Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

2021.12.01. 16:45
Ajánlom
Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.

Az első adventi koszorút Johann H. Wichern evangélikus lelkipásztor, misszióalapító evangélikus lelkész készítette 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy pirosat, minden vasárnap egy fehéret gyújtottak meg. Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták; a katolikusoknál valószínűleg csak az első világháború után jelent meg, széles körű elterjedése az 1930-as évekre tehető. 

Az adventi koszorú paraliturgikus, vagyis se nem egyházi, se nem profán – így az otthont és a templomot összekötő kapocsnak tekinthetjük. Szokás a templomokban advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén megáldani őket.

Az adventi koszorú gyertyái az Úr eljövetele előtti (Adventus Domini) várakozás szimbólumai, az adventi időszak négy hetét tagolják. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik.

Az adventi gyertyák hagyományos színei a római katolikus liturgia szerint a lila és a rózsaszín, mert ez az időszak a várakozás és az öröm mellett a böjt és a bűnbánat időszaka is, amit a katolikus liturgiában lila színnel jelölnek. 

A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában nem a lila és a rózsaszín, hanem a piros és fehér gyertya szokása dívik. A gyertyák száma is más lehet, mivel sok helyütt (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát. Ez a Krisztus-gyertya, amit karácsony este gyújtanak meg. Ám azokon a területeken is, ahol három piros és egy fehér gyertya díszíti a koszorúkat, Krisztusnak ajánlják az utolsónak meggyújtott fehér gyertyát.

pexels-laura-james-6102044-131238.jpg

Karácsony, advent (Fotó/Forrás: Laura James, Pexels)

A római katolikus liturgiában „az advent liturgikus színe a violaszín (lila), kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor a violaszínt rózsaszínre szabad enyhíteni”

– írja Diósi Dávid teológus az Adventus Domini című tanulmányában, ahol a színek eredetéről is említést tesz. Mint írja: „Az adventi idő liturgikus violaszínének eredete szoros összefüggésben áll a frank területek adventi teológiájával, ahol az advent egyben bűnbánati idő is volt. Rómában III. Ince pápa (1198-1216) az adventi időre előírta a fekete paramentumokat (akárcsak nagyböjtben), majd pedig a 13. században elkezdték a fekete szín mellett a lilát is használni, amely később az adventi időre végérvényesen teret hódított.”

Az adventi idő mégsem teljes értelemben vett bűnbánati, illetve böjti időszak, hanem előkészület karácsony ünnepére, a megváltó érkezésére. Az adventi koszorú harmadik gyertyáját az adventi öröm vasárnapján (Gaudete-vasárnap) gyújtják meg, ezen a napon a violaszín rózsaszínre enyhül.

A rózsaszín ugyanis a bűnbánat (lila) és az öröm (fehér) színe között középen helyezkedik el, utalva arra, hogy az öröm még nem teljes, csak visszafogott, előöröm, elővételezett karácsonyi öröm.

„Ezen a vasárnapon szólhat az orgona (ahol pedig az adventi időben orgonával kísérték az éneket, most valamivel ünnepélyesebben szólhat), és az oltárt is virágokkal díszíthetik. Ezen a napon mind a szentmise, mind pedig a zsolozsma énekei és szent szövegei visszhangoznak az örömtől” – írja Diósi Dávid teológus, aki a lelki pihenés fontosságát külön kiemeli tanulmányában. Zárógondolatként mi sem lenne fontosabb, mint hangsúlyozni: 

Pszichológiailag is nagyon fontos az adventi hangulat és buzgóság megőrzéséhez a lelki pihenés, a cél fürkészése, a karácsonyi öröm előízének megkóstolása, mert ez erőt ad, felfrissít és kitartásra serkent.”

A modern ember számára az év legsötétebb, a téli napforduló felé vezető időszakában különösképpen megmutatkozhat a fény lélekre gyakorolt hatása, a sötétség-fény szimbólum gazdagsága, és értelmet nyerhet Izajás próféta szavainak egzisztenciális vonzata: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát."

Források: Diósi Dávid: Adventus Domini / Keresztény Szó
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd / MEK

Fejléckép: Adventi koszorú (illusztráció) (fotó: Laura James / Pexels)

Mit ünneplünk advent első vasárnapján?

Kapcsolódó

Mit ünneplünk advent első vasárnapján?

Ma ünnepeljük advent első vasárnapját, ez a nap az egyházi év kezdetét is jelenti. És még mit?

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Könyv

„Tökéletlen csaknem az alapjaiig” – Könyvek, amelyeket megbántak íróik

Kit kellett megölnie Sir Arthur Conan Doyle-nak, hogy végre nyugodtan írhasson? Miért tagadta meg főműveit Lev Tolsztoj? Mitől borzong Krasznahorkai László?
Vizuál

Látványos magyar sci-fi érkezik a mozikba márciusban

A 129 című film történelmet ír azzal, hogy az első olyan magyar sci-fi , amelynek szinte minden jelenetében látványos CGI elemeket láthatunk, kizárólag magyar szakemberek munkája nyomán. A neves színészgárdával készült alkotás március elején debütál.
Tánc

Ifjú tehetségek nyertek felvételt a Magyar Táncművészeti Egyetemre

Több mint 90 gyermek és szüleik részvételével zajlott januárban a Magyar Táncművészeti Egyetem felvételije a felsőfokú táncművészképzés előkészítőjére klasszikus balettművész, valamint a moderntánc és színházi tánc szakirányra.
Klasszikus

Túlvilági utazás a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarával

Három 19. századi zenemű szerepel a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának és vezető karmesterüknek, Riccardo Frizzának február 8-i koncertműsorán, melyek mindegyike gyönyörű dallamokkal szól az elmúlásról.
Színház

Tabudöngető előadások érkeznek Szabadkáról a Bethlen Téri Színházba

A Kosztolányi Dezső Színház két Urbán András-rendezést és egy friss Hegymegi Máté-előadást hoz magával a VII. kerületi teátrum 11. Vendégváró Fesztiváljára. A felkavarónak ígérkező produkciókat február 17-19. között láthatják az érdeklődők.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz gyász

Elhunyt Barrett Strong, a Motown kiadó énekes-dalszerzője

Elhunyt Barrett Strong, a legendás amerikai Motown kiadó egyik első sikeres művésze. Az énekes-dalszerző nevéhez olyan slágerek kapcsolódnak, mint a Money vagy a Papa Was a Rollin' Stone.
Plusz gyász

Elhunyt Tom Verlaine zenész

73 éves korában elhunyt a Television rockzenekar frontembere, Tom Verlaine gitáros. Az együttest a hetvenes évek New York-i punkszínterén az egyik legnagyobb hatású rockzenekarnak számított.
Plusz hír

Több mint kétszáz év után visszakerülnek az elhurcolt Parthenón-márványok Athénba

Még idén visszakerülnek Athénba a több mint kétszáz éve a londoni British Múzemban őrzött, az Akropoliszról származó ókori márványszobrok és reliefek – szúrta ki a Magyar Hang a The Times oldalán.
Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.