Noha a britek ragaszkodnak a 2500 éves műtárgyak tulajdonjogához, a The Times forrása szerint a British Múzeum hozzájárul, hogy a márványszobrokat az Akropoliszi Múzeum egy új, erre építendő önálló szárnyban kiállíthassa.
Továbbá a lap beszámolója szerint a British Múzeum és a görög kormány kizárt bármiféle „kölcsönt, kereskedést vagy cserét”: a megkötendő szerződésben lefektetik a műtárgyak tulajdonjogi viszonyait, és azon nem változtatnak.
A Parthenón-márványok túlnyomó többségét az athéni Akropolisz épületeiről 1801 és 1812 között Lord Elgin vitte el,
aki ezen időszak első éveiben nagykövetként képviselte a brit koronát az akkor az Oszmán Birodalom fennhatósága alatt álló Athénban.
A brit álláspont szerint azonban
az „Elgin-márványokként” is emlegetett műkincseket a szükséges engedélyek birtokában vitte ki az országból a diplomata, eredetileg azzal a céllal, hogy skóciai birtokát díszítsék.
A lord azonban végül eladta a szobrokat a brit kormánynak, így kerültek a British Múzeumba.
A Parthenón, amely a Világörökség része (Fotó/Forrás: Wikipedia)
A független görög állam soha nem ismerte el a műtárgyak kivitelének jogszerűségét: 1832 óta folyamatosan megpróbálták visszaszerezni a szobrokat,
többek között a második világháború éveiben és azt követően az 50-es évek ciprusi konfliktusának idején. 2020-ban a görög kormány az EU segítségét kérve kísérelte meg ismét a Parthenón-márványok visszaszerzését.
Épp ezért nagy szó, hogy több mint kétszáz év után a brit kormány és a görög állam között létrejöhet egy olyan szerződés, amelyben tisztázzák a szobrok tulajdonjogát,
és így visszakerülhetnek az Akropoliszi Múzeumba.
Fejléckép: Az „Elgin-márványok" egy darabja: szoborcsoport a Parthenon keleti homlokzatáról, még a British Múzeumban (Fotó/Forrás: Andrew Dunn/Wikipedia)
hírlevél
