Plusz

Tudod, mit csinálsz szeptember 28-án?

2019.09.07. 16:00
Ajánlom
Mi igen. Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

A séta a Pesti Vigadó Fogadóterében indul, ahol a résztvevőknek Szabó Attila, az intézmény turizmussal foglalkozó munkatársa mesél az épület múltjáról, történetéről és elődjéről, a Redoute-ról.

Az Előcsarnokba érve Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője fogadja a közönséget, és mesél Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült monumentális alkotásairól: miként kérték fel, hogyan oldották meg a csillárok applikálását és milyen nehézségekkel találkozott a munka során. Közben saját személyes emlékeit és képeit forgathatják az érdeklődők.

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Bogányi-zongora formatervezője, Üveges Péter is velünk tart ezen a napon, és történetein, fotóin keresztül ismerhetik meg a csodazongoraként emlegetett magyar vívmányt. És hogy ne csak nézegessük, hanem hallgassuk is hangját, Váradi László, a korunk Liszt Ferenceként emlegetett zongorista szólaltatja meg a hangszert egy rövid zongorajáték erejéig.

A második emeleten a telefonos hírmondóról beszél Jakab László, a Postamúzeum előadója: megtudhatjuk miért bírt jelentőséggel az első telefonos operaközvetítés, mely valójában az első telefonos kapcsolat volt Budapesten, kipróbálhatunk egy korabeli hírmondó eszközt, meghallgathatjuk az említett operát, és meglepetés jegyekért is játszhatunk.

Csapat-160139.jpg

Csapat-160139.jpg (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Utolsó állomáson Zainkó Géza, repüléstörténet-kutató, az Aeropark munkatársa fogadja a csoportot, akinek nagyapja maga is ott volt az Üllői úton és látta Blériot felszállni a monoplánnal, mely eseményt a magyar aviatikának és repüléstörténetnek a beindítójaként tartanak számon. Az 1909-es repülést megelőzően a monoplánt a Vigadóban állították ki. Videó- és képanyagok, tablók teszik teljessé a képet, amit az aviátor kultúráról tudni lehet.

A séta a VI. emeleti Idővonal kiállításon és Panoráma teraszon zárul, ahol a Pesti Vigadó múltjának dokumentumait tekinthetik meg a látogatók, majd a teraszon elmerülhetnek a budai oldal impozáns látványában.

A sétán minden résztvevőnek lehetősége nyílik kitölteni a Pesti Vigadó Kvízt, mellyel értékes jegyeket és akár nyolc fős épületlátogatást is nyerhetnek, mikor szeretteikkel és barátaikkal együtt kalauzoljuk őket a Pesti Vigadó falai között.

Vendégek:

  • Jakab László, a budapesti Postamúzeum munkatársa
  • Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője
  • Üveges Péter, a Bogányi-zongora formatervezője
  • Váradi László, zongoraművész, akinek játékával megszólal a Bogányi-zongora
  • Zainkó Géza, repüléstörténeti-kutató, az Aeropark munkatársa

A séták időpontjai:

Jegyár: 1.000 Ft

Miért ezt a négy felfedezést ismerhetik meg a sétán?

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A Pesti Vigadó adott lehetőséget először Budapesten a kultúrakedvelő közönségnek arra, hogy ha már nem lehetett jelen Erkel Ferenc Hunyadi László című operáján, mégis élőben hallhassa azt. A színjátszás, a Vigadó és a legújabb technika különös találkozására került sor 1882. február 12-ei Írók bálján. A telt házas rendezvényen élő telefonos összeköttetést is létesítettek a Nemzeti Színházzal, a vállalkozó kedvű bálozók bele is hallgathattak a színészek játékába.

Ugyanezen a napon mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás Budapesten, amikor a teljes épület fényárban úszott. Erről az akkori világban kuriózum eseményről és a Pesti Vigadó monumentális csillárjairól is szó esik a sétán. A Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervei alapján készült teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral és karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek.

bleriot_budapesten_promo1-160140.jpg

Korabeli plakát (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A repülés történetének meghatározó pillanata volt, amikor Louis Blériot francia mérnök 1909. július 25-én, saját tervezésű és építésű monoplán repülőgépével elsőként repült át a La Manche csatorna felett. Néhány hónappal később, október 14-én és 15-én repülőgépét kiállították a budapesti Vigadóban, majd október 17-én délután Blériot felszállt repülőgépével az Üllői úti gyalogsági gyakorlótérről, mely a legelső sikeres felszállás volt Magyarországon új lökést adva ezzel a magyar repüléstörténetnek. Szakértőnk, Zainkó Géza nagyapja is ott volt ezen a felszálláson.

A Pesti Vigadó Díszlépcsőházának egy elkülönített részén látható a futurisztikus küllemű Bogányi-zongora. Ismerjék meg a hangszert formatervezője történetein keresztül.

Tartsanak velünk az Idegenvezetők Világnapjához kapcsolódva: a 2019-es Idegenvezetők Világnapján idén is megrendezésre kerül a Pesti Vigadót, mint turisztikai és történelmi intézményt bemutató program. 

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Zenés színház

A londoni és a New York-i operaház is kirúgta Vittorio Grigolót

„Helytelen és agresszív viselkedése miatt” megválik Vittorio Grigolo olasz tenortól a londoni Royal Opera House és a New York-i Metropolitan Opera.
Klasszikus

Európai diadalútról tért haza a Fesztiválzenekar

Fontos európai turnén van túl Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar és Schiff András. Rezidens zenekarként adtak dupla koncertet a londoni Barbicanben és a hamburgi Elbphilharmonie-ban is, de a kultikus bécsi Musikvereint is kétszer megtöltötték, és Baden-Badenben is koncerteztek.
Színház

Kiállnak Upor László rektorjelölt mellett kollégái és hallgatói 

Több mint nyolcvan színházi dramaturg, és az SZFE Doktori Iskolájának negyven hallgatója állt ki nyilatkozataiban a Színház- és Filmművészeti Egyetem múlt héten megszavazott rektorjelöltje, Upor László dramaturg, fordító és egyetemi tanár szakmai és emberi integritása mellett.
Színház

Mégsem szűnik meg az NKA?

Az EMMI hivatalos közleményt adott ki az állami kulturális támogatások jelentős részét szétosztó Nemzeti Kulturális Alappal kapcsolatban megjelent hírekre válaszul.
Zenés színház

Cecilia Bartoli operaigazgató lett

Az olasz operaénekesnő az első nőként veszi át a monte-carlói operaház, a La Salle Garnier vezetését 2023-tól.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Tom Waits, a sötét sikátorok dalnoka

Hetven éves a recsegő hangú énekes, aki állandó és sikeres kitérőket tesz a film világába, és valódi trubadúrja az utóbbi évtizedeknek.
Plusz hír

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Plusz tokió

Magyar kulturális intézet nyílt Tokióban

Kodály Zoltán fontos összekötő kapocs a két ország zeneművészete között és más művészeti ágak is rendszeresen bemutatkoznak Japánban - emeltek ki a megnyitón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. 
Plusz hír

A kulturális örökség részévé tennék az eszpresszót az olaszok

A világ szellemi kulturális örökségének részévé akarja nyilvánítani az eszpresszó kávét Olaszország, amely szerint "az eszpresszó az olasz gasztronómiai kultúra kifejeződése, amely védelmet élvez".
Plusz magazin

Bátorság vagy botránykeltés? – Márkák a kultúraépítés útján

A művészetek és a vállalatok nagyon is összeillenek – csak épp nem tudnak róla. De persze az sem mindegy, hogyan, mit és miért támogatunk. Szakembereket kérdeztünk a témáról.