Plusz

Szutykos lelkek

2011.04.20. 01:25
Ajánlom
Van az úgy, hogy egy kicsit csúnya az ember foga (ocsmány). Van az úgy, hogy az ember nem túl okos (debil). Van az úgy, hogy az embert nem sokan szeretik (senki). És egyébként ő is utálatos sündisznóként gubózik össze, nem is tehet mást - mert hát ilyen az ő természete. Pintér Béláék keserű komédiájában Rózsika, alias Szutyok az árvaháztól a falusi biopékségen keresztül sodródik a zsidócigányozásig. Lehet-e Rózsikának (szebb) jövője?

A legkegyetlenebb árvaházból is van kiút. Kell hozzá egy kétségbeesett nő, akivel a sokadik „asszisztált reprodukciós kísérlet" után közli a napistenségi rangban lévő orvos, hogy megtermékenyülésének esélye jelentős mértékében lecsökkent - tekintve, hogy ki kellett venni a méhét. Kell hozzá egy férj, aki nem tudja igazán, mit is akar, de azért szívesen tenné egy kicsit jobbá a világot: legyenszó az egészséges életmód népszerűsítéséről a biopékségében, vagy az alternatív irodalmi színpad szervezéséről az isten háta mögötti faluban. És végül, de nem utolsó sorban az örökbefogadáshoz kell egy nagy adag szívfacsarás, a rongyokba öltöztetetett nyolcadikosok koszos gyászmenete, akik reménykedve várják, hogy új „édesanyjuk" és „édesapjuk" kiemelje őket az állati sorból.

A két újdonsült szülőt, Irénkét és Attilát támogatja is a falu, készítik elő a babakocsit, babaruhát. Nagy a meglepetés (csalódás/rémület/gyűlölet), amikor stoppos ribanc szerelésben megjelenik a falu két új lakója: Szutyok és vérszerződéses barátnője, a cigánylány Anita. Őket lehetett csak rögtön elvinni, egy fehér kisbabára ugye 2 évet kellene várni...

A cigánylány a kezdeti előítéletek ellenére behízelgi magát a közösségbe, hazugságait huncutságnak, pénztárcalopását genetikai örökségnek - „a véribe' van" - tudják be. Szutyok keményebb dió, ha leveszi álarcát, nemcsak rothadó fogait, de legszívesebben egész lényét lecserélnék új szülei. A vad Maugli nyüszítve rohan vissza a dzsungelbe, majd bomberdzsekiben, bakancsba tűrt nadrággal tér vissza- mégis van olyan közösség, amely befogadja őt.

A darabban minden megvan a „klasszikus" pintérbélás eszköztárból: misztikus maszk a gépszerű embereken, kesernyés humorba forgatott mély gondolatok, rituális közös muzsikálás, jól eltalált tájszólások és társadalmunk fájóan jellegzetes karakterei.

Szutyok (Szamosi Zsófia) őrült szeretetéhsége az egész előadásnak energiát ad, Anita (Enyedi Éva) butuska, de a túlélés érdekében bárkihez és bármihez alkalmazkodik. Irén (Szalontay Tünde) elkeseredett kirohanásai majd feszes hallgatásai tudják leginkább megfagyasztani a levegőt, Friedenthal Zoltán pipogya Attilája a saját életét sem tudja kordában tartani, mégis egy falu szellemi vezére szeretne lenni. Béla (Szakonyi Györk), a meg nem értett művész már el is felejtette, milyen beszélgetni, ne adj' isten az ágyban bármit is csinálni örökké bánatos szemű, béna feleségével (Roszik Hella). Pintér Béla nagyképű-nagyhasú zsűritagja üde fricska a színházi élet számára.

Kár, hogy a megindító első harmad után éles a váltás, a humor néhol színpadiasan erőltetett, és két röhögés között alig van idő gondolkodni. Még nagyobb kár, hogy nem is muszáj túl sokat gondolkodni, mert a megbabonázott közönség tátott szájába sült galambként röpülnek azinstant megfejtések: legszívesebben kiköpném a piros-fehér kendőt, majd a „szebb jövőt" felkiáltást is, elsőre is emészthető volt az információ.

Van, amin azonban érdemes elgondolkodnunk: ki a hibás társadalmunk jelenlegi betegségeiért? Elkülöníthetők-e fehéren-feketén a vétkesek és áldozatok? Szutyok a gonosz, aki a mese végén elnyeri méltóbüntetését, a többiek meg csalhatják tovább feleségüket, gyűlölhetik azt, aki ellopta a hűtőből az uzsonnájukat, trükközhetnek a bt.-szabályok megkerülésével, és játszhatnak ganajtúró bogarat és lapostetűt falu újabb önjelölt rendezőjének alternatív színdarabjában. Valljuk be, ha nem is mocskos lelkű, de azért egy kicsit szutykos itt mindenki.

 

 

Pintér Béla és Társulata

A szutyok


Író: Pintér Béla
Rendező: Pintér Béla

Színészek:
Ági - Roszik Hella
Rózsi - Szamosi Zsófia

Anita - Enyedi Éva
Irén - Szalontay Tünde
Bandi bácsi - Thúróczy Szabolcs
Attila - Friedenthál Zoltán
Béla - Szakonyi Györk
Professzor, Rendőr - Pintér Béla
Pali bácsi - Quitt László

 

Bemutató időpontja: 2010. március 29.

 

 

 

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz portré

Arábiai Lawrence élete a valóságban izgalmasabb volt, mint a filmen

Thomas Edward Lawrence néven született százharminc éve, 1888. augusztus 16-án, ismertté Arábiai Lawrence-ként vált. Az arab öltözetben járó, a nyelvet és kultúrát tökéletesen ismerő férfi egy személyben volt tudós, katona, titkos ügynök és kalandor, élete filmre kívánkozott. 1962-ben monumentális, Oscar-esővel jutalmazott eposzt forgattak róla.
Plusz szfinx

Új szfinx-szobrot találhattak Egyiptomban

Keveset tudni a frissen felfedezett szoborról, de a jelek szerint a gízai piramisok mellett álló világhírű látványosság mellett ez lehet a második egyiptomi szfinx.
Plusz ajánló

A színpad mint rituális tér – a Fidelio programjai a Sziget 7. napján

Vannak az életben olyan találkozások, amelyek egy csapásra megváltoztatják a világnézeted, amelyektől új emberré válsz. A Fidelio Színház- és Táncsátorban kedvedre válogathatsz a magyar és nemzetközi produkciók közül, amelyek garantáltan maradandó élményt nyújtanak. Íme a 7. nap kínálata.
Plusz hírek

Parazita élt a szemében - képet festett róla

Sok művész merít ihletet az saját élményeiből, akár szenvedéseiből - Ben Taylor viszont ennél is tovább ment: azt állítja, képének csak részben ő az alkotója.
Plusz ajánló

„A folyamatos mozgás tesz minket teljessé” – a Fidelio programjai a Sziget 6. napján

A Fidelio Színház- és Táncsátor hétfői kínálatában Cserepes Gyula lehámozza a nézők szégyenlősségét, miszerint a hangszer és a színpad érinthetetlen, a dél-koreai Silentium című produkció pedig bemutatja, hogyan töltődik fel a testünk és a lelkünk. Nézz be hozzánk!