Plusz

Színpompás advent – Mit jelentenek a koszorú színei?

2021.12.01. 16:45
Ajánlom
Bár a gyertyaláng ősidők óta a világ világosságának a szimbóluma, és az örökzöld koszorúk már a pogány korban is a fény és a tavasz iránti vágyakozást szimbolizálták, a kereszténység elterjedésével a fenyőgallyakból fonott adventi koszorúk vallásos jelentőséget kaptak.

Az első adventi koszorút Johann H. Wichern evangélikus lelkipásztor, misszióalapító evangélikus lelkész készítette 1839-ben, az általa alapított hamburgi Rauhen Haus gyermekotthonban. Az első, kocsikerék nagyságú adventi koszorún még 24 gyertya állt, és minden hétköznap egy pirosat, minden vasárnap egy fehéret gyújtottak meg. Közel egy évszázadig az adventi koszorút csak evangélikus, főleg ifjúsági körökben ismerték és használták; a katolikusoknál valószínűleg csak az első világháború után jelent meg, széles körű elterjedése az 1930-as évekre tehető. 

Az adventi koszorú paraliturgikus, vagyis se nem egyházi, se nem profán – így az otthont és a templomot összekötő kapocsnak tekinthetjük. Szokás a templomokban advent első vasárnapján vagy az előző szombat esti szentmisén megáldani őket.

Az adventi koszorú gyertyái az Úr eljövetele előtti (Adventus Domini) várakozás szimbólumai, az adventi időszak négy hetét tagolják. A gyertyák a Jézus születése révén szétáradó világosságot, egyben a hitet, a reményt, a szeretetet és az örömöt jelképezik.

Az adventi gyertyák hagyományos színei a római katolikus liturgia szerint a lila és a rózsaszín, mert ez az időszak a várakozás és az öröm mellett a böjt és a bűnbánat időszaka is, amit a katolikus liturgiában lila színnel jelölnek. 

A protestáns családokban, főleg Nyugat-Európában nem a lila és a rózsaszín, hanem a piros és fehér gyertya szokása dívik. A gyertyák száma is más lehet, mivel sok helyütt (például az anglikán családokban és Németország egyes részein) a négy piros gyertya mellé, a koszorú közepére állítanak egy nagyobb fehér gyertyát. Ez a Krisztus-gyertya, amit karácsony este gyújtanak meg. Ám azokon a területeken is, ahol három piros és egy fehér gyertya díszíti a koszorúkat, Krisztusnak ajánlják az utolsónak meggyújtott fehér gyertyát.

pexels-laura-james-6102044-131238.jpg

Karácsony, advent (Fotó/Forrás: Laura James, Pexels)

A római katolikus liturgiában „az advent liturgikus színe a violaszín (lila), kivéve advent harmadik vasárnapját, amikor a violaszínt rózsaszínre szabad enyhíteni”

– írja Diósi Dávid teológus az Adventus Domini című tanulmányában, ahol a színek eredetéről is említést tesz. Mint írja: „Az adventi idő liturgikus violaszínének eredete szoros összefüggésben áll a frank területek adventi teológiájával, ahol az advent egyben bűnbánati idő is volt. Rómában III. Ince pápa (1198-1216) az adventi időre előírta a fekete paramentumokat (akárcsak nagyböjtben), majd pedig a 13. században elkezdték a fekete szín mellett a lilát is használni, amely később az adventi időre végérvényesen teret hódított.”

Az adventi idő mégsem teljes értelemben vett bűnbánati, illetve böjti időszak, hanem előkészület karácsony ünnepére, a megváltó érkezésére. Az adventi koszorú harmadik gyertyáját az adventi öröm vasárnapján (Gaudete-vasárnap) gyújtják meg, ezen a napon a violaszín rózsaszínre enyhül.

A rózsaszín ugyanis a bűnbánat (lila) és az öröm (fehér) színe között középen helyezkedik el, utalva arra, hogy az öröm még nem teljes, csak visszafogott, előöröm, elővételezett karácsonyi öröm.

„Ezen a vasárnapon szólhat az orgona (ahol pedig az adventi időben orgonával kísérték az éneket, most valamivel ünnepélyesebben szólhat), és az oltárt is virágokkal díszíthetik. Ezen a napon mind a szentmise, mind pedig a zsolozsma énekei és szent szövegei visszhangoznak az örömtől” – írja Diósi Dávid teológus, aki a lelki pihenés fontosságát külön kiemeli tanulmányában. Zárógondolatként mi sem lenne fontosabb, mint hangsúlyozni: 

Pszichológiailag is nagyon fontos az adventi hangulat és buzgóság megőrzéséhez a lelki pihenés, a cél fürkészése, a karácsonyi öröm előízének megkóstolása, mert ez erőt ad, felfrissít és kitartásra serkent.”

A modern ember számára az év legsötétebb, a téli napforduló felé vezető időszakában különösképpen megmutatkozhat a fény lélekre gyakorolt hatása, a sötétség-fény szimbólum gazdagsága, és értelmet nyerhet Izajás próféta szavainak egzisztenciális vonzata: „A nép, amely sötétben jár, nagy fényességet lát."

Források: Diósi Dávid: Adventus Domini / Keresztény Szó
Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd / MEK

Fejléckép: Adventi koszorú (illusztráció) (fotó: Laura James / Pexels)

Mit ünneplünk advent első vasárnapján?

Kapcsolódó

Mit ünneplünk advent első vasárnapján?

Ma ünnepeljük advent első vasárnapját, ez a nap az egyházi év kezdetét is jelenti. És még mit?

Advent

Legolvasottabb

Klasszikus

Mahler műve csendül fel az OMIKE következő koncertjén a Rumbach zsinagógában

Fischer Iván vezényli Gustav Mahler Dal a Földről című művét az OMIKE (Országos Magyar Izraelita Közművelődési Egyesület) március 5-i estjén, neves szólisták közreműködésével.
Vizuál

A kozmikus leheletet jeleníti meg a következő Velencei Biennálé magyar pavilonjának installációja

A hazai gyakorlatnak megfelelően a Velencei Biennále nemzeti biztosa, dr. Fabényi Julia idén is nyílt pályázat útján, szakmai zsűri döntése alapján választotta ki a következő Velencei Képzőművészeti Biennále Magyar Pavilonja kurátorát és kiállítását.
Színház

Bátyai Éva: „Megtanultam szeretni a nehézségeket”

Bátyai Éva pályája során számos zenés előadásban szerepelt, de thrillerben ez idáig még nem játszott. Az Újszínház színésznőjével új bemutatója, A hóhér kötele kapcsán a készülő krimi-musicalről, a leghálásabb közönségről, az összetartó társulat erejéről, valamint arról is beszélgettünk, mi mindenre tanítja őt a futás.
Klasszikus

Egy kézfogás múlt és jövő között

Snétberger Ferenc és Tehetség Programjának négy növendéke adott koncertet január 26-án a berlini Collegium Hungaricumban az auschwitzi haláltábor felszabadításának nyolcvanadik évfordulója alkalmából, a holokauszt szinti és roma áldozataira emlékezve.
Vizuál

Egy kutyát is perbe fognak a 15. Frankofón Filmnapokon

Február 27. és március 9. között rendezik meg a 15. Frankofón Filmnapokat Budapesten. Az Uránia Nemzeti Filmszínházban és a Francia Intézetben huszonhárom kortárs frankofón alkotást nézhet meg a közönség eredeti nyelven, magyar felirattal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Tompos Kátyára emlékeznek a Müpában

A március 1-jén tartott emlékesten a színházi és zenei élet számos jeles képviselője vesz részt. A koncert bevételét a Tompos Kátya Alapítvány fordítja jótékony célra.
Plusz hír

Élettörténet-pályázatot hirdettek fiataloknak

A Népszava és az Esterházy Magyarország Alapítvány élet.történet. pályázatot hirdetett 16–22 éves fiatalok számára a következő kérdések mentén: Ki vagy te? Hogyan élsz? Milyennek látod a világot? Milyen jövőt képzelsz el magadnak 10 év múlva?
Plusz ajánló

Zubreczki Dávid: „Budapest tele van különleges templomokkal”

Ismét kiadták a Templomséták Budapesten című könyvet. Zubreczki Dávid építészeti mesemondó nagysikerű kötetében 250 templom, zsinagóga, imaház, kápolna és szentély szerepel különleges városi sétajavaslatokkal. A mű megjelenéséhez kapcsolódóan február 13-tól május 21-ig nyolc budapesti templomban tart vetített előadást a szerző.
Plusz ajánló

10 kiváló programot ajánlunk a magyar kultúra napjára

Ingyenes múzeumlátogatás, koncert, néptánc, felolvasás, cirkusz és cimbalomest is lesz a magyar kultúra napján. Tíz eseményt választottunk ki, amire érdemes odafigyelni január 22-én.
Plusz ajánló

Ott vagyunk, ahol a kultúra – megjelent a februári Fidelio

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a Fidelio 2025. februári száma. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!