Az elmúlt évek egyik legfontosabb közéleti és társadalmi problémájára reflektálva született meg a Radnóti Színház és a Publicis Groupe Hungary közös projektje, amely Az utolsó osztálykirándulás címet kapta. A színház decemberi bemutatója, az Istentelen ifjúság köré felépített esemény a kirúgott és felmondott tanárokkal, valamint volt diákjaikkal vállalt szolidaritást.
Az utolsó osztálykirándulás fő célja az volt, hogy újra összehozza az egymástól elszakított iskolai közösségeket, lehetőséget adva a diákoknak, hogy méltóképp vegyenek búcsút volt tanáraiktól. Egy zártkörű díszelőadásra hívtak meg számos kirúgott vagy felmondott tanárt, akiknek nem volt lehetőségük végigvinni osztályaikat.
Amikor az előadás végén harmadszorra is felment a függöny, saját volt diákjaikat pillanthatták meg a színpadon, akik Presser Gábor és Adamis Anna Valaki mondja meg című dalával búcsúztak el tőlük.
Az énekléshez a nézőtéren maradt diákok és maguk a színészek is csatlakoztak. Ezt a szimbolikus búcsút, ami az ő közös történetükből kimaradt, ezen a különleges estén mégis lehetőségük volt átélni. Erről videó is készült.
„Amióta zajlik az oktatás- és tanárválság, a szolidaritásnak ilyen fokú szervezett és érzelmileg telitett gesztusát még nem tapasztaltuk” – idézi a színház közleménye az egyik kirúgott tanárt az eseményről.
Ödön von Horváth 30-as években íródott, a két háború közötti Németországban játszódó kisregényei – az Istentelen ifjúság és Korunk gyermeke – alapján készült az Istentelen ifjúság, a darabot Sándor Júlia és Hárs Anna írta színpadra Nagy Péter István rendezővel közösen. Az előadás egy tanár hányattatásait mutatja be, aki szembe kerül kora ideológiájával és oktatási rendszerének propagandisztikus, igazságtalan mivoltával, ezáltal elveszíti a hivatását, de morális tartását talán megőrizheti.
Kováts Adél, a Radnóti Színház igazgatója úgy fogalmazott, bár a témával folyamatosan foglalkozott a sajtó,
a pedagógusok és a gyerekek közötti elszakított kötelékek lélektani hatásáról kevesebb szó esett.
„Ezzel az eseménnyel szeretnénk ráerősíteni a téma aktualitására, különösen most, a ballagás, érettségik és felvételik időszakában. Nem véletlenül az Istentelen ifjúság köré épült az ötlet, hiszen a színdarabban erős párhuzam fedezhető fel a korabeli és a mai magyar viszonyok között, legyen szó az oktatás helyzetéről, a fiatalok morális dilemmáiról vagy a tanárok megbecsültségéről” – mondta.
A nem mindennapi esemény a színház előcsarnokában több, rögtönzött osztálytalálkozóval folytatódott, ahol az este főszereplői hosszú hónapok után újra találkozhattak.
„Megrendítő volt és felemelő. Megrendítő, ha belegondolok a magyar oktatás jövőjébe, és felemelő, ha belenézek a gyerekeim okos és világot megváltó tekintetébe. Felejthetetlen élmény volt, nem gondoltam, hogy ma erre jövök ide a Radnótiba. Most majd ide is ezer szállal kötődöm” – mondta búcsúzóul egy volt tanár.
Fejléckép: Részlet a Radnóti Színház Istentelen ifjúság című előadásából (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Radnóti Színház)
hírlevél
