Plusz

Titkok zenéjének mestere

2017.12.29. 09:51
Ajánlom
Munkája és szenvedélye, hogy hangulatokkal, képekkel és érzetekkel játszik. Muzsikus, zeneszerző és a Fővárosi Nagycirkusz zenei vezetője. A véletlenről és a titkokról Szakál Lászlóval beszélgettünk.

- Kezdjük az elején: honnan jött a zene szeretete?

- Édesanyámtól. 1982-ben még nem volt mobiltelefon, sem internet. Gyerekkoromban nagy közös énekléseket tartottunk, dalokat verseket tanultunk és előadtuk egymásnak. Az egész család szeretett énekelni, anyukám zongorázott és hegedült, apu gitározott, mi énekeltünk.

Szakál László

Szakál László

- Hogyan lett zeneszerző?

- Muszáj volt. Tizenéves korom óta elő-előrukkoltam egy-egy meglepően szép kis szerzeménnyel. Ez csak úgy jön feltartóztathatatlanul, és a végén muszáj megírni. Persze sok mindent félbe hagytam, mert az ötlet, a szikra nem elég. Azt ki kell bontani, csiszolni, és ha lehet, „mívesebbé” tenni  - ez sok munka és sok „áldozat”. Régen hangulatokkal és dallamokkal „játszottam”, aztán dallamokban és versekben „gondolkodtam” – most leginkább képekben és érzetekben, sőt bevallom hatásokban és funkciókban (nem zenei, történeti) is –, de a dallamokkal ezek mentén újra csak játszom és nem gondolkodom.

- Hogyan került a cirkusz világába?

- Bár véletlenek nincsenek, mégis teljesen véletlenül. Éppen hazaköltöztem Hamburgból és nyitott voltam valami újra. Ekkor olvastam, hogy kreatív zenei munkatársat keres a Fővárosi Nagycirkusz. Beküldtem az önéletrajzomat és itt vagyok.

- Mit jelent Önnek a cirkusz?

- Titok.

Azt hiszem ez a legjobb megfogalmazás: a cirkusz valami gyönyörű titok.

Mindig izgalmas, várjuk a következő percet és nem tudhatjuk pontosan mi fog történni, csak nagyjából van egy elképzelésünk. Egyszerre elegáns és meztelen. Olyan, mint amikor a tökéletes selyem ruha nemes vonalai alól át- meg átsejlik maga a gyönyörű nő. Egészen sohasem láthatjuk, csak villanásaiban.

- Merre tart itthon a cirkusz?

- Úttörő munka és átalakulás zajlik a Fővárosi Nagycirkuszban: szélesedik az eszköztárunk, egyre szervesebben emelünk be társművészeteket a produkciókba. Többféle rendezési elvet és többféle irányt kipróbálhattunk. A hagyományos cirkuszi értékek megtartása és a klasszikus műsorok mellett készültek zenés, énekes, illetve táncos produkciók is. Olyan műsorok, amelyek fókuszában egy történet áll és ebbe a történetbe vannak az artista számok minél bravúrosabb módon beleépítve. Ez nagyon izgalmas terep. A Rómeó és Júlia a kortárs balett és kontakttánc nyelvén szólt, a Lúdas Matyi pedig a színház és a zene, illetve a tradicionális néprajzi elemek (csárdás, vásár, népzenei elemek) beemelésével dolgozik.

- Hogyan került kapcsolatba a Lúdas Matyi-produkcióval?

- Fekete Péter igazgató úr megkeresett az ötletével, hogy szeretné „porondra” vinni a Lúdas Matyit. Artistákkal, énekesekkel, színészekkel önálló erős zenei világgal és dalokkal. Nagyon intuitív vagyok, Péter képei azonnal megragadtak, ahogyan elmesélte őket, és beleszerettem az ötletbe. Azonnal éreztem, milyen zenét szeretne, és reményeim szerint el is találtam.

- Miben különbözik ez az előadás a többitől?

- Ez egy mese. Egy rajzfilm, ahogyan még soha nem láthattuk. Csodálatos, hogy a néző benne ül a mesében. Körülötte és a szeme előtt elevenedik meg a vásári forgatag: szamarak, libák, kismalacok, vásári mutatványosok kavalkádja. Ott épül fel a palota, (a gyerekek még a köveket is adogathatják hozzá), a fejük fölül suhan be drótkötél pályán Lúdas Matyi, vagy éppen elefánt hátán érkezik a gonosz Döbrögi. Hatalmas élmény ez mindenkinek, hiszen részesei a történetnek, segítenek elcsalni Döbrögi katonáit a gyógyfüvekkel, együtt számlálják a 10 botütést, valahányszor a furfangos Matyi túljár Döbrögi eszén.

- Miben különleges a zenei világa?

- Egy komplex zenei világot akartam létrehozni, amiben a népzenei gyökerek és a jazz improvizatív „építkezése” szervesen összekapcsolódnak,

de az egész zene mégis könnyen emészthető és magától értetődően egyszerű marad. A dramaturgia nagyon fontos számomra, ezért következetesen használom a zenei motívumokat. Megvan a vidám, egyszerű, gyermekien ártatlan Lúdas Matyi motívum, ezzel szemben természetesen ott áll a zsarnok Döbrögi fenyegető, disszonáns dallamvilága. A megbocsájtásra azonban – nem titkolt didaktikus céllal - igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a darabban, így például a fájdalom motívuma (az a zene, ami Matyi elverését kíséri), mindannyiszor visszatér azután is mikor Matyi bosszúból Döbrögin veri le a 10 botütést. Ezt kiemelten fontosnak tartom.

Az egyik ember fájdalma nem különbözhet a másik ember fájdalmától, és az erőszak mindig erőszak marad.

Éppen ez a mi darabunkban Matyi küldetése, hogy felülkerekedjen a bosszún és az erőszakon, és eljusson a megbocsájtásig.

- Milyen munkák, tervek vannak mostanában, amiról lehet beszélni?

- A 2018-as év az európai cirkuszművészet 250. évfordulójának éve. A Fővárosi Nagycirkusznak adatott az a megtiszteltetés, hogy januárban a 12. Nemzetközi Cirkuszfesztivál megrendezésével nyithatja meg ezt az ünnepi évet. A fesztivál megszervezése és a műsor összeállítása rengeteg munka. 168 artista fog fellépni a világ 30 különböző országából. A fesztivál után pedig a legjobbnak ítélt produkciókból egy gálaműsort állítunk össze, hogy azok is megnézhessék ezeket a világszámokat, akik a nagy érdeklődés miatt a fesztiválra nem tudnak már jegyet szerezni.

- Évekig dolgozott zenei igazgatóként az AIDA luxushajókon. Miben más, ha más a cirkusz világa?

- Ég és Föld, azaz óceán és föld. Az AIDA hajókon előre megírt fél órás show műsorokat készítettünk a luxushajó utasai számára: többnyire énekes-táncos produkciók, ismert pop slágerekből összeállított revük voltak. A cirkusz ennél sokkal elevenebb, sohasem monoton, hiszen az artista produkciók hossza napról napra változhat, a zenének pedig ezt szervesen követnie kell.

- Hamburgban élt és sikeres volt, miért jött vissza?

- Honvágyam volt. Sok barátom mondta, hogy bolond vagyok, miért jövök haza? Itt nem lesz munkám, nehéz az élet. De hiányzott a családom (a szüleimhez feltétlenül közelebb szerettem volna élni), a barátaim, és ez a gyönyörű, hihetetlenül bölcs magyar nyelv. Valamint a kreativitás, a kihívás, Budapest és Magyarország.

- A művész is ember: mit csinál szabadidejében?

- Dolgozom. Bár bevallom én a zeneszerzést és a zenével való foglalkozást sohasem munkának tekintettem, hanem szenvedélyemnek és az életemnek. Szóval ez kikapcsolódás, szórakozás és munka egyben. Egyébként amikor csak tehetem, színházba megyek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Így buliztak régen a sztárok az Oscaron

Közeledik az idei Oscar díjátadó, felkészülésnek megmutatjuk, ki kivel mulatott vagy épp sutyorgott a szünetekben az ötvenes évektől a kilencvenesig. Galéria!
Klasszikus

Megszólalt az ELTE Zenei Tanszékének vezetője a pénzelvonás kapcsán

Múlt héten jelent meg az a közlemény, amelyből kiderült, hogy az ELTE BTK-t érintő 250 millió forintos forrásmegvonás miatt szeptembertől nagyon nehéz lesz megoldani a zongora- és a magánének-oktatást a Zenei Tanszéken. A Fidelio kérdéseire Bodnár Gábor tanszékvezető válaszolt.
Vizuál

Bálványozta a közönség, bolondokházában végezte – 175 éve született Munkácsy Mihály

Stílusát romantikus realizmusnak nevezik, amelyre nem hatottak lényegesen a modern festészeti irányzatok. Első sikerét 1869-ben aratta Az ásító inas című képpel, amelynek témáját saját korábbi életéből vette.
Jazz/World

Borbély Mihály: "Pénzért vagy egoizmusból nincs értelme zenélni"

A több hangszeren és műfajban jártas Borbély Mihály minden zenei és emberi szituációban az átjárhatóságot kutatja. Legközelebb A népzene ünnepén hallhatjuk őt február 23-án a Müpában, tavasszal pedig új jazzlemezét is bemutatja saját formációjával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz felhívás

Új remény – Művészek a rákkal küzdő magyar kajakosért

A Fidelio kezdeményezésére művészek is segítik Tóth Róbert ifjúsági Európa- és többszörös magyar bajnok kajakos gyógykezelését. Már felajánlotta segítségét Miklósa Erika, Polyák Lilla, Náray Erika és Józan László. A Fidelio örömmel fogadja a további művész támogatókat!
Plusz ajánló

Megjelent az „UJJ” Fidelio

Az ingyenes programmagazin márciusi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Stohl Andrással, Szabó Rékával és Bősze Ádámmal. Lapozzon bele online!
Plusz ajánló

David Bowie-koncert lesz az A38 hajón

Negyedszer rendeznek magyar zenészek estet David Bowie emlékére. A három éve elhunyt legendás brit zenész dalai február 20-án szerdán hangzanak el az újbudai A38 hajón.
Plusz évforduló

A füttyművészet Paganinije: Hacki Tamás 75 éves 

Hacki Tamás füttyművész, a fütyülés Paganinijének is nevezett orvosprofesszor február 18-án lesz hetvenöt éves. 
Plusz interjú

Belekóstolnánk egymás emlékeibe? - Egy food designer a jövő ételeiről

Van-e ízük az emlékeknek? Vagy fordítva, milyen emlékek kapcsolódnak egy „egyszerű” vasárnapi ebédhez? Hívhat-e időutazásra egy desszert, egy süti? Góg Angéla food designer nem egyszerűen ételeket tervez, hanem a hozzájuk kapcsolható/kapcsolódó szociális attitűdöket is vizsgálja projektjeiben. Most éppen a jövő ételeit kutatja.