Az A38 Hajó április 30-i, tizenhatodik születésnapjával elkezdődik a nyári szezon, amelyben komoly újítások lesznek a programban. Ezek egyike a Petőfi Irodalmi Múzeummal közösen létrehozott PIM a Hajón című új sorozat, amelyben zene, irodalom és multimédia találkozik havonta négy alkalommal. Az A38 Hajóval kialakított együttműködés során a PIM „kilép” a Károlyi palota falai és a hagyományos irodalmi keretek közül is. Az A38 Hajón mint külső helyszínen megvalósított irodalmi-zenei-összművészeti programjai új közönségrétegeket, elsősorban a budapesti fiatalokat célozzák. Az A38 stábja elsősorban a zenei részletekkel, míg a Petőfi Irodalmi Múzeum munkatársai az irodalommal foglalkoznak a közös munka során. Az együttműködés eredményeképp keddenként az A38 Hajó fedélzetén kortárs írók, zenészek, DJ-k, VJ-k mutatják meg a közönségnek, hogy a szépirodalom is lehet vibrálóan izgalmas, érdekes és magával ragadó. Az A38 Hajó vezetőjével, Bognár Attilával beszélgetünk a programsorozatról.
Horgas Eszter (Fotó/Forrás: Zsimü)
Marc Chagall (születési nevén Moise Zaharovics Sagalov) francia festőművész a modern festészet egyik meghatározó alakja, az ún párizsi iskola tagja. Művészetének egyik meghatározó pontja, hogy nem sorolható egyetlen századelős avantgárd irányzathoz sem, ugyanakkor nagyon erősen hatott a szürrealistákra és az expresszionistákra. Emlékképek, magán átszűrt fantáziavilág, a láthatatlan birodalmak, a műveiben szereplő emberek, állatok mind szimbolikus jelentéssel bírnak, köztük számos emléket képviselnek Chagall ifjúságából, Vityebszk zsidónegyedében eltöltött éveiről. Művészetének első korszaka sötét színekkel jellemezhető, második, kubista korszaka a modern színelmélettel dolgozik, a „30-as évektől pedig a jelképek, a totális szabadságra törekvés kapcsolódik hozzá. Horgas Eszter fuvolaművész sok szempontból hasonlít Chagall-ra: virtuóz fuvolaművész, aki merészen átlép minden kötöttséget és műfaji határt, hogy egy-egy zeneműből, vagy éppen képzőművészeti alkotásból is megmutassa azt, amit talán nem mindenki látott meg, nem mindenki érzékelt, ám átiratai segítségével képes megmutatni azt a bizonyos láthatatlan birodalmat, ami Chagallt is jellemzi. Nem véletlen tehát, hogy e két művész találkozik, mégpedig május 25-én a Zsidó Művészeti Napok keretében, Horgas Eszter Szerelmes Chagall című új projektjében. A klasszikus zenét, a jazzt és a latin irányzatokat mesterien és szenvedéllyel ötvöző művészt arról is kérdezzük, Chagall és a saját világa között melyik az a pont, amit azonnal fölismert; az áradó érzelmeket, szenvedélyt fontos jól használnia egy művésznek, határokat szabni magának azért, hogy át tudja adni mindazt, ami feszíti belülről: a projekt hogyan született, melyek voltak az áradó részek és melyek az aprólékos, szöszölős szakaszok; a zene és a képzőművészet gyakran párban vannak, akár egy ember életén belül is: Chagall számára mit jelentett a zene?
A Magyar Állami Népi Együttes (Fotó/Forrás: Nagy Attila)
A halál, a születés, az átalakulás, a szerelem, az idő és a hit örök emberi kérdéseit körbejáró Szarvaséneket 2013-ban mutatta be a Magyar Állami Népi Együttes a Müpában – idén a nagyszabású produkciót a Hagyományok Háza színpadára is elhozzák a közönségnek. Az együttes május végén kezdi el árusítani új, a 2019/2020-as évre szóló bérleteit. Új előadással, az Ezerarcú Délvidékkel is készülnek májusban, amelyben a Délvidéken élő népek: magyarok, szerbek, horvátok, ruszinok, szlovákok, románok, cigányok sokszínű tradicionális kultúráját mutatják be. Az együttes Erdélyben és Izraelben is turnézik nyáron, szeptembertől pedig ismét új produkcióra készülnek. Az újdonságokról Mihályi Gáborral, a Harangozó Gyula-díjas koreográfus-rendezővel, a Magyar Állami Népi Együttes vezetőjével beszélgetünk.
Művészeti sokszínűség várja az idei, 4. Zsidó Művészeti Napok látogatóit május 25. és június 2. között a főváros kulturális tereibe. Idén swing, jazz és popzenei koncertek, klezmer-operett, színházi előadások, filmvetítés, kiállítás és kortárstánc előadások színesítik a programkínálatot. A ZsiMü célkitűzése egész évben lendületben maradni, új tehetségeket felkutatni, és minél többet meríteni a zsidó és izraeli kultúra kifogyhatatlan tárházából. E gondolat mentén majd’ mindegyik művészeti ág képviselteti magát a fesztivál ideje alatt, kiváló és népszerű alkotók tolmácsolásában immáron negyedik éve.
Fodor Zoltán (Fotó/Forrás: Foto: Dusa Gábor)
A rendezvénysorozat minden programja bemutató is egyben: hagyományosan csak olyan produkciók kerülnek a ZsiMü sorozatába, melyeket most először láthat a közönség. Ilyen lesz az Inversedance Fodor Zoltán Társulat előadása is június 2-án, Jeruzsálem Napján az újonnan megnyílt Nemzeti Táncszínházban. A Phanta Rhei című esten a társulat két nemzetközileg elismert vendégkoreográfusa által készített új alkotások láthatóak, amelyek fontos társadalmi témákkal foglalkoznak, létezésünk, mindennapi életünk kérdéseit boncolgatják a mozdulatok varázslatos nyelvén. Az Emanuel Gat Dance jelenlegi táncművésze, Juhász Péter koreográfiájának alapgondolatát Seneca örökérvényű kérdései adják, az emberi viselkedést kutatja az idő és a pillanat értékének relációjában.
Idan Sharabi izraeli táncművész-koreográfus alkotóként első alkalommal készít darabot magyar társulat számára, a fizikai test korlátlan lehetőségeit vizsgálva.
Fodor Zoltánnal, az Inversedance társulat vezetőjével a Phanta Rhei előadásról és a társulat ars poeticájáról is beszélgetünk.
A sok zenei csemegével szolgáló műsor szombat reggel 10-től 12-ig hallható a Klasszik Rádió 92.1-en, ismétlésére 2019. május 19-én, vasárnap este hét órától kerül sor, a következő héttől pedig a Fidelio Klasszik archívumában is meghallgathatók az interjúk.
A rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja.
hírlevél
