hogy a párizsi székesegyház teteje egy tűzeset következtében megsemmisült, megnyithatja kapuit a hívek és a nagyközönség előtt a Notre-Dame.
Plusz hír

Ars poeticák lepték el a Jókai teret

A Magyar irodalom tereként újult meg a terézvárosi Jókai tér, ahol nagy költőink és íróink, mások mellett Pilinszky és Ady idézeteivel találkozhatunk a burkolatba vésve. A munkálatok során jelentősen növelték a zöldterületet is.