Plusz

Tudod, mit csinálsz szeptember 28-án?

2019.09.07. 16:00
Ajánlom
Mi igen. Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

A séta a Pesti Vigadó Fogadóterében indul, ahol a résztvevőknek Szabó Attila, az intézmény turizmussal foglalkozó munkatársa mesél az épület múltjáról, történetéről és elődjéről, a Redoute-ról.

Az Előcsarnokba érve Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője fogadja a közönséget, és mesél Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült monumentális alkotásairól: miként kérték fel, hogyan oldották meg a csillárok applikálását és milyen nehézségekkel találkozott a munka során. Közben saját személyes emlékeit és képeit forgathatják az érdeklődők.

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Bogányi-zongora formatervezője, Üveges Péter is velünk tart ezen a napon, és történetein, fotóin keresztül ismerhetik meg a csodazongoraként emlegetett magyar vívmányt. És hogy ne csak nézegessük, hanem hallgassuk is hangját, Váradi László, a korunk Liszt Ferenceként emlegetett zongorista szólaltatja meg a hangszert egy rövid zongorajáték erejéig.

A második emeleten a telefonos hírmondóról beszél Jakab László, a Postamúzeum előadója: megtudhatjuk miért bírt jelentőséggel az első telefonos operaközvetítés, mely valójában az első telefonos kapcsolat volt Budapesten, kipróbálhatunk egy korabeli hírmondó eszközt, meghallgathatjuk az említett operát, és meglepetés jegyekért is játszhatunk.

Csapat-160139.jpg

Csapat-160139.jpg (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Utolsó állomáson Zainkó Géza, repüléstörténet-kutató, az Aeropark munkatársa fogadja a csoportot, akinek nagyapja maga is ott volt az Üllői úton és látta Blériot felszállni a monoplánnal, mely eseményt a magyar aviatikának és repüléstörténetnek a beindítójaként tartanak számon. Az 1909-es repülést megelőzően a monoplánt a Vigadóban állították ki. Videó- és képanyagok, tablók teszik teljessé a képet, amit az aviátor kultúráról tudni lehet.

A séta a VI. emeleti Idővonal kiállításon és Panoráma teraszon zárul, ahol a Pesti Vigadó múltjának dokumentumait tekinthetik meg a látogatók, majd a teraszon elmerülhetnek a budai oldal impozáns látványában.

A sétán minden résztvevőnek lehetősége nyílik kitölteni a Pesti Vigadó Kvízt, mellyel értékes jegyeket és akár nyolc fős épületlátogatást is nyerhetnek, mikor szeretteikkel és barátaikkal együtt kalauzoljuk őket a Pesti Vigadó falai között.

Vendégek:

  • Jakab László, a budapesti Postamúzeum munkatársa
  • Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője
  • Üveges Péter, a Bogányi-zongora formatervezője
  • Váradi László, zongoraművész, akinek játékával megszólal a Bogányi-zongora
  • Zainkó Géza, repüléstörténeti-kutató, az Aeropark munkatársa

A séták időpontjai:

Jegyár: 1.000 Ft

Miért ezt a négy felfedezést ismerhetik meg a sétán?

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A Pesti Vigadó adott lehetőséget először Budapesten a kultúrakedvelő közönségnek arra, hogy ha már nem lehetett jelen Erkel Ferenc Hunyadi László című operáján, mégis élőben hallhassa azt. A színjátszás, a Vigadó és a legújabb technika különös találkozására került sor 1882. február 12-ei Írók bálján. A telt házas rendezvényen élő telefonos összeköttetést is létesítettek a Nemzeti Színházzal, a vállalkozó kedvű bálozók bele is hallgathattak a színészek játékába.

Ugyanezen a napon mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás Budapesten, amikor a teljes épület fényárban úszott. Erről az akkori világban kuriózum eseményről és a Pesti Vigadó monumentális csillárjairól is szó esik a sétán. A Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervei alapján készült teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral és karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek.

bleriot_budapesten_promo1-160140.jpg

Korabeli plakát (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A repülés történetének meghatározó pillanata volt, amikor Louis Blériot francia mérnök 1909. július 25-én, saját tervezésű és építésű monoplán repülőgépével elsőként repült át a La Manche csatorna felett. Néhány hónappal később, október 14-én és 15-én repülőgépét kiállították a budapesti Vigadóban, majd október 17-én délután Blériot felszállt repülőgépével az Üllői úti gyalogsági gyakorlótérről, mely a legelső sikeres felszállás volt Magyarországon új lökést adva ezzel a magyar repüléstörténetnek. Szakértőnk, Zainkó Géza nagyapja is ott volt ezen a felszálláson.

A Pesti Vigadó Díszlépcsőházának egy elkülönített részén látható a futurisztikus küllemű Bogányi-zongora. Ismerjék meg a hangszert formatervezője történetein keresztül.

Tartsanak velünk az Idegenvezetők Világnapjához kapcsolódva: a 2019-es Idegenvezetők Világnapján idén is megrendezésre kerül a Pesti Vigadót, mint turisztikai és történelmi intézményt bemutató program. 

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Színház

HVG: Kiszivárgott az SZFE huszonhat új oktatójának neve

Eljuttatták a hvg.hu-hoz az összes olyan főállású oktató nevét, akik újonnan kerültek a Színház- és Filmművészeti Egyetem állományába.
Zenés színház

„Nessun dorma” – Minek köszönheti rendkívüli népszerűségét Puccini operaáriája?

„Vincerò! Vincerò-ò-ò!!!” – És a fejünkben máris megszólal Pavarotti hangja, amint elnyújtva a magas H hangot, üdvrivalgásra készteti a stadionok közönségét. Kerülőúton vált Puccini áriája mindenki kedvencévé, és egy futball-világbajnoksággal indult az egész.
Vizuál

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Színház

„Minden szerettem volna lenni” – Sinkovits Imre élete képekben

A Tizedes, Dobó István és Tót, a tűzoltóparancsnok a tévénézők számára, Mózes, Macbeth és a Tudós a színház szerelmeseinek. Nem volt olyan szerep és karakter, amelyben Sinkovits Imre ne remekelt volna. A húsz éve elhunyt színészlegendára fotókkal emlékezünk.
Színház

Interaktív kiadványként jelent meg idén a Radnóti Magazin

„Ez már a Gutenberg-galaxis utáni világ” – hirdeti a színház évados kiadványa, amelyet most digitálisan tettek közzé, számos interaktív és a későbbiekben is bővülő tartalommal.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Bach és Händel művei szólnak az oltóközponttá alakított Salisbury Székesegyházban

Ideiglenes oltóközpont lett a 800 éves délnyugat-angliai Salisbury Katedrálisból. Az orvosok dolgoznak és orgonazene szól, miközben a 80 év felettiek megkapják a koronavírus elleni Pfizer/BioNTech vakcinát.
Plusz hír

Online rendezik meg az éves szinkronszemlét

A Színházi Dolgozók Szakszervezetének Szinkron Alapszervezete (SziA) ősszel rendezte volna meg a hagyományos Szinkronünnepet és a Szinkronikum Díjátadó gálát, viszont a járványhelyzet miatt az esemény elmaradt. A szervezet azonban fontosnak tartja, hogy – habár most nincs lehetőség a személyes találkozásra – díjazza a tavalyi év legjobb szinkronos alkotásait és a legkiemelkedőbb művészeket.
Plusz hír

Gyönyörű, zöld kertté alakul Párizs legendás sugárútja, a Champs-Élysées

Átalakul a francia főváros leghíresebb sugárútja, miután Anne Hidalgo polgármester zöldutat adott a zöld elképzelésnek. 2030-ra már teljesen új fényben tündökölhet a ma még brutális autóforgalommal terhelt Champs-Élysées.
Plusz hír

A franciák már tesztkoncerteket szerveznek a hangversenyélet újraindulásáért

Jóllehet a kulturális intézmények januárban még nem nyithatnak ki Franciaországban, a zenei világ képviselői tesztkoncertek szervezését tervezik annak felmérésére, hogy mekkora a vírus terjedésének kockázata a kulturális rendezvényeken. A kísérlet legfőbb célja a nyári fesztiválszezon megmentése.
Plusz képzés

A művészet értéke a vállalati világ számára

Idén tavasszal először, olyan vállalati szakemberek és magánszemélyek számára nyílik képzési lehetőség, akik keresik az egyedi, kreatív megoldásokat és ehhez nyitottan állnak a művészvilággal való együttműködésre. A 7M – a művészet értéke szponzorációs képzés során a résztvevők megismerkedhetnek hét művészeti ág világával és a bennük található lehetőségekkel. A 12 hetes kurzuson a szcéna kiváló szakemberei nemcsak betekintést nyújtanak a kulturális területekre, hanem valós kooperációs lehetőségekre is rámutatnak.