Szakmai és közönségsikerek a Gyulai Várszínház 63. évadában

A Gyulai Várszínház Művészeti és Társadalmi Tanácsadó Testülete augusztus 19-én értékelte a 63. évadot. Elek Tibor igazgató elmondta: június 26. és augusztus 18. között 37 programot, köztük négy saját, valamennyi esetben ősbemutatót, egy felolvasó-színházi bemutatót, két színházi és két zenei fesztivált rendeztek meg.

A Várszínpadon, a Tószínpadon és a Kamarateremben is számos teltházas előadás volt, a Tószínpadon pedig több alkalommal pótszékeket is be kellett állítani. Bár néhány produkció nézőszáma elmaradt a várakozásoktól, a teljes nézőszám csaknem megegyezett a tavalyival, miközben a jegyárbevétel jelentősen meghaladta az előző évit. Elek Tibor szerint az alacsonyabb érdeklődéshez hozzájárulhatott, hogy kevesebb turista érkezett Gyulára, illetve több olyan előadás szerepelt a programban, amely az elmélyültebb színházi élményt kereső közönséget szólította meg.

Szilágyi Áron és László Roland az Ikrekben (Fotó/Forrás: Kiss Zoltán / Gyulai Várszínház)

A tanácsadó testület értékelése szerint a Várszínház idén is gazdag és sokszínű évadot valósított meg. A legmaradandóbb élmények között említették többek között a Piaf-menet, a Barbárok, az Iszony, Az öltöny, a Volt egyszer egy…, az Angyal szállt le Babilonba, a Ház a blokkok között, az Anconai szerelmesek, a Cseresznyéskert és a Sátántangó előadásokat. A jegyeladások alapján a legnépszerűbb produkciók A Pál utcai fiúk, az Anconai szerelmesek, A muzsika hangja és A feleség negyvennél kezdődik voltak.

Kapcsolódó

Fojtogató gazdatest és „kinderaktív” előadás – két premier Gyulán

A gyermeki kiszolgáltatottság két egészen eltérő színházi nyelven jelenik meg a Gyulai Várszínház legújabb bemutatóiban. Bódi Attila Ikrek című létmeséjét Árkosi Árpád rendezte, ifj. Vidnyánszky Attila legújabb rendezése játékos metaszínházi kavalkádból jut el egy megrendítő fináléig.

Kiemelt szakmai figyelem övezte az évadot: eddig 15 kritika jelent meg a produkciókról, a Várszínházzal pedig többek között az M5 kulturális műsorai, a Bartók Rádió, a Klubrádió és a Katolikus Rádió is foglalkozott.

Bódi Attila Ikrek című darabját három fiatal vajdasági színész közreműködésével, Árkosi Árpád rendezésében mutatták be. A Volt egyszer egy… című családi előadás a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színházzal és a Nemzeti Színházzal koprodukcióban készült. A 125 éve született Németh László Iszony című regényének színpadi változatát a Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulatával közösen hozták létre, Szabó K. István rendezésében. A Nobel-díjas Krasznahorkai László Sátántangó című regényének táncszínházi adaptációja a Kulcsár Noémi Tellaborral koprodukcióban valósult meg.

Jelenet a Sátántangóból (Kulcsár Noémi Tellabor) (Fotó/Forrás: Kiss Zoltán / Gyulai Várszínház)

Görgényi Ernő polgármester szerint a könnyebben befogadható, zenés és szórakoztató előadások iránt általánosan nagyobb az érdeklődés, a Gyulai Várszínháznak azonban a komolyabb, elgondolkodtató produkcióknak is teret kell adnia. Hangsúlyozta: a Várszínház nem egyszerű nyári befogadóhely, hanem a magyar kultúra fontos szellemi műhelye, ahol új kulturális értékek születnek. A városvezetés ezt az irányt továbbra is támogatja; az önkormányzati támogatás mellett a színház több mint 80 millió forintot szerzett állami forrásokból és pályázatok révén.

Sosovicza Anna és Rappert-Vencz Gábor az Iszonyban (Fotó/Forrás: Kiss Zoltán / Gyulai Várszínház)

Az évad szakmai elismeréseit is kiosztották. A Sík Ferenc-díjat Szabó K. István kapta az Iszony színpadi adaptációjáért és rendezéséért. A Havasi István-díjat a Kulcsár Noémi Tellabor egész társulata nyerte el a Sátántangó táncszínházi adaptációjáért. Az Őze Lajos-díjat megosztva Rappert-Vencz Gábor és Sosovicza Anna kapta az Iszony előadásában nyújtott alakításukért.

Fejléckép: Jelenet a Sátántangóból (fotó / forrás: Kiss Zoltán / Gyulai Várszínház)