Plusz

„Többféle szépség létezik” – Varga Erika és Wiedemann Bernadett a Kult50-ben

Kult50 – A kultúra ötven arca
2019.06.25. 12:00
Ajánlom
Varga Erika ötvösművész, tervező a Romani Designért, Wiedemann Bernadett operaénekes Az álarcosbálban és a Candide-ban nyújtott alakításáért került be a Kult50-be. A két alkotó családról, tradícióról, szépségről és a kedves szigorról beszélget videónkban.

Videósorozatunk hetente két alkalommal, kedden és csütörtökön jelentkezik új részekkel, amelyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit.

Nézze meg a legújabb részt itt:

Varga Erika

Varga Erika szereti visszanézni a régi fotóit. Hétévesen télhercegnőnek érezte magát, amikor anyukájától egy fehér prémes, piros bundát kapott, hímzettet, kapucnisat. Középiskolásként is az egyedit kereste. Aztán a Romani Designnal trendet csinált a roma népviseletből.

Frida Kahlo-kollekcióját világhírűvé tervezte.

Családjukban fontos a szép. Anyai nagyanyja, a Mámi maga varrta a tradicionális roma ruháit. Édesanyja már felvett modern darabokat is. Varga Erika viszont sokáig még varrni sem tudott. Érettségi után találta meg a misszióját, hogy változtasson a közgondolkodás általános romaképén.

Tizenkét évig vitte a Glinda gyerekmagazint, amelyben képregényesen meséltek a romákról. Közben kitanulta az ötvösséget, beindította saját műhelyét. Roma gyerekeket vont be az ékszerek készítésébe. Volt, hogy összepakolta az ötvösműhelyét, elvitte Kántorjánosiba, Hajdúhadházra, ahol a romatelepeken kézműves-foglalkozásokat tartott.

varga_erika_2-115639.jpg

Varga Erika (Fotó/Forrás: Romani Design)

Aztán gondolkodni kezdett, hogy ruhák is kellenek az ékszerekhez:

a világ első roma divatstúdiójává formálta a Romani Designt 2010-ben.

Vizuális üzenete is lett Varga Erika társadalmi vállalásának. Rendszeresen részt vesznek hazai és külföldi divateseményeken. Eddigi legnépszerűbb kollekciójuk az Ikon, különösen a Frida Kahlo ihlette népviseletek. Együttműködtek a Magyar Nemzeti Galériával a 2018-as Frida Kahlo-kiállítás kapcsán. A múzeumshopba bekerültek Romani darabok is.

A Romani – designmárka. De társadalmi brand is. Varga Erika ruháinak jellemük van. „Az én cigány ruháim magyarul szólalnak meg” – mondja. Viselőjüknek nemcsak az egyediség fontos, hanem az is, amit képviselhetnek vele. Varga Erika a divattal, a „látványkommunikációval” üzen a többségi társadalomnak, de a rejtőzködő roma értelmiségnek is: vállalják magukat, legyenek büszkék az identitásukra.

(szerző: Karácsony Ágnes)

 

Wiedemann Bernadett

Két legemlékezetesebb alakítása 2018-ban az Erkel Színházban áprilisban bemutatott Álarcosbál Ulricája és Bernstein Candide-jában a Félfenekű hölgy.

Gyermekkora óta tanult zenét, viszonylag későn döntött az operaéneklés mellett, sokáig óvónőnek készült. De a győri konzervatóriumban korábban volt a felvételi, mint az óvónőképzőben, így az ének tanszakot választotta.

Már csak azért is az éneket, mert „túlmozgásos” volt a zongorához, egyszerűen képtelen volt órákig egy helyben ülni.

wiedemann_bernadett_magyar_allami_operahaz-115739.jpg

Wiedemann Bernadett (Fotó/Forrás: Magyar Állami Operaház)

Azt már akkor is tudni lehetett, hogy szép hangja van, hiszen több énekversenyt megnyert. De a konziban is tanári pályára készült, sőt akkor is még, amikor felvették a Zeneakadémiára. Ám ott Bende Zsolt osztályába került, elment hát az Operába megnézni őt, ekkor vált rabjává a műfajnak.

Pedagógiai ambícióit nem adta fel, végzős kora óta párhuzamosan tanít az éneklés mellett. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetemen és a Weiner Leó konziban tanít 14 éves korosztálytól felfelé szinte bárkit, felnőtteket, kollégákat is. „Rendkívül sokat segít ez a munka.

Mivel arra buzdítok mindenkit, hogy tanítsa magát énekelni, én is újragondolok énektechnikai kérdéseket.

Azt szoktam mondani a tanítványaimnak, hogy én csak egy fül vagyok, aki hallja, hogy mi szép, mi nem szép, mit lehetne másképpen, de választaniuk nekik kell. A külső fülre viszont szükség van, anélkül nem lehet énekelni.”

Széles hangterjedelme okán a repertoárjába tartoznak Verdi drámai mezzo és Wagner alt hősnői. Huszonnyolc éves pályafutása kezdete óta csaknem minden fontos szerepet elénekelt. Kimondottan szereti a rendezőközpontú operajátszást, ha kihasználhatja az összes adottságát.

Rendszeresen tart dalesteket. „Gyógytornának” tartja a daléneklést. Nem sztár típus, egyszerűen teszi a dolgát a legjobb tudása szerint.

(szerző: Molnár Barbara)

Ha kíváncsi a Fidelio további videóira, és szeretne elsőként értesülni az új részekről, iratkozzon fel YouTube csatornánkra ide kattintva>>>

Sorozatunk előző részei

Kult50

A Fidelio 2017-ben indította el a Kult50 – A kultúra 50 arca kiadványát, amely mindig az előző év kiemelkedő művészi, kulturális teljesítményei alapján mutatja be azt az ötven kulturális szereplőt, akikre itt és most érdemes odafigyelni.

Idén már tíz kategóriában jelölhettek a különböző szakmai szervezetek, valamint a közönség, a jelöltek közül pedig a kategóriákhoz tartozó védnökök és a Fidelio szerkesztősége közösen választották ki a kultúra ötven arcát.

A beválogatott Ötvenet portrésorozatban mutatjuk be.

Legolvasottabb

Klasszikus

Sörösüvegekből zenét csiholni – interjú Balogh Máté zeneszerzővel

A Renewable Music – V4 Composers for Sustainability elnevezésű projekt a fenntarthatóság témájában ösztönzi párbeszédre és cselekvésre a nemzetközi klasszikus zenei közösséget. A kezdeményezésben részt vevő egyik zeneszerzővel, Balogh Mátéval beszélgettünk.
Színház

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz. 
Klasszikus

Neves régizenei együttessel készített lemezt Daragó Zoltán

A fiatal kontratenor Bach-áriákat felvonultató lemeze Christophe Rousset vezényletével és a Les Talens Lyriques közreműködésével szeptemberben jelenik meg az Aparté Kiadónál.
Könyv

Pernye és fű – ősszel érkezik Závada Pál új regénye

Október 8-án a Magvető Kiadó gondozásában jelenik meg a Kossuth-díjas író legújabb regénye, amelynek története és karakterei ugyan fiktívek, ám a benne szereplő interjúk valóságosak – azokat Sipos András rendezővel készítették Statárium című, 1989-es filmjükhöz.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.
Plusz magazin

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Plusz hír

Tízből kilenc gyerek rendszeresen hallgat zenét

Felmérés készült a gyerekek zenehallgatási szokásairól. Kiderült, hogy a magyar gyerekek kedvenc zenészei között túlsúlyban vannak a hazai előadók.
Plusz ajánló

Utcabállal ünneplik a francia nemzeti ünnepet

Július 13-án hat órától, a francia nemzeti ünnep előestéje alkalmából ingyenes koncertekkel és műhelyfoglalkozásokkal várja az érdeklődőket a Francia Intézet.
Plusz ajánló

Udvari mulatság a kismartoni Esterházy-kastélyban

Július 20-án egész napos programokkal várják az érdeklődőket Kismartonba, az esemény idei mottója Vivaldihoz kapcsolódóan a négy évszak. A kastélyfesztivál során bárki betekinthet az Esterházyak egykori udvartartásába, a gyerekprogramok mellett pedig természetesen hangversenyekkel is készülnek a szervezők.