A Magyar Pavilon csaknem ötven önálló művészeti produkcióval vesz részt az Oszakai Világkiállításon – a kisebb szabadtéri színpadoktól a több ezer fős fesztiválszínpadokig. A fellépések a magyar zene és tánc gazdag hagyományait idézik meg a népzenétől a klasszikusig, a jazztől a pop-rockig. A népzene itt nemcsak a múltról szól, hanem arról is: hogyan lehet a hagyomány élő és inspiráló a 21. század globális közösségei számára is. A programok művészeti vezetője Pál István Szalonna Liszt Ferenc-díjas népzenész, a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetője, a Hagyományok Háza főigazgató-helyettese. Miként mondja: „A cél, hogy a látogatók ne csak lássák, hanem valóban átéljék a magyar kultúra gazdagságát.”

Új Gereben
július 4–5.

Az Új Gereben együttes magyar népzenén alapuló, sodró, improvizatív zenét játszó zenekar, amely a hetvenes évektől több mint három évtizedig működő Gereben együttes nyomdokain haladva 2018-ban alakult újjá. A zenekar stílusára a változatos, improvizatív betétekkel tűzdelt feldolgozások, az ütőgardonnal és dobbal képviselt erőteljes ritmusalap, a citera- és kobozjáték széles lehetőségeinek a keresése jellemző. Nem mellesleg: manapság a citerajáték reneszánszát éli, megújult a citerásélet.

Az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonja (Fotó/Forrás: EXPO2025 Magyarország Nonprofit Kft.)

Lakatos Mónika és a Cigány Hangok
július 19.

Lakatos Mónika 2020-ban nyerte el a világzene Oscar-díjának számító WOMEX-életműdíjat. Ezt az elismerést cigány származású énekes addig még soha nem kapta meg. Két évre rá Kossuth-díjjal tüntették ki. Ő maga mindig megemlíti: autodidakta módon tanult meg mindent. A Cigány Hangokat azért hívta életre, hogy a hagyományos oláh cigány zene egy másik, a gyors, lüktető, elsöprő lendületű arcát mutassa be, oly módon, hogy a ritmushangszerekre épülő többszólamú vokális zene őserejét a maga letisztultságában ismerjék meg a hallgatók. Lakatos Mónika legfontosabb társa a Cigány Hangokban is Rostás Mihály „Mazsi”.

Naszály zenekar
július 23.

Autentikus magyar népzenét játszik a Naszály zenekar. Nevüket a Vác fölött sasbércként emelkedő Naszály-hegy ihlette, amely a váci konzervatóriumi tanulmányaikhoz kapcsolódik. 2013 óta muzsikálnak együtt: nemcsak koncerteznek, hanem táncegyütteseket is kísérnek. Feladatuknak tekintik a magyar népzenei örökség bemutatását és átadását a fiatalabb korosztály számára. Az együttes valamennyi tagja hivatásának tekinti a muzsikálást, ezért távolabbi céljaik között szerepel a népzene oktatása is.

Látogatók az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjánál (Fotó/Forrás: EXPO2025 Magyarország Nonprofit Kft.)

Magos együttes
július 30.

A hagyományos magyar népzenét játszó Magos együttes 2008-ban alakult, jelenlegi felállásuk 2017-ben jött létre. Elsősorban Erdély (Kalotaszeg, Mezőség, Székelyföld) és a Kis-Magyarország (Szatmár, Dunántúl) területeinek dallamait játsszák. Gyakran járnak gyűjtőutakra Erdélybe: az így elsajátított zenei élményeket igyekeznek beleépíteni muzsikájukba. Két évvel ezelőtt jelent meg Bartók 1914 című albumuk, amely Bartók Béla Maros–Torda megyei gyűjtéseinek feldolgozása. Az egyik legnagyobb adatközlő mesterüknek Csiszár Aladár magyarpéterlaki egykori prímást tartják, s ma már elképzelhetetlen Magos-koncert péterlaki muzsika nélkül.

Radics Ferenc és Zenekara
augusztus 6. és 8.

A Liszt Ferenc-díjas Radics Ferenc a Magyar Állami Népi Együttes zenekarvezetője, prímása. Anyai nagyapja brácsás, apai nagyapja prímás volt, édesanyja hegedült, édesapja klarinétozott, nagybátyái a cimbalmot és a nagybőgőt választották. A Rajkó Zenekarban Farkas „Faresz” Gyula volt a tanára. A nyolcvanas évek végén a Bécsi Konzervatóriumban tanult. Magyarországra visszatérve bekerült a Budapest Táncegyüttesbe prímásként, ami jó alapot nyújtott számára a Magyar Állami Népi Együttesben való munkájához; 2001 óta tagja az együttesnek. A Radics Zenekar az autentikus cigány- és népzene legjavát játssza – virtuóz, szenvedélyes és hiteles előadásban.

Magyar Nemzeti Nap az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában (Fotó/Forrás: EXPO2025 Magyarország Nonprofit Kft.)

Barabás Lőrinc
augusztus 11. és 13.

A trombitaművész, zeneszerző a kortárs zenei szcéna meghatározó alakja. Különböző formációi és improvizatív estjei a jazz, elektronikus és neoklasszikus zene határmezsgyéire kalauzolnak. Nemzetközi porondokon is jelentős sikereket ért el, személyes történetével másokat inspirál. Zenei útját különlegessé teszi, hogy végtaghiánnyal született, ennek kapcsán azt szokta mondani: a trombitán csak három billentyű van, így egy kézzel is teljes értékűen lehet rajta játszani.

Ferenczi György és az 1ső Pesti Rackák
augusztus 20. és 22.

„Semmit nem játszom úgy, ahogyan azt eredetileg kellene. Mindig van a muzsikálásomban egy izgalmas csavar” – vallja Ferenczi György, a világ egyik legjobb szájharmonikása. Pályafutása során már eddig is több száz lemezen muzsikált a legkiválóbb hazai könnyűzenészekkel. A Rackajam együttessel 2005-től közösen játszik fúziós zenét, újító szellemű hangszerjátékában egyformán megférnek a blues és a népzene stíluselemei. Szeretete a népzene iránt arra ösztönözte, hogy hegedűn is megtanuljon játszani, miközben a népzene megszólaltatására speciális bluesharmonikát használ egyre inkább az autentikus népzene felé fordulva.

Kézműves termékek az Oszakai Világkiállítás Magyar Pavilonjában (Fotó/Forrás: EXPO2025 Magyarország Nonprofit Kft.)

Szalóki Ági 
augusztus 23.

„Az én bölcsőm a népzene volt. Abból jöttem, és nagyon jó ezekhez a gyökerekhez újra és újra visszanyúlni” – fogalmazott Szalóki Ági, aki a legtöbb eladott lemezzel rendelkező magyar előadó Japánban. Először 2015-ben lépett fel a Tokiói Cotton Clubban, óriási sikert aratott. Majd kurzust tartott a Tokiói Zeneművészeti Egyetemen, ahol foglalkozott a Bartók–Kodály-hagyomány bemutatásával is. Több albuma is megjelent japán kiadóknál.

Kézművesmesterségek a Magyar Pavilonban

Az Oszakai Világkiállítás hat hónapja alatt, áprilistól októberig a Magyar Pavilon harmadik szintjén a Community Center változatos kézművesprogramokkal várja a látogatókat. Júliusban, augusztusban és szeptemberben Borbényi M. Éva szövő, Dr. Tóthné Kőrösi Zsófia csipkekészítő, Gerencsér Enikő kékfestő, Simon Katalin mézeskalács-készítő, Csiki Tünde hímző, Halmai Edina nemezkészítő és Székelyné Maucha Katalin gyöngyfűző várja az érdeklődőket. A magyar kézművesség évszázados tudást őriz és közvetít kortárs értékek mentén. A népi technikák nem pusztán díszítőeljárások, hanem élő nyelvezetek, amelyek közösségi identitást, fenntarthatóságot és a kézimunka méltóságát hordozzák.

Bencsik Márta szalmafonó alkotása (Fotó/Forrás: EXPO2025 Magyarország Nonprofit Kft.)

Támogatott tartalom.

Fejléckép: Részlet a Magyar Nemzeti Táncegyüttes előadásából (Forrás: EXPO2025 Magyarország Nonprofit Kft.)