Plusz

Trükkös levélzárak a borítékok előtti korból

2020.04.15. 09:25
Ajánlom
Véletlenül fedezte fel egy kutató a titkos hajtások és rejtett pecsétek rendszerét. A téma egyedüli szakértői, Jana Dambrogio és Daniel Starza Smith meséltek a Fideliónak a kutatásukról. Megmutatjuk, hogy miképp őrizték a levéltitkot a 19. század előtt.

A kutatók honlapján részletes információkkal szolgálnak a levélzárakról és a kutatásukról. Videócsatornájukon pedig több levélzár működését is bemutatják lépésről lépésre, így bárki kipróbálhatja, melyik lenne számára a testhezálló, ha ma így kellene leveleznie. 

Lassan a hagyományos, postai úton küldött levelek is a kuriózum kategóriájába esnek, a levéltitkot már jelszavakkal védik az email-fiókok. A 19. században piacra dobott előregyártott borítékok előtt azonban

a levélírók kézügyességére volt bízva, hogy a leírtak ne kerüljenek illetéktelenek szeme elé. Ekkor virágzott a különféle levélzárak divatja.

A 13. században, amikor már hajtogatható és rugalmas papírokat tudtak előállítani, megjelentek a leginkább origamihoz hasonló technikák, amelyek garantálták, hogy csak a címzett olvassa el a küldeményt, vagy legalábbis észrevegye, ha valaki már megtette. Eleinte ugyanis maga a levél szolgált a saját borítékjául.

A levélzárak létezésére véletlenül jött rá egy ösztöndíjas hallgató, miközben a Vatikán Titkos Archívumában kutatott. A különleges lezárási technikák saját korukban természetesek voltak, mára pedig - mivel a leveleket időközben felbontották - eltűntek. Jana Dambrogio a 10. századtól a 17. századig tartó időszakból származó jogi és számviteli dokumentumokat tanulmányozott, amik szinte érintetlenül élték túl az eltelt időt.

JanaDambrogio-132555.jpeg

Jana Dambrogio (Fotó/Forrás: http://letterlocking.org/)

"Már az első hét végére kezdtem felfedezni hasításokat, eredetet igazoló jeleket, különleges viaszpecséteket, lehasított sarkokat és hajtásokat - hajtásokat könyvekben, papírokon, mindenütt" - idézi fel Dambrogio. Arra azonban nem gondolt, hogy az egyetemről frissen kikerülve valami olyanra bukkant, ami nemcsak neki újdonság, hanem valóban jelentős felfedezésnek számít.

Eltartott egy ideig mire rájöttem, hogy amit csinálok az tényleg új dolog, és nem csak a számomra."

A következő években Dambrogio folytatta a munkát és a washingtoni nemzeti archívumban, illetve a Vatikánban is kutatott a levéltári dokumentumok beépített biztonsági rendszerei után. A 250 dokumentumon alapuló felfedezéseit pedig egy készülő könyvbe kezdte gyűjteni, amelynek első fejezete a levelekről szól. A kutató szerint ugyanis ezek a legalapvetőbbek és ezek rendelkeznek a legegyszerűbb szerkezettel. 

Mik voltak azok a nyomok, amik rávezettek a levélzárak létezésére?

Jana Dambrogio (JD): Kéziratokkal foglalkozó restaurátorként először automatikusan a tárgyakon keletkezett sérüléseket figyelem. Olyan sérüléseket fedeztem fel, amelyeket korábban sohasem láttam, és bizonyos mintát mutattak. Elkezdtem együtt dolgozni egy szakértővel, akinek a híres költő, John Donne volt a szakterülete. Donne-tól, aki egy nagyon különleges és kreatív elme volt, mindössze 38 levél maradt ránk. Ezek tanúsága szerint ő öt-hat, sőt lehet, hogy még több levéllakat-technikát használt. Adódik a kérdés, hogy egy ilyen kreatív ember esetében vajon a levelei lezárásánál is megmutatkozik-e ez az ötletesség."

Bár a levélzáraknak számos nyomát fel lehet lelni az archívumokban, a rekonstruálásuk igazi kihívásnak számít. 

DanielStarzaSmith-132555.jpeg

Daniel Starza Smith (Fotó/Forrás: http://letterlocking.org/)

Dambrogio és az időközben hozzá csatlakozó Daniel Starza Smith nyomozómunkája többnyire meglehetősen szöszölős. Egy levél esetében, még ha évekig kiterítve tárolták is, ezzel eltüntetve a hajtásokat, a papíron felfedezhető piszok, elszíneződés utalhat rá, hogy melyik volt a külső fele a küldeménynek. Hogy jobban megértsék a viaszpecsétek mechanizmusát, kísérleteket végeztek a pecsétviasz hagyományos formuláival.

Daniel Starza Smith (DSS): Bevesszük magunkat levéltárakba, és régi leveleket kérünk ki, akár egy doboznyit is. Ezeket aztán nagyon tüzetesen tanulmányozzuk. Olyasmiket vizsgálunk rajtuk, mint a hajtásminták, esetleges koszolódások, sérülések, viaszpecsétek, és megpróbáljuk megfejteni, visszahajtogatni, hogy nézhettek ki eredeti, bontatlan állapotban. Jana kidolgozott egy módszert, amivel egy,

a levéllel megegyező méretű üres lapra rajzoljuk fel ezeket a nyomokat, és így gyakorlatilag megkapjuk a levél replikáját. Ezt már kedvünkre hajtogathatjuk, amit történelmi dokumentummal nyilvánvalóan nem tehetünk meg."

A nyomok összeillesztgetése időigényes és aprólékos feladat, amihez rengeteg adat szükséges. "Tárgyak ezreit nézzük át és képesnek kell lenni felidézni őket", hogy észrevegyük a hasonlóságokat, magyarázza Dambrogio. Emellett türelemre is szükség van. A kutató megjegyzi, hogy

akadt olyan darab, amelynél kereken tíz évre volt szükség, hogy rájöjjön a működési elvére.

lada-133715.png

Ezt a ládányi levelet évszázadokig senki nem kereste (Fotó/Forrás: http://letterlocking.org/)

Ritkán azonban az is előfordul, hogy a bizonyítékok szinte az ölükbe hullanak. 2012-ben a Yale egyik kutatója, Rebekah Ahrendt a nyomára bukkant

egy ládányi kézbesítetlen levélnek Hollandiában, köztük 600 olyan küldeménynek, amelyet soha nem nyitottak ki.

A ládát a hágai postamesterek őrizték meg abban a reményben, hogy egyszer valaki jelentkezik érte - és kifizeti a kézbesítési díjat. A gyűjtemény a 17. század utolsó évtizedeibe enged bepillantást zenészek, kereskedők, nemesek és kémek levelein keresztül. Smith és Dambrogio részei lehettek a láda tartalmát elemző csapatnak.

Az utazóláda tartalmának tanulmányozása még évekig eltarthat, de a párosnak már is sikerült felfedezni összefüggéseket a korábbi kutatási anyagukkal. "Ha összehasonlítjuk Erzsébet királynő és az angol költő, John Donne leveleit a ládában találtakkal, akkor megfigyelhetjük, hogyan fejlődött a levélzárak technikája" - meséli Smith. "A küldemények egyre jobban kezdtek hasonlítani a ma ismert modern borítékokra."

Találtatok összefüggést az egyes technikák és a feladók nemzetisége, rangja vagy esetleg a levél tartalma között? Hordoz többletinformációt az, hogy melyik változatot alkalmazza valaki?

DSS: Például, ha megnézzük az 1580-as évek leveleit, majd összevetjük a száz évvel későbbiekkel, azt tapasztaljuk, hogy néhány módszert továbbra is alkalmaznak, de megváltoztak a divatok.

Mint minden más technológiában, itt is megfigyelhetőek trendek és fejlődés: egyre jobban hasonlítanak ezek a hajtogatott verziók a modern borítékokra.

Minket valójában ez a fejlődés foglalkoztat. Miért kezdtek változtatni?"

image1-133748.jpg

Titkos pecsétek (Fotó/Forrás: http://letterlocking.org/)

Vannak olyan technikák, amelyek mondjuk egy meghatározott országra vagy akár személyre jellemzőek?

JD: Akadnak olyan minták, amelyeket mondjuk a hadseregben használtak előszeretettel a világháborúk alatt. Ezek nem egyediek, de jól elkülöníthetőek. Tudjuk, hogy van egy meghatározott módszer, amelyet a francia udvar használt több mint 100 évig.

Mi a legkésőbbi példa erre, meddig használták ezt a technikát?

JD: A modern korban talán az aerogramok – a légipostalevelek azon változatai, amelyeket boríték helyett saját magukba lehetett csomagolni – állnak a legközelebb ehhez a küldeményfajtához, de ezek régiesnek számítanak, a posta már nem is kézbesíti őket.

DSS: A 19. században aztán az iparosítás következményeképpen megjelentek az előregyártott borítékok, így egyre kevesebben használták a levélzárakat. De teljesen nem tűntek el:

mindkét világháborúban használták például a leveleikben a fronton harcoló katonák, ma pedig főleg művészek élnek vele.

image3-133747.jpg

Már a lezárás módja is árulkodó lehetett? (Fotó/Forrás: http://letterlocking.org/)

Néha a munkájuk olyan, mint egy évekig tartó kincsvadászat. Smith elmondása szerint akadt olyan eset, amikor egy adott zártípusból kilenc sérült példány után "találtak egy tizediket, ami ugyan szintén sérült volt, de máshogyan, így pont azokat a dolgokat sikerült megtudni belőle, amit a többiből nem. Olyan volt az egész, mint valami kirakós."

A levélzárak számos új kérdést is felvetnek: Hogy lehet, hogy John Donne és Erzsébet királynő kémfőnöke ugyanazzal a technikával zárták a leveleiket?

A szüleiktől tanulták esetleg egy kollégájuk mutatta meg? Az, hogy valaki milyen technikával zárta le a leveleit elárult valamit a levél tartalmáról?

Az eddigi kutatások szerint az, hogy ki milyen levélzárat használ, személyiség és ízlés kérdése is volt. Az oldalunkon egyébként található magyar levél is, helyesebben Magyarországra küldték. 

HungarianAddressPanel-142126.png

A magyar levél (Fotó/Forrás: http://letterlocking.org/)

A kutatás mellett az ismeretterjesztés, az oktatás is része a munkájuknak: Dambrogio és Smith tízezernél is több levélzáras levelet reprodukáltak általános iskolásokkal és a magukhoz hasonló kutatókkal. "A workshopokon Oxfordban vagy a King’s Shakespeare Centre-ben azt szeretnénk

megmutatni a ritka könyvekkel és kéziratokkal foglalkozó szakembereknek, hogyan ismerjék fel és értelmezzék a kezükbe kerülő dokumentumokon található nyomokat.

Így olyan információkat is megtudhatnak róluk, amit korábban nem." A gyerekek számára pedig a restaurátori munkát és a történelmet hozza testközelbe egy-egy ilyen kézművesfoglalkozás.

"Ha valakinek esetleg bontatlan levelei lennének, semmiképpen se nyissa ki őket, hanem keressék fel a kutatókat!"

- tanácsolja nevetve Jana! "Ha kinyitják, akkor elveszti azokat a jegyeket, amiket keresünk."

(A cikk az Atlas Obsura hasonló témájú írásából kiindulva, a kutatókkal készített saját interjúk alapján készült.)

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Nem adják fel a várat a színművészetisek, megtelt a Vas utca támogatókkal

Nem sikerült kiüríttetnie az egyetemi épületeket Szarkáéknak, sőt, a diákok visszafoglalták az Ódry Színpadot is. Pénteken este megtelt a Vas utca az egyetemfoglalókat támogató szimpatizánsokkal.
Klasszikus

Fiatal karmester áll a Nemzeti Filharmonikus Zenekar élére

A legfiatalabb Junior Príma-díjas karmester, Rajna Martin magyar szerzők műveit dirigálja az együttes élén vasárnap este a Müpában.
Jazz/World

10 lemez Londonból, ami után mást fogsz gondolni a jazzről

Az Egyesült Királyságban reneszánszát éli a jazz. Ahogy az lenni szokott, a műfaj időről időre kidugja a fejét az ágyásból, felbukkan itt-ott, néhány éve pedig szárnyakat kapott az olyan könnyebb műfajoktól, mint a hiphop, a dub, a techno és a trance. Összeszedtem azokat az albumokat, amiket hallanod kell, ha London és a jazz új arcára vagy kíváncsi.
Vizuál

Egy aszfaltpattanás is lehet műtárgy – A Fiat 500 a képzőművészetben

Olaszországban a mobilitást jelentette a nagy tömegek számára – voltak, akik egyenesen úgy fogalmaztak, hogy „ez volt az autó, mely a volán mögé ültette Itáliát”. Magyarországon az első nyugati autóként jelent meg a 60-as évek végén. Hangos volt, pici és a motorja is csak valamivel erősebb, mint egy robogónak, mégis a legtöbb tulajdonos számára feledhetetlen emlékek sora kötődött a mára már kultikus ikonná vált Fiat 500-hoz.
Színház

Lábnyomot kaptak a Halhatatlanok Társulatának új tagjai

Szombat délelőtt újabb lábnyomokkal gazdagodott a Pesti Broadway az Operettszínház előtt. Az 1996-ban alapított Halhatatlanok Társulata öt év kihagyás után választott új tagokat még májusban, most pedig ünnepélyes keretek között avatták fel a díj részeként fémbe öntött lábnyomokat.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz könnyűzene

A Qualitons, a Platon Karataev és a Mörk a leginkább exportképes zenekaraink itthon

Idén második alkalommal állította össze a külföldön is labdába rúgó könnyűzenei együttesek listáját a HOTS.
Plusz hír

25 ezer lopott régészeti emléket adott vissza Franciaország Marokkónak

Tizenöt éve történt a régészeti lopás, de csak most sikerült visszaszolgáltatni a tárgyakat Marokkónak. Az egész három tonnát nyom.
Plusz kult50

Zenebohócból dalfutár – Hajós András a Kult50-ben

Jogásznak indult Hajós András, végül szociológus diplomát szerzett. Volt saját zenekara és tévéműsora is, majd e kettőt ötvözte a Dalfutárban. A biciklivel suhanó különutasság az első évad után a műsor közvetítő felületén is megjelent, amikor a tévéről és netre költözött.
Plusz Film

Az edző lányával, álpappal és vak jazzistával támadnak a lengyel filmek

Lengyel filmeket vetítenek csütörtöktől vasárnapig online a budapesti Lengyel Intézet szervezésében, az érdeklődők négy alkotást tekinthetnek meg.
Plusz hír

Stevie Wonder két új dallal biztatja szeretetre a világot

Két új számot adott ki kedden Stevie Wonder, amelyek szeretetre és összefogásra biztatnak a válságos időszakban, amikor a rendszerszintű rasszizmusból fakadó problémák mellett a járvánnyal is meg kell küzdeni.