Plusz

Tíz dolog, amit nem tudtál az Eurovíziós Dalfesztiválról

2015.04.14. 19:05
Ajánlom
Az osztrák Conchita Wurst tavalyi versenygyőzelme után idén Bécsben rendezik meg az Eurovíziós Dalfesztivált, ahol Magyarországot Csemer Boglárka Boggie képviseli Wars For Nothing című dalával. Cikkünkben olyan érdekességekről olvashat, amelyek a világ egyik legnagyobb szórakoztató műsorának 59 éve alatt már feledésbe merültek. MAGAZIN

1. Mire utal az elnevezés?

A dalfesztivál elnevezése a televíziós sugárzásra utal: az első versenyt azért is rendezték meg, hogy az élő televíziós közvetítéssel kísérletezzenek. 1956-ban ugyanis még nem létezett a műholdas televíziós sugárzás, a közvetítéshez az úgynevezett Eurovíziós Hálózatot (Eurovision Network) használták, ami földi mikrohullámú adók hálózatából állt. Mivel minden évben megtartották a fesztivált, az Eurovíziós Dalfesztivál az egyik legrégebb óta közvetített televíziós műsor a világon.

2. Szemfényvesztés?

Az idei fesztiválon egy hatalmas szemben fognak fellépni az Eurovíziós Dalfesztivál résztvevői. Csaknem ezer háromszáz cölöpből épül majd fel a Wiener Stadthalle színpadát körülölelő gigantikus szem, amely megalkotóik szerint arra utal, hogy a legkülönbözőbb országokból származó, a legkülönbözőbb kulturális gyökerekkel rendelkező emberek szeme előtt egy közös vízió elevenedik meg. Ráadásul a portálként funkcionáló szem hidat képez a kontinens legtávolabbi pontjairól érkező előadók és a nézők között - így kapcsolódva a 60. Eurovíziós Dalfesztivál mottójához, a "Building Bridges"-hez.

3. A politika felüti a fejét

Politikai okokból sokszor próbálták meghamisítani a versenyeredményeket: 1978-ban, amikor a szavazás során nyilvánvalóvá vált Izrael győzelme, az arab-izraeli konfliktus miatt a jordán tévé reklámra váltott és virágok képét mutatta. Mivel a jordán sajtó nem volt hajlandó elismerni Izrael győzelmét, a hivatalosan második helyen végzett Belgiumot jelentették ki győztesnek országukban. 2005-ben Libanon bejelentkezett a versenybe, ám a szervezőkkel közölték, hogy a libanoni törvények értelmében Izrael nem létezik, tehát az izraeli dalt nem fogják sugározni. Az EBU tájékoztatta őket, hogy ezzel megszegnék a fesztivál szabályait, így végül Libanon kénytelen volt visszalépni. A késői visszalépésük pénzbüntetést és 3 év eltiltást vont maga után, hiszen már megerősítették a részvételüket, és a határidő lejárt.

4. Legek

Írország tartja a legtöbb győzelem rekordját, a Dalfesztivált hétszer nyerték meg, a kilencvenes évek közepén zsinórban háromszor. Portugália vett részt a legtöbb Dalfesztiválon győzelem nélkül. 1964-ben szerepeltek először és egészen 2012-ig várták az első győzelmüket, ami után egy évre visszaléptek a versenytől. Legjobb eredményük egy hatodik helyezés, 1996-ból.

5. Szabályszegők

A szabályzat szerint minden vokált élőben kell elénekelni, nem lehet emberi hang a háttérzenében. 1999-ben a horvát dal háttérzenéjében gyanúsan emberi hangok hallatszottak. A horvát delegáció azt állította, hogy azok csupán a vokált utánzó, digitálisan előállított hangok voltak, de az EBU ennek ellenére úgy határozott, hogy a horvátok megszegték a szabályokat, és a jövőbeni kvalifikációk alapjául szolgáló ötéves pontátlagukban az adott évben kapott pontjaikat 33%-kal csökkentették.

6 Nyelvtörők

1966-tól életbe lépett egy törvény, melynek értelmében a dalokat a részt vevő ország valamelyik hivatalos nyelvén kell énekelni. Ezt a szabályt többször módosították, végül 1999-ben bevezették a szabad nyelvválasztást. Ez odáig vezetett, hogy a 2003-as belga résztvevő, az Urban Trad egy teljesen kitalált nyelven énekelt. Példájukat követve a 2006-os holland induló, a Treble, félig angolul, félig egy kitalált nyelven énekelt, 2008-ban pedig a belga indulók felelevenítve a "nemzeti hagyományt" ismét egy kitalált nyelven adták elő O Julissi Na Jalini című dalukat.

7. Stílustörők

A Dalfesztivált jogosan éri az a kritika, hogy szinte kizárólag popszámok hallhatóak itt. A könnyed stílustól való eltérés ritkán hozott sikert, ezt a trendet azonban 2006-ban megtörte a Lordi, a finn heavy metal együttes lavinaszerű győzelme.

8. A sértődöttek

1969-ben még nem volt a döntetlen esetére kidolgozott rendszer, és négy ország - Franciaország, Spanyolország, Hollandia és az Egyesült Királyság - is első lett a pontszámok alapján. Mivel nem voltak előre meghatározott szabályok erre az esetre, mind a négy országot győztesnek kiáltották ki. Ausztria, Finnország, Svédország, Norvégia és Portugália annyira felháborodott ezen a szervezetlenségen, hogy nem vett részt az 1970-es versenyen az előző évi eredménnyel szembeni tiltakozásként.

9. Az abszolút nyertesek

A legtöbb győztes ismeretlenségbe süllyed a versenyt követően, és csak nagyon keveseknek sikerül valódi előnyt kovácsolniuk az itt megszerzett hírnévből. A leghíresebb eurovíziós együttes, amely a győzelem után került reflektorfénybe, az ABBA volt: Waterloo című dalukkal 1974-ben, Svédország színeiben nyerték meg a Dalfesztivált. Nemzetközi hírnevet és sikert szerzett Céline Dion is, aki 1988-ban Svájc képviseletében nyerte meg a versenyt. A Dalfesztivál után szerezett hírnevet a brit Cliff Richard, Olivia Newton-John, a Shadows együttes, és az izraeli Ofra Haza is. 

10. Bécs új csillaga

Conchita Wurst az idei Dalfesztiválon is kiemelt figyelemben részesül. Az Eurovíziós Dalfesztivál ideje alatt megrendezett komolyzenei eseményen Placido Domingóval lép majd egy színpadra a bécsi Állami Operaházban, a bécsi tömegközlekedést használók Conchita Wurst hangján kapnak majd tájékoztatást, de a vállalkozó kedvűek részt vehetnek a Conchita Wurst hasonmásversenyen is. Emellett ő lett a világ egyik legnagyobb jótékonysági rendezvénye, a bécsi Life Ball arca is. A rendezvény plakátján Conchita Wurst Klimt Adéle Bloch-Bauer I. című aranytónusú festményét keltette életre. A plakátfotózáson viselt ruháját csaknem 13 ezer Swarovski kristállyal rakták ki, a díszítésen több mint 1200 órát dolgoztak. 


További kulturális érdekességeket talál Bécsből ide kattintva.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Kínába vitte Balázs János Bartók III. zongoraversenyét

A Nemzeti Filharmonikus Zenekar nyitotta a Csiangszui Nemzetközi Zenei Fesztivál programját a kínai Nankingban Balázs János zongoraművész közreműködésével, Hamar Zsolt vezényletével.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Történelmi korok parfümjeit szagolhatják meg egy párizsi múzeumban

Háromezer év illatainak a történetét mutatja be a híres Fragonard-gyár új parfümmúzeuma, ahol a látogatók nem pusztán megtekinthetnek mintegy 400 parfümös üveget, hanem lehetőségük nyílik az illatukat is beszívni, és megismerik a illatszerek európai történetét.
Plusz Partitúra

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Plusz magazin

Kicsoda valójában a hölgy a híres „We Can Do It!” poszteren?

Mindenki ismeri az ikonikus posztert, amelyen egy nő feszít, mellette a híres szlogen: „Meg tudjuk csinálni”. De kicsoda a képen látható hölgy?
Plusz gasztro

Hol szerezheted be a város legjobb sonkáját?

Íme néhány hely, ahol nemcsak a húsvéti menü ékességét szerezhetjük be, de még néhány jó szóban is reménykedhetünk.
Plusz interjú

Van-e élet a főtt sonkán túl?

A húsvéti menü az egyik legmasszívabb gasztronómiai hagyományunk, tízből tizenegy asztalon ugyanazok a tételek sorakoznak. De vajon van-e élet a főtt sonka-főtt tojás-kalács triászon túl? Segal Viktor csúcsséftől azt is megtudjuk, hogyan vásároljunk sonkát húsvétra, ha biztosra akarunk menni.