Plusz

Titkok zenéjének mestere

2017.12.29. 09:51
Ajánlom
Munkája és szenvedélye, hogy hangulatokkal, képekkel és érzetekkel játszik. Muzsikus, zeneszerző és a Fővárosi Nagycirkusz zenei vezetője. A véletlenről és a titkokról Szakál Lászlóval beszélgettünk.

- Kezdjük az elején: honnan jött a zene szeretete?

- Édesanyámtól. 1982-ben még nem volt mobiltelefon, sem internet. Gyerekkoromban nagy közös énekléseket tartottunk, dalokat verseket tanultunk és előadtuk egymásnak. Az egész család szeretett énekelni, anyukám zongorázott és hegedült, apu gitározott, mi énekeltünk.

Szakál László

Szakál László

- Hogyan lett zeneszerző?

- Muszáj volt. Tizenéves korom óta elő-előrukkoltam egy-egy meglepően szép kis szerzeménnyel. Ez csak úgy jön feltartóztathatatlanul, és a végén muszáj megírni. Persze sok mindent félbe hagytam, mert az ötlet, a szikra nem elég. Azt ki kell bontani, csiszolni, és ha lehet, „mívesebbé” tenni  - ez sok munka és sok „áldozat”. Régen hangulatokkal és dallamokkal „játszottam”, aztán dallamokban és versekben „gondolkodtam” – most leginkább képekben és érzetekben, sőt bevallom hatásokban és funkciókban (nem zenei, történeti) is –, de a dallamokkal ezek mentén újra csak játszom és nem gondolkodom.

- Hogyan került a cirkusz világába?

- Bár véletlenek nincsenek, mégis teljesen véletlenül. Éppen hazaköltöztem Hamburgból és nyitott voltam valami újra. Ekkor olvastam, hogy kreatív zenei munkatársat keres a Fővárosi Nagycirkusz. Beküldtem az önéletrajzomat és itt vagyok.

- Mit jelent Önnek a cirkusz?

- Titok.

Azt hiszem ez a legjobb megfogalmazás: a cirkusz valami gyönyörű titok.

Mindig izgalmas, várjuk a következő percet és nem tudhatjuk pontosan mi fog történni, csak nagyjából van egy elképzelésünk. Egyszerre elegáns és meztelen. Olyan, mint amikor a tökéletes selyem ruha nemes vonalai alól át- meg átsejlik maga a gyönyörű nő. Egészen sohasem láthatjuk, csak villanásaiban.

- Merre tart itthon a cirkusz?

- Úttörő munka és átalakulás zajlik a Fővárosi Nagycirkuszban: szélesedik az eszköztárunk, egyre szervesebben emelünk be társművészeteket a produkciókba. Többféle rendezési elvet és többféle irányt kipróbálhattunk. A hagyományos cirkuszi értékek megtartása és a klasszikus műsorok mellett készültek zenés, énekes, illetve táncos produkciók is. Olyan műsorok, amelyek fókuszában egy történet áll és ebbe a történetbe vannak az artista számok minél bravúrosabb módon beleépítve. Ez nagyon izgalmas terep. A Rómeó és Júlia a kortárs balett és kontakttánc nyelvén szólt, a Lúdas Matyi pedig a színház és a zene, illetve a tradicionális néprajzi elemek (csárdás, vásár, népzenei elemek) beemelésével dolgozik.

- Hogyan került kapcsolatba a Lúdas Matyi-produkcióval?

- Fekete Péter igazgató úr megkeresett az ötletével, hogy szeretné „porondra” vinni a Lúdas Matyit. Artistákkal, énekesekkel, színészekkel önálló erős zenei világgal és dalokkal. Nagyon intuitív vagyok, Péter képei azonnal megragadtak, ahogyan elmesélte őket, és beleszerettem az ötletbe. Azonnal éreztem, milyen zenét szeretne, és reményeim szerint el is találtam.

- Miben különbözik ez az előadás a többitől?

- Ez egy mese. Egy rajzfilm, ahogyan még soha nem láthattuk. Csodálatos, hogy a néző benne ül a mesében. Körülötte és a szeme előtt elevenedik meg a vásári forgatag: szamarak, libák, kismalacok, vásári mutatványosok kavalkádja. Ott épül fel a palota, (a gyerekek még a köveket is adogathatják hozzá), a fejük fölül suhan be drótkötél pályán Lúdas Matyi, vagy éppen elefánt hátán érkezik a gonosz Döbrögi. Hatalmas élmény ez mindenkinek, hiszen részesei a történetnek, segítenek elcsalni Döbrögi katonáit a gyógyfüvekkel, együtt számlálják a 10 botütést, valahányszor a furfangos Matyi túljár Döbrögi eszén.

- Miben különleges a zenei világa?

- Egy komplex zenei világot akartam létrehozni, amiben a népzenei gyökerek és a jazz improvizatív „építkezése” szervesen összekapcsolódnak,

de az egész zene mégis könnyen emészthető és magától értetődően egyszerű marad. A dramaturgia nagyon fontos számomra, ezért következetesen használom a zenei motívumokat. Megvan a vidám, egyszerű, gyermekien ártatlan Lúdas Matyi motívum, ezzel szemben természetesen ott áll a zsarnok Döbrögi fenyegető, disszonáns dallamvilága. A megbocsájtásra azonban – nem titkolt didaktikus céllal - igyekeztünk nagy hangsúlyt fektetni a darabban, így például a fájdalom motívuma (az a zene, ami Matyi elverését kíséri), mindannyiszor visszatér azután is mikor Matyi bosszúból Döbrögin veri le a 10 botütést. Ezt kiemelten fontosnak tartom.

Az egyik ember fájdalma nem különbözhet a másik ember fájdalmától, és az erőszak mindig erőszak marad.

Éppen ez a mi darabunkban Matyi küldetése, hogy felülkerekedjen a bosszún és az erőszakon, és eljusson a megbocsájtásig.

- Milyen munkák, tervek vannak mostanában, amiról lehet beszélni?

- A 2018-as év az európai cirkuszművészet 250. évfordulójának éve. A Fővárosi Nagycirkusznak adatott az a megtiszteltetés, hogy januárban a 12. Nemzetközi Cirkuszfesztivál megrendezésével nyithatja meg ezt az ünnepi évet. A fesztivál megszervezése és a műsor összeállítása rengeteg munka. 168 artista fog fellépni a világ 30 különböző országából. A fesztivál után pedig a legjobbnak ítélt produkciókból egy gálaműsort állítunk össze, hogy azok is megnézhessék ezeket a világszámokat, akik a nagy érdeklődés miatt a fesztiválra nem tudnak már jegyet szerezni.

- Évekig dolgozott zenei igazgatóként az AIDA luxushajókon. Miben más, ha más a cirkusz világa?

- Ég és Föld, azaz óceán és föld. Az AIDA hajókon előre megírt fél órás show műsorokat készítettünk a luxushajó utasai számára: többnyire énekes-táncos produkciók, ismert pop slágerekből összeállított revük voltak. A cirkusz ennél sokkal elevenebb, sohasem monoton, hiszen az artista produkciók hossza napról napra változhat, a zenének pedig ezt szervesen követnie kell.

- Hamburgban élt és sikeres volt, miért jött vissza?

- Honvágyam volt. Sok barátom mondta, hogy bolond vagyok, miért jövök haza? Itt nem lesz munkám, nehéz az élet. De hiányzott a családom (a szüleimhez feltétlenül közelebb szerettem volna élni), a barátaim, és ez a gyönyörű, hihetetlenül bölcs magyar nyelv. Valamint a kreativitás, a kihívás, Budapest és Magyarország.

- A művész is ember: mit csinál szabadidejében?

- Dolgozom. Bár bevallom én a zeneszerzést és a zenével való foglalkozást sohasem munkának tekintettem, hanem szenvedélyemnek és az életemnek. Szóval ez kikapcsolódás, szórakozás és munka egyben. Egyébként amikor csak tehetem, színházba megyek.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Klasszikus

Horgas Eszter és Vásáry Tamás Budapest díszpolgára lett

A kitüntetés posztumusz díjazottja Burger Barna fotóművész és Hazay István Kossuth-díjas geodéta, az MTA tagja.
Jazz/World

„Rockopera, csak nem rock és nem opera”

Izgalmas programzenei kísérletbe fogott a Premecz Mátyás Hammond orgonista vezette, idén 10 éves Kéknyúl Band: a bűnügyi filmek világát idézik meg a Müpa színpadán június 20-án, olyan vendégszólistákkal, mint Palya Bea és Sena. Erről kérdeztük Premecz Mátyást.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nyár

A júliusi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazinban a júliusi eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Dragomán György íróval és Szabó Balázs zenésszel. Lapozzon bele online!
Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.
Plusz ajánló

Erős kezdés: ősbemutatóval, Blahalouisiana szimfonik koncerttel és egy kortárs drámával indítja az évadot a Kultkikötő

Június 22-én, pénteken az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával, valamint a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, szám szerint 13. évadát a Kultkikötő.