Az előző bejegyzésemben részletezett Simándy Énekverseny irányította rá a figyelmemet az erdélyi énekes oktatásra és énekléskultúrára; onnan való fiatalok nyerték el az első és második helyezést. Kíváncsi lettem, milyen a felhozatal, hiszen nyitott vagyok a fiatal tehetségek felé, de olyan befutott művészek felé is, akik a hagyományos, régi éneklési stílust képviselik. Következő évadunkban két nagyszerű román énekes is színpadra lép: a Bohémélet Rodolfját Teodor Ilincai, a Stabat Mater tenor szólóját Stefan Pop énekli nálunk.
Alexandru Agache javaslatára hallgattam meg a Román Nemzeti Színház Tosca-előadásában egy tenoristát. Marius Vlad Budoiu hangja és előadásmódja valóban meggyőző és figyelemreméltó, ezért szándékomban áll hozzánk is meghívni. A címszereplő, Dragana Radakovič alakítása és hangja is tetszett, őt leginkább a Don Giovanni Donna Anna szerepében látnám szívesen Budapesten.
Kevesen tudják, hogy a Román Nemzeti Színház eredetileg magyar színháznak épült. Ma ott működik a román operatagozat. Az előadáson részt vett a most nyolcvanöt éves román világsztár, Virginia Zeani, aki szemmel láthatóan rendkívüli megbecsültségnek örvend - az előadás előtt filmet vetítettek róla, utána pedig saját könyvét dedikálta.
Másnap a Kolozsvári Magyar Színház operatársulatának szinte minden tagját meghallgattam. Az előéneklésen több olyan énekessel találkoztam, akinek az elkövetkező évadokban számítok budapesti fellépésére, sőt a színházzal az együttműködés egyéb módjait is szívesen venném. Selmeczi György Burloni című operájának bemutatása már biztos: a 2012/2013-as évadban közösen visszük színre a művet, Szép Gyula igazgató úrral pedig további terveink is vannak - például Dohnányi A vajda tornya című operájának felújítása. A budapesti bemutató után a kolozsváriak kivinnék a darabot, hogy az ottani közönség is láthassa. Remélem, gyümölcsöző kapcsolat indult köztünk.
hírlevél
