Plusz

Szénizotópos vizsgálatokkal igazolták: I. András csontjait rejti a tihanyi Királykripta

2021.11.30. 16:05
Ajánlom
Lezárult a tihanyi bencés apátság alatti Királykripta feltárása, és bár a DNS-vizsgálatokkal a kutatók még nem végeztek, szinte biztosra vehető, hogy a sírhelyen a királyi család tagjai és egyházi méltóságok mellett I. András és másodszülött fia, Dávid herceg csontjaira bukkantak.

A negyedik magyar királyként jegyzett I. András a tihanyi apátságot 1055-ben alapította, a család temetkezési helyének szánt monostort pedig a szokásoktól eltérő módon egy gall származású püspökről, Szent Ányosról nevezte el.

A királyt a fennmaradt iratok – például Heltai Gáspár krónikájának – tanúsága szerint itt helyezték végső nyugalomra. Később fiát, a magas rangú papként szolgáló Dávid herceget is ide temették.

A török hódoltság idején az Árpád-házi királyok sírját övező tisztelet azonban megszűnt, a monostort erőddé alakították, később pedig takarmányt és lovakat tartottak benne. Ebben az időben pusztulhatott el az itt található vörösmárványból készült, gótikus stílusú tumba, vagyis királyi szarkofág is, melyet ugyan több úti beszámoló is említ, azonban töredékként sem maradt fenn.

Az épület szakrális funkcióját csak 1702-ben nyerte vissza, amikor a szerzetesek visszatelepültek a területre, és a kriptában tartották az istentiszteleteiket. A hívők nyomására Grasso Villebald apát 1719-ben úgy rendelkezett, hogy a kősziklába vésett királysír fölé kéttornyú, barokk stílusú templomot építsenek. Az apátság elkészültét egy 1736-os tűz hátráltatta, így Villebald már nem érhette meg, hogy Lécs Ágoston vezetésével az épület megnagyobbított, mai méretében látható változata elkészül.

A kriptát 1861-ben kezdte el vizsgálni Rómer Flóris régész-akadémikus, aki felfedezte, hogy a sírhelyet már Villebald idejében fosztogatók bolygatták meg.

Az altemplom nyugati falában lévő eredeti sírkő-fedlap is hiányzott, helyén egy utólag odarakott kő állt. 12 évvel később Henszlmann Imre már csak ennek hiányát írhatta meg, így azt sem tudják, eredetileg kinek készülhetett.

A járószintbe épített, körmeneti kereszttel díszített, úgynevezett processionalis sírkőről azonban már a reformkorban úgy tartották, hogy I. András sírját rejti. Ezt sokan cáfolják, a szakértők egy része ma úgy gondolja, hogy valamely egyházi méltóság, akár Dávid herceg nyughelye lehetett. A bizonytalanság oka, hogy a kriptát 1720 körül felásták, és az ekkor talált csontokat egy sírgödörbe, faládákba hordták össze.

A csontokat először az 19. század végén, 1889-ben kísérelték meg azonosítani, Récsey Viktor szerzetes-könyvtáros-régész ekkor újkori koporsómaradványokat is talált a kriptában, valamint egy sírládát, melyről úgy vélte, I. András csontjait rejti.

Több mint 60 évnek kellett eltelnie, mire az Országos Műemléki Felügyelőség 1953-ban újabb feltárást rendelt el, kikötve, hogy a fakutatás és statikai felmérés után az Entz Géza, Csemegi József és Szakál Ernő vezette csapat állítsa vissza a XI. századi állapotokat. Így semmisültek meg Lotz Károly 19. század végén készített freskói és szekkói, és így került egy azonosítatlan, de I. Andrásnak tulajdonított, csavart szárú apostoli kereszttel dekorált, fehéres színű sírkő a főhajó közepére.

A régészeti kutatást László Gyula vezette, a munka Nagy Emese ásatásával végződött, mely során hat csontvázas sírt tártak fel. Idő és pénz hiányában azonban a kutatási eredményeket csak részben és szűkszavúan dokumentálták. A talált csontokat Malán Mihály vizsgálta meg először behatóbban, jelentése azonban elveszett.

2021 áprilisában a technikai fejlődésnek és az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat kutatási programjának köszönhetően a szakemberek újra vizsgálatokat végezhettek az altemplomban és a sírnál, felülvizsgálva az 1953-as eredményeket.

Dr. Mende Balázs Gusztáv paleoantropológus vezetésével szénizotópos vizsgálatnak vetették alá a régebbi csontokat, három laboratóriumot is bevonva a vizsgálatba.

Négy minta esetében mindhárom intézmény egybehangzóan és megdönthetetlenül megállapította, hogy a leletek a XI. század közepéről származnak.

Az egyik minta ráadásul a morfológiai jegyek szerint 1060-ban került a földbe, külső elváltozásai pedig egyértelműen a húgysav okozta köszvényre utalnak. Többek között Heltai Gáspár krónikájából is tudható, hogy I. András – aki 1060-ban halt meg – köszvénnyel küzdött, így a kutatók biztosak benne, hogy a király maradványait találták meg.

Fejléckép: Tihanyi Királykripta (fotó: Mudrák Attila / Tihanyi Bencés Apátság)

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Klasszikus

59 éves korában elhunyt Patkós Sándor fagottművész

Tragikus hirtelenséggel, életének 59. évében, január 26-án elhunyt Patkós Sándor fagottművész, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja.
Zenés színház

Visszatérés a varázserdőbe – a Szentivánéji álom az Eiffel Műhelyházban

Január 28-tól újra látható az Opera műsorán Britten operája, a Szentivánéji álom. Az eredetileg operavizsgaként létrejött produkció csaknem hat év után kerül ismét színre.
Klasszikus

Mozart első műve

Mindenki tudja, hogy Wolfgang Amadeus Mozart csodagyerek volt, aki már egészen ifjú korában elbűvölte a zeneszerető közönséget. De melyik volt az ifjú komponista legelső darabja, és hány évesen alkotta meg?
Tánc

Élőben, a színpadon festenek majd a Feledi Project legújabb táncszínházi bemutatójában

Feledi János Csehov Sirályát állítja színpadra február 7-én a Nemzeti Táncszínházban. Az előadás érdekessége, hogy Bánki Ákos festőművész a teljes előadás alatt a színpadon fog festeni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Kulka János tanítja újra beszélni a sztrókon átesett Lang Györgyit

Az énekesnő erről a Klubrádió Ötös című műsorában beszélt Falusi Mariannak, akivel korábban együtt vezették a műsort – számolt be róla a Színház Online.
Plusz ajánló

Már kézbe vehető a februári Fidelio Magazin

Az országszerte terjesztett, ingyenes kiadványban az aktuális programbontások mellett híreket, ajánlókat, magazinos anyagokat és számos interjút is talál. Keresse az ismert terjesztési pontokon, vagy lapozzon bele online!
Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.