Plusz

Tudod, mit csinálsz szeptember 28-án?

2019.09.07. 16:00
Ajánlom
Mi igen. Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

A séta a Pesti Vigadó Fogadóterében indul, ahol a résztvevőknek Szabó Attila, az intézmény turizmussal foglalkozó munkatársa mesél az épület múltjáról, történetéről és elődjéről, a Redoute-ról.

Az Előcsarnokba érve Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője fogadja a közönséget, és mesél Feszl Frigyes eredeti tervei alapján készült monumentális alkotásairól: miként kérték fel, hogyan oldották meg a csillárok applikálását és milyen nehézségekkel találkozott a munka során. Közben saját személyes emlékeit és képeit forgathatják az érdeklődők.

Abban a megtiszteltetésben van részünk, hogy a Bogányi-zongora formatervezője, Üveges Péter is velünk tart ezen a napon, és történetein, fotóin keresztül ismerhetik meg a csodazongoraként emlegetett magyar vívmányt. És hogy ne csak nézegessük, hanem hallgassuk is hangját, Váradi László, a korunk Liszt Ferenceként emlegetett zongorista szólaltatja meg a hangszert egy rövid zongorajáték erejéig.

A második emeleten a telefonos hírmondóról beszél Jakab László, a Postamúzeum előadója: megtudhatjuk miért bírt jelentőséggel az első telefonos operaközvetítés, mely valójában az első telefonos kapcsolat volt Budapesten, kipróbálhatunk egy korabeli hírmondó eszközt, meghallgathatjuk az említett operát, és meglepetés jegyekért is játszhatunk.

Csapat-160139.jpg

Csapat-160139.jpg (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Utolsó állomáson Zainkó Géza, repüléstörténet-kutató, az Aeropark munkatársa fogadja a csoportot, akinek nagyapja maga is ott volt az Üllői úton és látta Blériot felszállni a monoplánnal, mely eseményt a magyar aviatikának és repüléstörténetnek a beindítójaként tartanak számon. Az 1909-es repülést megelőzően a monoplánt a Vigadóban állították ki. Videó- és képanyagok, tablók teszik teljessé a képet, amit az aviátor kultúráról tudni lehet.

A séta a VI. emeleti Idővonal kiállításon és Panoráma teraszon zárul, ahol a Pesti Vigadó múltjának dokumentumait tekinthetik meg a látogatók, majd a teraszon elmerülhetnek a budai oldal impozáns látványában.

A sétán minden résztvevőnek lehetősége nyílik kitölteni a Pesti Vigadó Kvízt, mellyel értékes jegyeket és akár nyolc fős épületlátogatást is nyerhetnek, mikor szeretteikkel és barátaikkal együtt kalauzoljuk őket a Pesti Vigadó falai között.

Vendégek:

  • Jakab László, a budapesti Postamúzeum munkatársa
  • Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője
  • Üveges Péter, a Bogányi-zongora formatervezője
  • Váradi László, zongoraművész, akinek játékával megszólal a Bogányi-zongora
  • Zainkó Géza, repüléstörténeti-kutató, az Aeropark munkatársa

A séták időpontjai:

Jegyár: 1.000 Ft

Miért ezt a négy felfedezést ismerhetik meg a sétán?

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A Pesti Vigadó adott lehetőséget először Budapesten a kultúrakedvelő közönségnek arra, hogy ha már nem lehetett jelen Erkel Ferenc Hunyadi László című operáján, mégis élőben hallhassa azt. A színjátszás, a Vigadó és a legújabb technika különös találkozására került sor 1882. február 12-ei Írók bálján. A telt házas rendezvényen élő telefonos összeköttetést is létesítettek a Nemzeti Színházzal, a vállalkozó kedvű bálozók bele is hallgathattak a színészek játékába.

Ugyanezen a napon mutatkozott be az izzólámpás villanyvilágítás Budapesten, amikor a teljes épület fényárban úszott. Erről az akkori világban kuriózum eseményről és a Pesti Vigadó monumentális csillárjairól is szó esik a sétán. A Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervei alapján készült teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral és karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek.

bleriot_budapesten_promo1-160140.jpg

Korabeli plakát (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

A repülés történetének meghatározó pillanata volt, amikor Louis Blériot francia mérnök 1909. július 25-én, saját tervezésű és építésű monoplán repülőgépével elsőként repült át a La Manche csatorna felett. Néhány hónappal később, október 14-én és 15-én repülőgépét kiállították a budapesti Vigadóban, majd október 17-én délután Blériot felszállt repülőgépével az Üllői úti gyalogsági gyakorlótérről, mely a legelső sikeres felszállás volt Magyarországon új lökést adva ezzel a magyar repüléstörténetnek. Szakértőnk, Zainkó Géza nagyapja is ott volt ezen a felszálláson.

A Pesti Vigadó Díszlépcsőházának egy elkülönített részén látható a futurisztikus küllemű Bogányi-zongora. Ismerjék meg a hangszert formatervezője történetein keresztül.

Tartsanak velünk az Idegenvezetők Világnapjához kapcsolódva: a 2019-es Idegenvezetők Világnapján idén is megrendezésre kerül a Pesti Vigadót, mint turisztikai és történelmi intézményt bemutató program. 

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Plusz

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Zenés színház

58 év, 52 napló – beszélgetés Marton Évával

Egy férj, Dr. Marton Zoltán, aki azt mondja élete párjáról: „58 éve őt szolgálom”. És egy feleség, akit úgy hívnak: Marton Éva. S máris kirajzolódhat minden olvasó fejében a folytatás.
Színház

A Globe Színház szerint minden Shakespeare-mű rasszista

Úgy tűnik, hogy a rasszizmus elleni harc Shakespeare műveit is elérte, a Globe Színház ugyanis bejelentette, hogy „dekolonizálják” a szerző munkáit.
Vizuál

150 millió forintért kelt el egy Tihanyi-csendélet

A Kieselbach Galéria június 14-i aukcióján az egyik legdrágább tétel Tihanyi Lajos Csendélet cserepes virággal, kancsóval és citromokkal című festménye volt, melyet a festő 1909-ben készített.
Vizuál

Meghívták Rudolf Olivér diplomafilmjét a cannes-i fesztivál válogatásába

A FONICA M-120 című alkotást is beválogatták a cannes-i fesztivál Cinéfondation programja. A világ legnagyobb presztízsű filmes seregszemléje évről évre izgalmas válogatást mutat be a legfiatalabb generáció munkáiból.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

A modern(ség) nem áll ellentétben a történelemmel

Éppen két évtizede, hogy Dr. Ottrubay István átvette az Esterházy Csoport irányítását. Nem mindennapi kihívás volt átszervezni és modernizálni az Esterházy család történelmi örökségét. E jeles évforduló alkalmából arról beszélgettünk, miként lehet jól ötvözni a hagyományost a modernnel, hogyan működik egy cégcsoport, amely saját nyereségéből finanszírozza a kulturális tevékenységeket és miként lehet mai, modern vezetőként úgy irányítani az egészet, mint egy futballcsapatot az edzője?
Plusz ajánló

125 éves a kontinens első földalattija, a „kisföldalatti” 

A népszerű budapesti „kisföldalatti”, a Millenniumi Földalatti Vasút 125 éves történetét mutatja be a Deák téri Földalatti Vasúti Múzeum új, időszaki tárlata.
Plusz hír

Van neve annak, ami vagyok – Székely Kriszta kiállása

A Katona József Színház rendezője, Székely Kriszta is felszólalt június 14-én, a homoszexualitást a pedofíliával összemosó törvény elleni tüntetésen.
Plusz ajánló

Hommage a Széchényi Ferenc - Összművészeti fesztivál a Nemzeti Múzeumban

Összművészeti fesztivállal tiszteleg alapítója, Széchényi Ferenc előtt a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol koncert, tárlatvezetések és egyéb programok várják az érdeklődőket június 18-19-én.
Plusz ajánló

Igazi kulturális koktélt kínál a „kultúrára szomjazóknak” a Várkert Bazár

Frissítő és tartalmas kikapcsolódást ígér az idei nyári szezonban a Várkert Bazár, amely ezúttal is műfaji sokszínűségre törekedett a programok kialakításánál. A Múzeumok Éjszakája mellett a szervezők irodalmi barangolásokkal, koncertekkel, kortárs táncelőadásokkal , kertmozival, sőt szabadtéri jógával is készülnek.