Plusz

Tabulatúra - régizenei együttes

2011.01.28. 17:41
Ajánlom
2000-ben alakult, zenekara a középkori, a reneszánsz, és a korabarokk, valamint a történelmi Magyarország területén valaha elterjedt magyar vonatkozású zene széles körben történő megismertetését, koncerteken, rendezvényeken, kulturális eseményeken való bemutatását tűzte maga elé célul.

Mit neveztünk régizenének?

 Az együttes honlapja itt.

 Műsoraikban kiemelt fontosságot tulajdonítunk nemzeti hagyományaink és történelmi múltunk zenei emlékeinek, ezért historikus hangszereken, lehetőség szerint korhű hangszerelésben játsszanak; különösen érdekes ez a régi magyar zene esetében, itt ugyanis a ma élő magyar népzene archaikusabb elemei is megjelennek az előadás során.
A régi zene nagyon sokrétű, nagyon széles értelmezhetőségű fogalom; valójában sokkal nagyobb különbség van pl. egy későreneszánsz angol lantvirtuóz-zeneszerző műve és egy magyar históriás ének között, mint amennyi a köztük lévő évtizedek és földrajzi távolságok alapján lehetne. Így aztán a kor zenéjére vonatkozó, gyakran hiányos zenetörténeti adatok mellett sok minden marad az előadóra - igazából ezzel alakul ki egy régizenei csapat önálló hangja, eredetisége, és ez teszi ezt a műfajt változatossá. Az alapvető hangszerek mellett meg kellett tanulniuk érdekesebb, különleges régi instrumentumokon is játszani, ez pedig a koncertek hangulatát és az előadás hitelességét is emeli.
Hangszerbemutatókat is rendszeresen tartanak, és a közelmúltban ünnepelt Rákóczi-, Balassi-, Tinódi-, valamint a Zsigmond-, Szent Erzsébet-, Hunyadi Mátyás- és Kálvin-év tiszteletére emlékműsorokkal léptek fel, többek közt a Felvidéken, ahol egyébként is évente több alkalommal szerveznek koncerteket, sőt, karácsonyi műsoraink 2001 óta rendszeresen elhangzanak az ottani magyarlakta falvak kis református templomaiban is.

A zenekar klubja 2004-től működött a Marczibányi téri Művelődési Központban, 2007 januárjától az Aranytíz Művelődési Központban, jelenleg a Szilágyi Dezső téri Református Templom gyülekezeti termében látogatható. Itt havonta egy alkalommal a régi korok zenéje és hangszerei elérhető közelségbe kerülhetnek mindenki számára.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Plusz

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Zenés színház

Közeleg az Operaház Prokofjev-bemutatója, a Háború & béke

Január 28-án mutatja be a Magyar Állami Operaház Prokofjev monumentális operáját, a Háború & békét. A Genfi Nagyszínházzal koprodukcióban készült előadást a katalán rendező, Calixto Bieito állította színre.
Zenés színház

„Minden színésznő álma egy igazi nadrágszerep” – interjú Lévai Enikővel a Mária főhadnagy bemutatója kapcsán

Lévai Enikő századik születésnapját ünneplő színháza centenáriumi gálaestjén lép színpadra február közepén, egy hónappal később pedig a Mária főhadnagy címszerepében mutatkozik be.
Vizuál

Túl a barátságon – kritika A sziget szellemeiről

Martin McDonagh új filmje a tisztességről szól. Arról, hogy bárhogy is viseljük a ránk mért sorsot, egymással szemben nem szabad kegyetlennek lennünk. A sziget szellemei joggal érdemelte ki a kilenc Oscar-jelölést.
Vizuál

Cate Blanchett, Steven Spielberg és Martin McDonagh is esélyes az Oscarra – Megvannak az idei jelöltek

A sziget szellemei, A Fabelman család, a Tár és a Minden, mindenhol, mindenkor is nagyot nyerhet a március 13-i Oscar-gálán. Az amerikai filmakadémia közzétette a rangos filmes elismerés jelöltjeit.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz beszámoló

A vöröscsillag, amely rock’n’rollt köhög – a Magyar Zene Háza új, poptörténeti kiállításán jártunk

Január 22-én nyílt meg a Magyar Zene Háza első időszaki kiállítása „Nekünk írták a dalt!” címmel, ahol 1957-től egészen az első Sziget fesztiválig, 1993-ig járhatjuk végig a magyar pop-rock zene történeti állomásait.
Plusz lapszemle

Zoboki Gábor: „A művészeti intézményeknek általában Kelet-Európában az a legnagyobb bajuk, hogy művészemberek állnak az élén”

Hosszú interjúban nyilatkozott a ma hatvanéves Zoboki Gábor építészi munkájáról, zenei kötődéseiről, és azt is elárulta, miért gondolja, hogy egy építész ideális jelölt lenne a Magyar Állami Operaház főigazgatói posztjára.
Plusz ajánló

Egy körkép négyszögesítése a februári Fidelióban

Állandó tartalmaink mellett mostantól rendszeresen megtalálja a Fidelio magazinban a szerkesztőség rövid recenzióit is. A februári számot keresse az ismert terjesztési pontokon!
Plusz hír

Elmarasztalta Litvániát az EJEB egy LMBTI témájú mesekönyv cenzúrázása miatt

Elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) hétfői határozatában Litvániát amiatt, hogy egy LMBTI témájú mesekönyvet cenzúrázott. A bírói testület úgy ítélte meg, hogy a szerző véleménynyilvánításhoz való joga ezzel sérelmet szenvedett.
Plusz ajánló

Hány perc alatt írta a szobafogságban Erkel Ferenc a Himnusz zenéjét? – Nyári Krisztiánnal és Bősze Ádámmal indul A nagy Himnusz sztori

Január 21-én az Óbudai Társaskörben debütál A nagy Himnusz sztori – Jó kedvvel, bőséggel, című műsor az Óbudai Társaskörben Nyáry Krisztiánnal és Bősze Ádámmal. A nyilvános bemutatót január 22-én tartják a veszprémi Pannon Egyetemen.