Plusz

Titkok zenéjének mestere

2017.12.29. 09:51
Ajánlom
Munkája és szenvedélye, hogy hangulatokkal, képekkel és érzetekkel játszik. Muzsikus, zeneszerző és a Fővárosi Nagycirkusz zenei vezetője. A véletlenről és a titkokról Szakál Lászlóval beszélgettünk.

- Kezdjük az elején: honnan jött a zene szeretete?

- Édesanyámtól. 1982-ben még nem volt mobiltelefon, sem internet. Gyerekkoromban nagy közös énekléseket tartottunk, dalokat verseket tanultunk és előadtuk egymásnak. Az egész család szeretett énekelni, anyukám zongorázott és hegedült, apu gitározott, mi énekeltünk.

Szakál László

Szakál László

- Hogyan lett zeneszerző?

- Muszáj volt. Tizenéves korom óta elő-előrukkoltam egy-egy meglepően szép kis szerzeménnyel. Ez csak úgy jön feltartóztathatatlanul, és a végén muszáj megírni. Persze sok mindent félbe hagytam, mert az ötlet, a szikra nem elég. Azt ki kell bontani, csiszolni, és ha lehet, „mívesebbé” tenni  - ez sok munka és sok „áldozat”. Régen hangulatokkal és dallamokkal „játszottam”, aztán dallamokban és versekben „gondolkodtam” – most leginkább képekben és érzetekben, sőt bevallom hatásokban és funkciókban (nem zenei, történeti) is –, de a dallamokkal ezek mentén újra csak játszom és nem gondolkodom.

- Hogyan került a cirkusz világába?

- Bár véletlenek nincsenek, mégis teljesen véletlenül. Éppen hazaköltöztem Hamburgból és nyitott voltam valami újra. Ekkor olvastam, hogy kreatív zenei munkatársat keres a Fővárosi Nagycirkusz. Beküldtem az önéletrajzomat és itt vagyok.

- Mit jelent Önnek a cirkusz?

- Titok.

Azt hiszem ez a legjobb megfogalmazás: a cirkusz valami gyönyörű titok.

Mindig izgalmas, várjuk a következő percet és nem tudhatjuk pontosan mi fog történni, csak nagyjából van egy elképzelésünk. Egyszerre elegáns és meztelen. Olyan, mint amikor a tökéletes selyem ruha nemes vonalai alól át- meg átsejlik maga a gyönyörű nő. Egészen sohasem láthatjuk, csak villanásaiban.

- Merre tart itthon a cirkusz?

- Úttörő munka és átalakulás zajlik a Fővárosi Nagycirkuszban: szélesedik az eszköztárunk, egyre szervesebben emelünk be társművészeteket a produkciókba. Többféle rendezési elvet és többféle irányt kipróbálhattunk. A hagyományos cirkuszi értékek megtartása és a klasszikus műsorok mellett készültek zenés, énekes, illetve táncos produkciók is. Olyan műsorok, amelyek fókuszában egy történet áll és ebbe a történetbe vannak az artista számok minél bravúrosabb módon beleépítve. Ez nagyon izgalmas terep. A Rómeó és Júlia a kortárs balett és kontakttánc nyelvén szólt, a Lúdas Matyi pedig a színház és a zene, illetve a tradicionális néprajzi elemek (csárdás, vásár, népzenei elemek) beemelésével dolgozik.

- Hogyan került kapcsolatba a Lúdas Matyi-produkcióval?

- Fekete Péter igazgató úr megkeresett az ötletével, hogy szeretné „porondra” vinni a Lúdas Matyit. Artistákkal, énekesekkel, színészekkel önálló erős zenei világgal és dalokkal. Nagyon intuitív vagyok, Péter képei azonnal megragadtak, ahogyan elmesélte őket, és beleszerettem az ötletbe. Azonnal éreztem, milyen zenét szeretne, és reményeim szerint el is találtam.

- Miben különbözik ez az előadás a többitől?

- Ez egy mese. Egy rajzfilm, ahogyan még soha nem láthattuk. Csodálatos, hogy a néző benne ül a mesében. Körülötte és a szeme előtt elevenedik meg a vásári forgatag: szamarak, libák, kismalacok, vásári mutatványosok kavalkádja. Ott épül fel a palota, (a gyerekek még a köveket is adogathatják hozzá), a fejük fölül suhan be drótkötél pályán Lúdas Matyi, vagy éppen elefánt hátán érkezik a gonosz Döbrögi. Hatalmas élmény ez mindenkinek, hiszen részesei a történetnek, segítenek elcsalni Döbrögi katonáit a gyógyfüvekkel, együtt számlálják a 10 botütést, valahányszor a furfangos Matyi túljár Döbrögi eszén.

- Miben különleges a zenei világa?

- Egy komplex zenei világot akartam létrehozni, amiben a népzenei gyökerek és a jazz improvizatív „építkezése” szervesen összekapcsolódnak,

de az egész zene mégis könnyen emészthető és magától értetődően egyszerű marad. A dramaturgia nagyon fontos számomra, ezért következetesen használom a zenei motívumokat. Megvan a vidám, egyszerű, gyermekien ártatlan Lúdas Matyi motívum, ezzel szemben természetesen ott áll a zsarnok Döbrögi fenyegető, disszonáns dallamvilága. A megbocsájtásra azonban – nem titkolt didaktikus céllal - igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a darabban, így például a fájdalom motívuma (az a zene, ami Matyi elverését kíséri), mindannyiszor visszatér azután is mikor Matyi bosszúból Döbrögin veri le a 10 botütést. Ezt kiemelten fontosnak tartom.

Az egyik ember fájdalma nem különbözhet a másik ember fájdalmától, és az erőszak mindig erőszak marad.

Éppen ez a mi darabunkban Matyi küldetése, hogy felülkerekedjen a bosszún és az erőszakon, és eljusson a megbocsájtásig.

- Milyen munkák, tervek vannak mostanában, amiról lehet beszélni?

- A 2018-as év az európai cirkuszművészet 250. évfordulójának éve. A Fővárosi Nagycirkusznak adatott az a megtiszteltetés, hogy januárban a 12. Nemzetközi Cirkuszfesztivál megrendezésével nyithatja meg ezt az ünnepi évet. A fesztivál megszervezése és a műsor összeállítása rengeteg munka. 168 artista fog fellépni a világ 30 különböző országából. A fesztivál után pedig a legjobbnak ítélt produkciókból egy gálaműsort állítunk össze, hogy azok is megnézhessék ezeket a világszámokat, akik a nagy érdeklődés miatt a fesztiválra nem tudnak már jegyet szerezni.

- Évekig dolgozott zenei igazgatóként az AIDA luxushajókon. Miben más, ha más a cirkusz világa?

- Ég és Föld, azaz óceán és föld. Az AIDA hajókon előre megírt fél órás show műsorokat készítettünk a luxushajó utasai számára: többnyire énekes-táncos produkciók, ismert pop slágerekből összeállított revük voltak. A cirkusz ennél sokkal elevenebb, sohasem monoton, hiszen az artista produkciók hossza napról napra változhat, a zenének pedig ezt szervesen követnie kell.

- Hamburgban élt és sikeres volt, miért jött vissza?

- Honvágyam volt. Sok barátom mondta, hogy bolond vagyok, miért jövök haza? Itt nem lesz munkám, nehéz az élet. De hiányzott a családom (a szüleimhez feltétlenül közelebb szerettem volna élni), a barátaim, és ez a gyönyörű, hihetetlenül bölcs magyar nyelv. Valamint a kreativitás, a kihívás, Budapest és Magyarország.

- A művész is ember: mit csinál szabadidejében?

- Dolgozom. Bár bevallom én a zeneszerzést és a zenével való foglalkozást sohasem munkának tekintettem, hanem szenvedélyemnek és az életemnek. Szóval ez kikapcsolódás, szórakozás és munka egyben. Egyébként amikor csak tehetem, színházba megyek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Ők kapták idén a Junior Príma Díjakat a színház- és filmművészet kategóriában

Hat fiatal művész vehette át a Junior Prima Díjat a színház- és filmművészet kategóriában szeptember 22-én, a Haris Parkban. Az elismerést és az azzal járó pénzjutalmat Vida József, a Takarékbank elnök-vezérigazgatója nyújtotta át a 62 jelölt közül kiválasztott fiatal tehetségeknek.
Klasszikus

3,5 millió dollárt fizettek a szexuális zaklatás miatt kidobott karmesternek

Miután kirúgta szexuális zaklatás miatt, még 3,5 millió dollárt fizetett a Metropolitan Opera James Levine-nak, írja a New York Times.
Vizuál

2019 legfantasztikusabb fotói - és a mögöttük álló történetek - Galéria

Nemcsak a felvételeket, hanem a mögöttük meghúzódó problémákat és történeteket is megosztjuk!
Zenés színház

„Káros az elitizmus” – interjú Philipp Györggyel

Philipp György a zenés színházi élet megkerülhetetlen kakukktojása. Formabontó és gondolatokat provokáló előadásaival a partvonalról céloz a dolgok közepébe. Karmester, énekes és rendező. Októberben az Artus társulattal készült Minden (is) című produkciójához zeneszerzőként járult hozzá.
Színház

A darab, ami egyszerre hat intellektusra, rekeszizmokra és könnycsatornákra

A 2020-2021-es évad első bemutatója Peter Shaffer Amadeusa a József Attila Színházban. Ennek kapcsán beszélgettünk a rendezővel, Koltai M. Gáborral a darabról.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

A riói karneválnak is betett a koronavírus

Meghatározatlan időre elhalasztják a riói karnevált, ami az elmúlt évszázadban még sosem fordult elő.
Plusz hír

Nemes Z. Márió kapja idén a FISZ Csáth Géza-díját

A Csáth Géza-díjat szeptember 25-én, kora este adja át a FISZ a Neurológiai Klinikánál, a laudációt Gerőcs Péter író tartja. Az elismerés mellé fél disznót és egy névre szóló hentesbárdot kap a díjazott.
Plusz ajánló

Kulturális pezsgés a Bartókon: jön az Eleven Ősz!

Galéria- és műteremlátogatással, egyedi kortárs alkotásokkal és köztéri installációval, továbbá a Bartók Béla Boulevard rejtélyeibe vezető sétákkal várnak mindenkit szeptember 25-26-án.
Plusz portré

Tükörré váló mondatok – Kukorelly Endre a Kult50-ben

„Ne írj, ha félsz” – mondta egy interjúban Kukorelly Endre. És nem fél. Sőt, lázad és provokál. Amikor nem saját szövegeit „rontja és javítja”, kreatív írást tanít, focizik (1996-ban megalapította az író futballválogatottat), hajléktalanság-projektbe fog, vagy „gondol egyet” és segít föléleszteni a Baumgarten-díjat.
Plusz kult50

„Akik pörgetik a kultúrát” – Itt a Kult50 idei névsora!

A Fidelio idén is összeállította azoknak a művészeknek a névsorát, akik a saját területükön jelentős teljesítményt nyújtottak az előző év folyamán. Ezúttal is tíz kategóriában választottuk ki az alkotókat és alkotócsoportokat védnökeink segítségével.