A SzíDoSz közleményét változtatások nélkül, kiemelésekkel közöljük:
Hankó Balázs május elsejei interjújához érdemben hozzászólni képtelenség. Komoly szakemberek évek óta hangoskodják mindazt, ami most végre átütötte az ingerküszöböt. (Említhetnénk például a Fekete Péter államtitkár által 2019 végén elosztott 37 milliárd forint kulturális tao-pótló támogatást, amely többek között sportegyesületek és építésziroda támogatására, vagy éppen egy mai napig át nem adott színház 1,8 milliárd forintos kialakítására ment.) A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) tavalyi átalakításakor mi magunk is sokszor szóltunk. Nem gondoljuk, hogy a most leköszönő miniszter (vagy elődje) korábban relevánsabb válaszokat adott volna, mint most. Örülünk, hogy végre főműsoridőben is mindenki számára láthatóvá vált mindaz, ami ellen mi és megannyi szervezet küzd évek óta, és
ami messze nem csak a színházba járó emberekre tartozik, hanem országos hírértékű.
Van egy fontos tényező, ami szakszervezetként minket is közvetlenül érint. A távozó miniszter több alkalommal említi az NKA forrásai kapcsán az ötöslottó bevételét. Mi örülnénk a legjobban, ha valóban az ötöslottó bevételét oszthatná szét az NKA. Hankó Balázs szakmai hozzáértésének megítélésében szeretnénk segíteni azzal, hogy jelezzük: az NKA bevételének legnagyobb részét nem az ötöslottó bevétele, hanem az ötöslottó játékadójának (vagyis a havi nyereményalap 24%-a) 90%-a képezi. Apróságnak tűnhet ez a tévesztés a 24 percben elhangzott egyéb mellett, mégsem az.
A játékadó mellett az NKA bevételének jelentős részét a közös jogkezelők által befizetett összeg, éves szinten 2-3 milliárd forint teszi ki. Ezek a források a felhasználók által a művészeknek fizetett jogdíjak,
vagyis a művészeket megillető bevételekből származnak.
A Nemzeti Kulturális Alap működésével kapcsolatban felmerült kérdések tehát túlmutatnak az aktuális támogatási döntéseken: az előadóművészeket közvetlenül érintő rendszerszintű problémára is rávilágítanak. A hatályos szabályozás alapján a közös jogkezelő szervezetek – így különösen az Előadóművészi Jogvédő Iroda (EJI) és az Artisjus – egyes jogdíjbevételeinek meghatározott részét kulturális célokra az NKA részére adják át. Nem önként, hanem egy több mint tíz éve elfogadott törvény kötelezi őket erre. Ezek a források a művészek bevételeiből származnak, és a törvény szerint az eredeti jogosulti csoportok javára kellene felhasználni, tehát olyan pályázatok útján, amelyeken az érintett művészek is indulhatnak.
Az egyetlen releváns, a művészek számára kialakított konstrukció, az alkotói támogatás a pandémia óta nem jelent meg a pályázati témák között a színházi és táncművészeti területen előadók számára. Ez azt jelenti, hogy miközben a forrás a művészek jogdíjbevétele, a felhasználás intézményi finanszírozásként jelenik meg, és
évek óta nem jut vissza közvetlenül a jogosultakhoz.
Az előadóművészeket megillető jogdíjakat kezelő EJl-től érkező összegből az éves NKA pénzügyi beszámoló szerint a színházművészeti célra fordított támogatás 2025-ben: 129 378 275 forint. Az üres hordozók után fizetett jogdíjakból 2025-ben színházművészeti pályázatra fordított összeg: 200 832 676 forint, táncművészetre: 100 559 055 forint. Ebből látszik, hogy a jogdíjakból csak az EJI által befizetett, csak a színházművészetre felhasználandó összeg is évi több száz millió forint, ehhez képest az NKA ezt a pénzt nem a művészeknek adja vissza, hanem intézményeknek osztja ki.
Számunkra nem kérdés, hogy a művészek jogdíjbevétele közvetlenül a művészeket illeti meg.
A feladat egyértelmű: a források kerüljenek vissza a jogosultakat képviselő szervezetekhez (így az előadók esetén az EJI-hez, zenei és irodalmi szerzők esetén az Artisjus-hoz). Hangsúlyozzuk, hogy éves szinten minimum 2 milliárd forintról beszélünk, amelynek egy része közvetlenül az előadóművészek között lehetne szétosztható úgy, ahogy tette azt régen az EJI.
A kultúra – és azon belül a színházművészet – finanszírozásának átalakítására vonatkozó elengedhetetlen folyamatok és döntések mind párbeszédet, és akár több éves munkát igényelnek. Amiről mi beszélünk: egyszerű.
Olyan döntés, amely az újonnan felálló Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium első döntései közé tartozhat.
Mi azt kívánjuk elérni, hogy az új kormány első döntései között szerepeljen a jogkezelők önrendelkezésének visszaállítása. Javasoljuk, hogy a közös jogkezelőkhöz befolyt, az NKA által átvett jogdíjak – amelyek a jelenlegi rendszerben az NKA költségvetését gazdagítják – elosztása kerüljön vissza a szakmai szervezetek hatáskörébe. A mi célunk – szakszervezeti nézőpontból – hogy a munkavállalókhoz, az ő projektjeikre jusson ez a forrás, nem pedig a munkáltatók projektjeire. Ha ez az összeg közvetlenül tagjainkhoz jutott volna vissza (például a szabadúszókhoz) az jelentősen csökkentette volna az érintettek, a területen dolgozók megélhetési gondjait.
A közös jogkezelés ügyét a korábbi kormányzat az Igazságügyi Minisztérium hatáskörébe helyezte. Igazságra mi is nagyon vágyunk, ám azt gondoljuk, ez a mindenkori kulturális tárca hatásköre. Az igazságtétel is.
Fejléckép: Hankó Balázs az ATV Egyenes beszéd c. műsorában (forrás: ATV)
hírlevél
