Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

2021.12.01. 16:45
Ajánlom
Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.

Az első adventi koszorút Johann H. Wichern evangélikus lelkipásztor, misszióalapító evangélikus lelkész készítette 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy pirosat, minden vasárnap egy fehéret gyújtottak meg. Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták; a katolikusoknál valószínűleg csak az első világháború után jelent meg, széles körű elterjedése az 1930-as évekre tehető. 

Az adventi koszorú paraliturgikus, vagyis se nem egyházi, se nem profán – így az otthont és a templomot összekötő kapocsnak tekinthetjük. Szokás a templomokban advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén megáldani őket.

Az adventi koszorú gyertyái az Úr eljövetele előtti (Adventus Domini) várakozás szimbólumai, az adventi időszak négy hetét tagolják. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik.

Az adventi gyertyák hagyományos színei a római katolikus liturgia szerint a lila és a rózsaszín, mert ez az időszak a várakozás és az öröm mellett a böjt és a bűnbánat időszaka is, amit a katolikus liturgiában lila színnel jelölnek. 

A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában nem a lila és a rózsaszín, hanem a piros és fehér gyertya szokása dívik. A gyertyák száma is más lehet, mivel sok helyütt (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát. Ez a Krisztus-gyertya, amit karácsony este gyújtanak meg. Ám azokon a területeken is, ahol három piros és egy fehér gyertya díszíti a koszorúkat, Krisztusnak ajánlják az utolsónak meggyújtott fehér gyertyát.

pexels-laura-james-6102044-131238.jpg

Karácsony, advent (Fotó/Forrás: Laura James, Pexels)

A római katolikus liturgiában „az advent liturgikus színe a violaszín (lila), kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor a violaszínt rózsaszínre szabad enyhíteni”

– írja Diósi Dávid teológus az Adventus Domini című tanulmányában, ahol a színek eredetéről is említést tesz. Mint írja: „Az adventi idő liturgikus violaszínének eredete szoros összefüggésben áll a frank területek adventi teológiájával, ahol az advent egyben bűnbánati idő is volt. Rómában III. Ince pápa (1198-1216) az adventi időre előírta a fekete paramentumokat (akárcsak nagyböjtben), majd pedig a 13. században elkezdték a fekete szín mellett a lilát is használni, amely később az adventi időre végérvényesen teret hódított.”

Az adventi idő mégsem teljes értelemben vett bűnbánati, illetve böjti időszak, hanem előkészület karácsony ünnepére, a megváltó érkezésére. Az adventi koszorú harmadik gyertyáját az adventi öröm vasárnapján (Gaudete-vasárnap) gyújtják meg, ezen a napon a violaszín rózsaszínre enyhül.

A rózsaszín ugyanis a bűnbánat (lila) és az öröm (fehér) színe között középen helyezkedik el, utalva arra, hogy az öröm még nem teljes, csak visszafogott, előöröm, elővételezett karácsonyi öröm.

„Ezen a vasárnapon szólhat az orgona (ahol pedig az adventi időben orgonával kísérték az éneket, most valamivel ünnepélyesebben szólhat), és az oltárt is virágokkal díszíthetik. Ezen a napon mind a szentmise, mind pedig a zsolozsma énekei és szent szövegei visszhangoznak az örömtől” – írja Diósi Dávid teológus, aki a lelki pihenés fontosságát külön kiemeli tanulmányában. Zárógondolatként mi sem lenne fontosabb, mint hangsúlyozni: 

Pszichológiailag is nagyon fontos az adventi hangulat és buzgóság megőrzéséhez a lelki pihenés, a cél fürkészése, a karácsonyi öröm előízének megkóstolása, mert ez erőt ad, felfrissít és kitartásra serkent.”

A modern ember számára az év legsötétebb, a téli napforduló felé vezető időszakában különösképpen megmutatkozhat a fény lélekre gyakorolt hatása, a sötétség-fény szimbólum gazdagsága, és értelmet nyerhet Izajás próféta szavainak egzisztenciális vonzata: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát."

Források: Diósi Dávid: Adventus Domini / Keresztény Szó
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd / MEK

Fejléckép: Adventi koszorú (illusztráció) (fotó: Laura James / Pexels)

Mit ünneplünk advent első vasárnapján?

Kapcsolódó

Mit ünneplünk advent első vasárnapján?

Ma ünnepeljük advent első vasárnapját, ez a nap az egyházi év kezdetét is jelenti. És még mit?

Advent

Programok az ünnepre hangolva

Legolvasottabb

Vizuál

Elhunyt Maurer Dóra

Életének 89. évében február 14-én hajnalban elhunyt Maurer Dóra, a Széchenyi Akadémia elnöke, a Nemzet Művésze, Kossuth- és Munkácsy Mihály-díjas grafikus, festőművész és filmkészítő – közölte az a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia.
Színház

90 éves lenne Sztankay István – fia, Sztankay Ádám beszélt róla a Hír13-nak

Sztankay Ádám újságírót a Hír13 kereste meg, édesapja, Sztankay István Kossuth-díjas színművész ugyanis február 14-én lenne 90 éves. A Nemzet Színésze, a József Attila Színház örökös tagja, a XIII. kerület díszpolgára 1936. február 14-én született, és 2014. szeptember 12-én hunyt el.
Vizuál

Három nagyszabású kiállítással ünnepel a 250 éves Albertina

Az Albertina-ról már sokat írtak, és mégis messze nem mondtak el még mindent. Mit nem ismerünk még a múzeum történetéből? Merre tart az Albertina? Ezek a kérdések vezetik végig a látogatókat az idei évfordulós programon.
Színház

Léner Péter: „Nem szigeten csinál az ember színházat, hanem konkrét helyen”

90. születésnapja alkalmából kérdezte a Hír13 a kerületi díszpolgárt, Léner Pétert. A Kossuth-díjas rendezőnek, színházigazgatónak pár napon belül megjelenik az ötödik kötete, amelyet Esztergályos Cecíliáról, Galambos Erzsiről, Halász Juditról írt.
Vizuál

Berlinben most a valóság a főszereplő

A berlini filmfesztivál idén többet árul el a világ állapotáról, mint bármely esti híradó. A 76. Berlinale filmes programját végignézve elég hamar kiderült, hogy a szemle 2026-ban sem csillogni szeretne, sokkal inkább a szerzői filmekre és az alkotások mondanivalójára helyezi a hangsúlyt.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Közösségi napot és találkozót szerveznek Kálloy Molnár Péter emlékére

Az eseményen fellép többek között Rudolf Péter, Pokorny Lia, Szabó Győző, Kálid Artúr, Jávori Ferenc Fegya, Janza Kata, Földes László Hobo, Palya Bea és Hrutka Róbert is.
Plusz ajánló

Kincsvadászat a határon túl – jön a Partitúra új évada!

Online tér vissza a kulturális ismeretterjesztő műsor: Pozsony, Kassa, Szabadka, Eszék, számos erdélyi város és egy speciális, a geopolitikai helyzet okán Magyarországon rögzített kárpátaljai adás szerepelnek a Partitúra hatodik évadában. A forgatásához Marosvásárhelyen csatlakoztunk.
Plusz hír

Hangoskönyvet és társasjátékfejlesztést is támogat a Pro Cultura Urbis Közalapítvány

A Kuratórium döntése nyomán új kiállítások, városi fesztiválok, multimédiás alkotások és kortárs művészeti programok indulhatnak el, tovább gazdagítva Budapest kulturális kínálatát és építve a város kreatív közösségét.
Plusz ajánló

Hangok a nyílt tengerről – Budapesten is bemutatja új albumát Yann Tiersen

Az Amélie csodálatos élete és a Good bye, Lenin! zeneszerzője legújabb,  Rathlin from a Distance | The Liquid Hour  című lemezének dalait hozza el a Barba Negra színpadára február végén. 
Plusz hír

Az Essentia Artis negyedszerre hozza el a kortárs művészet esszenciáját a Pesti Vigadóba

Február végén nyílik az MMA művészeti ösztöndíjasainak programsorozattal kísért kiállítása. A művészeti esemény negyven eseménnyel és minden eddiginél több, öt tematikus nappal, finisszázzsal várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.