Plusz

Új filmtörvény: pro és kontra

2017.01.27. 08:08
Ajánlom
Több ponton is módosították a filmtörvényt decemberben – az Andy Vajna-féle Filmalap még szélesebb jogkört kapott, az itt forgó külföldi produkciók számára pedig még vonzóbbak lettünk. Az optimista várakozások szerint végre rendben nyomon követhető lesz az itthon bemutatott filmek sorsa.

A Rogán Antal Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter által beterjesztett jogszabályt még decemberben fogadta el az Országgyűlés 113 igen, 54 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett.

Andy Vajna

Andy Vajna (Fotó/Forrás: Bődey János / Index)

Talán az egyik legszembetűnőbb változás a Magyar Nemzeti Filmalap által kezelt letéti számla keretösszegét érinti.

Erre a számlára az adóhatóság mellett magyar cégek is támogatásokat fizethetnek be adókedvezményért cserébe - és erről a számláról fizeti ki az állam a külföldi filmgyártók által visszaigényelhető 25%-os gyártási összeget.

A számla keretösszege eddig 14 milliárd forint volt, ezt emelték most 25 milliárd forintra. A 444.hu hívta fel a figyelmet, hogy bár a törvénymódosítás szövegében ez a 25 milliárdos új összeg szerepel, az MTI tudósításában 2017-re is 14 milliárdos keretösszegről ír. Ami ennél is fontosabb, hogy ezentúl ezt a bizonyos összeget nem törvény, hanem kormányrendelet fogja meghatározni - vagyis a milliárdokról a parlament kihagyásával születhet döntés.

A döntéshozók szerint nagyon jó biznisz a külföldi produkciók hazánkba csábítása.

A fideszes indoklás szerint jövőre az állam 33 milliárd forint értékben fogja a produkcióknak visszafizetni gyártási költségük 25 százalékát, ami azt jelenti, hogy 132 milliárd forint értékben készülhetnek itt a külföldi filmek. A filmgyártási költségek az ország GDP-jének 0,15%-át teszik ki, ezzel a hvg szerint élen járunk az európai országok között. Ha tehát itt forgatnak  egy amerikai filmet (a Mentőexpedíciótól kezdve az Infernóig), mondjuk 100 millió forint értékben, ennek 25%-át, tehát 25 millió forintot a taós pénzekből visszafizet az állam.

Ezzel a változtatással tehát nem fog több magyar film készülni, inkább a külföldieknek lesz még vonzóbb nálunk forgatni.

Dömötör Csaba államtitkár 1000 forint adóvisszatérítésre jutó 1248 forint adóbevételről beszélt, Rogán Antal pedig 100 forint leforgatott filmre költött pénzből 38 forint közvetlen bevételt vizionál. A tapasztalat viszont az, hogy 2015-ben 4 milliárd, tavaly pedig már több mint 8 milliárd forinttal kellett pótolnia az államnak a kasszából hiányzó összeget, mivel nem jött össze annyi pénz a magyar cégektől, amiből ki tudták volna fizetni a külföldi produkciókat. A cégek a korábbi 19%-os kedvezmény helyett ma már csak 4,75%-os adókedvezményt tudnak igénybe venni, ha a filmipart támogatják. Ráadásul így mindenféle Tom Hanks-ek meg Harrison Fordok zsebét tömik ki - gondolhatja az egyszeri magyar cégvezető, így inkább a sportnak áldoz. A különböző egyesületek elnökeit és azok kormánykapcsolatait mégis könnyebb átlátni, mint azt, hogy a következő itt forgó Szárnyas fejvadásznak mi köze az első részhez.

Lényeges változtatás még, hogy idén tavasztól regisztrálják a magyarországi filmforgalmazókat és a bemutatott filmeket.

Az NMHH eddig is vezetett valamiféle nyilvántartást a mozgóképszakmáról, valószínűleg hasonló jön létre a változtatással. Ami a filmeket illeti, egyelőre nem tudható, milyen rendszer szerint követik majd egy-egy itthon bemutatott film sorsát, de az optimista elvárások szerint végre valós adatok születhetnek a mozis nézőszámokról.

Utóbbival kapcsolatban Pusztai Ferenc producer (A nyomozó, Utóélet, Kút) azt mondta a Fidelionak, abban bízik, hogy létrejöhet egy rendszer, mondjuk egy online felület, ahol minden jegyeladás követhető lesz. Ha tehát valaki beül egy filmre, mindegy hol és mikor, az azonnal megjelenik a rendszerben - az online pénztárgépekhez hasonlóan tehát az adatok automatikusan érkeznek majd, és végre nem bemondásra kell elhinnünk a nézőszámokat.

Pusztai Ferenc

Pusztai Ferenc (Fotó/Forrás: Bődey János / Index)

Az UIP Duna Filmtől Vajda Ágnes magyarázta el, hogyan működött eddig a rendszer:

2011 előtt a Filmiroda bekérte a moziktól és a forgalmazóktól az éves statisztikákat, majd ezeket közzétette különböző bontásban. 2011-14 között sajnos semmilyen adatbekérés nem volt, így közzététel sem történt. 2014-től már ismét küldtek a forgalmazók adatokat, ezek meg is találhatóak a Filmiroda oldalán.

Vajda szerint mostantól, ha az új statisztikai rendszer kiépül, nem a forgalmazók, hanem a mozik lesznek az adatszolgáltatók, ami azért jó, mert első kézből érkezik majd az információ - onnan, ahol a jegyeladások valóban történnek.

Vajda azt is elmondta, hogy forgalmazóként az egyetlen újdonság, hogy a forgalmazói tevékenység bejelentés kötelezetté vált,  ez egy egyszeri regisztrációval megoldható. A moziknak már tavaly februártól regisztrálniuk kellett, a forgalmazóknak viszont csak mostantól. Ezt követően minden egyes filmet külön is nyilvántartásba kell majd vetetni.

Ezeket a regisztrációkat eddig is megtettük, csak nem feltétlenül ezzel az adattartalommal és határidőkkel, hiszen a korhatár besorolás miatt minden film bekerült a Hatóság adatbázisába korábban is.

- tette hozzá. Újdonság viszont, hogy a frissen beregisztrált filmek statisztikai kódot kapnak majd, amivel még könnyebben előhívhatóak és nyomon követőek lesznek egy online rendszeren keresztül. "Mindez azért érdekes, mert az eddig elérhető statisztika helyett egy új rendszer kiépítése kezdődött meg, ami reményeink szerint teljeskörűbb és pontosabb adatlekérést tesz majd lehetővé. Számunkra ez azért fontos, mert a UIP mint két amerikai stúdió leányvállalata működik Magyarországon, és a stúdiók mind a saját filmek eredményei tekintetében, mind a piaci helyzet tekintetében rendszeres és pontos információt várnak tőlünk." - magyarázta Vajda Ágnes.

A változtatások értelmében tovább bővül a Filmalap jogköre a filmforgatásokhoz szükséges közterület foglalási engedélyek kapcsán.

A Filmalap illetékesének lapunkhoz eljuttatott tájékoztatása szerint az MNF szervezeti egysége már 2016. október 1. napjától végzi tevékenységét, vagyis a kérelmeket a hatályos jogszabályok alapján továbbítja a közterületek tulajdonosai (így például a tulajdonos önkormányzatok), illetve az egyéb érintett szervek felé. "A közterület használata nem bérleti díj, hanem a törvényben meghatározott összegű közterület használati díj alapján történik, amelyet a produkció a közterület tulajdonosának fizet meg. A feladat MNF általi átvételét széleskörű egyeztetés, valamint a szakmai szempontok messzemenő figyelembe vétele előzte meg. 

Döntési jogköre az MNF-nek a kérelmek jóváhagyása, vagy elutasítása tekintetében nincs" - szögezte le levelében.

Pusztai Ferenc producer a döntéstől gyakorlatiasabb és egyszerűbb ügymenetet vár. "Olyan emberek döntenek majd, akik tisztában vannak a filmgyártás mikéntjével, karakterisztikájával, igényeivel. Épp ezért az új rendszer nem csak könnyebb, de várhatóan produkcióbarátabb lesz." - mondta. Máshogy látja a helyzetet az MSZP-s Kunhalmi Ágnes, akinek hozzászólását a 444 idézte: „Lefordítom, hogy mi sejlik itt fel. Ha Andy Vajna odatelefonál akármilyen állami intézménybe, akkor azt kötelező forgatási helyszínnek átadni. Ebből persze az ellenkezője is könnyen adódhat: ha odatelefonál Andy Vajna, akár nehezítheti is ugyanezt. Ez, mondjuk, abban az országban, ahol Habony Árpád hazaviheti a Szépművészeti képeit meg fotóit, annyira nem meglepő önöktől”

Nemcsak a területfoglalásba, de a filmek besorolásába is beszáll ezentúl a Filmalap: ott lehetnek az korhatárbesorolásról döntő bizottságban is.

A korhatárkarikákról döntő bizottságba megfigyelőként kerül be egy tag a Filmalapból - nehéz elképzelni, hogy a titulus ellenére ne kapna majd elég súlyt a véleménye. A Filmalap képviselője lapunknak eljuttatott fenti levelében hangsúlyozta, hogy ez a tevékenység szakértőként eseti jelleggel történik. A Filmalapnak a bizottságban ülő képviselője csak a döntés előkészítésében fog részt venni, szavazati joggal nem rendelkezik a Korhatár BizottságbanAz Art Bizottságban nem vállal szerepet a Filmalap.

A tengerentúlon óriási jelentősége van egy-egy film korhatárbesorolásának, ezeket az előírásokat ott nagyon szigorúan veszik - nemigen láthatunk amerikai mozikban a szülőket elkísérő, vagy épp csak borzongásra vágyó gyerekeket horrorfilm vagy túl pikáns vígjáték vetítésén. A besorolás akár filmeket buktathat meg - épp ezért a rendszer nagyon titkos és szövevényes, akit érdekel a téma, mindenképp nézze meg a This film is not yet rated című dokumentumfilmet, ami krimibe illő nyomozással indul a besorolóbizottság nyomába.

Itthon ennyire azért nem súlyos a helyzet, de azért számít, milyen korhatárt kap egy film. Pusztai szerint például egy 18-as karikás film nem tud olyan széles körbe eljutni, mint egy enyhébb besorolású, mert a trailerét nem lehet mindenhol játszani, és a promóciós anyagokat sem lehet bárhova kitenni egy ilyen mozinál.

GettyImages-104509806

GettyImages-104509806 (Fotó/Forrás: Oli Scarff / Getty Images Hungary)

A probléma az, hogy a Filmalap, aminek támogatásával a magyar filmek zöme készül, ezután beleszólhat ezeknek a filmeknek a besorolásába is, ami felveti az összeférhetetlenség gyanúját.

Ami az art-besorolásokat illeti, eddig az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő bizottság döntött erről, ezentúl az NMHH Filmirodája fog. Ezzel remélhetőleg egyszerűsödik az ügymenet, hiszen eddig az NMHH küldte tovább a minisztériumnak a kérelmeket  jóváhagyásra - ez a lépés marad ki ezentúl.

Art minősítést az a film kaphat, amely "művészi értékével hozzájárul a magyar, az európai és az egyetemes audiovizuális kultúra fejlődéséhez", vagy amely a bizottság szerint oktatási, kulturális, művészeti szempontból kiemelkedő jelentőségű. Rangos díjat, fesztiválelismerést kapott filmek vizsgálat nélkül megkapják az art besorolást. Böszörményi Gábor, a Mozinet filmforgalmazó cég vezetője azt mondta az Indexnek, egyelőre ők sem tudják milyen változást hoz majd az új besorolási rend. Bognár Péter, a Magyarhangyától nagyjából ugyanezt erősítette meg a Fidelionak: korhatárra eddig is regisztrálni kellett a filmeket bemutatáskor, ha pedig támogatást is szerettek volna, akkor art besorolásra is be kellett adni. Az, hogy mi változik ezután a törvénymódosítás értelmében, egyelőre ő sem látja tisztán.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

Kiemelkedő alkotókat díjaztak a Magyar Operett Napján

A hagyományokhoz híven idén is átadták a Budapesti Operettszínházban az évad legjobb musical- és operettszínészének járó kitüntetéseket, valamint díjazták a legígéretesebb pályakezdőt. Emellett elismerést adott át a Musica Hungarica Kiadó képviseletében Éliás Tibor, a kiadó alapítója is.
Vizuál

„Ég a napmelegtől a kopár szík sarja” – Online nézhető Jankovics Marcell Toldi-sorozata

A Duna Televízió vetítéssorozatát követően a Médiaklikk oldalra költözött Jankovics Marcell nagyszabású, utolsó animációs sorozata, a Toldi. Az Arany János eposzából készült, festői látványvilágú animációs film igazi mestermű, amelyből már készül az egész estés változat is. 
Jazz/World

Magyarországon lép fel a norvég jazzdíva, Rebekka Bakken

November 2-án pótolja tavaly elmaradt koncertjét a Müpában Rebekka Bakken, aki zenéjével előszeretettel távolodik el a hagyományos műfaji kategóriáktól és otthonosan mozog a pop, illetve blues világában is.
Klasszikus

Kivételes az akusztikája az üvegfalú Magyar Zene Házának – VIDEÓ

Hamarosan a közönség előtt is megnyitja kapuit a Magyar Zene Háza, melyben a napokban lezajlott az akusztikai tesztelés és eredmények minden elképzelést felülmúltak.
Vizuál

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz interjú

Kultúra, három pilléren – beszélgetés Czigány Balázzsal

Képzőművészet, oktatás, zene: ebben a három pilléres kulturális jelenlétben gondolkodik az Esterházy Magánalapítvány. Eddigi magyarországi tevékenységükről, közeli és távlati terveikről, valamint a Budapesti Őszi Fesztivál keretein belül október 7-én bemutatott EP33 Haydn – Performansz hegedűre, csellóra és koponyára című produkciójukról beszélt Czigány Balázs, az Esterházy Magánalapítvány igazgatóhelyettese.
Plusz gyász

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Plusz hír

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Plusz ajánló

Félénél jár az első Liszt Ünnep – ezek a programok várnak még ránk!

Már most felejthetetlen pillanatokkal gazdagodhattunk, pedig még számos izgalmas programot tartogat a Müpa október 24-ig zajló őszi kulturális eseménysorozata.
Plusz ajánló

Halk lombok alatt – Megjelent a novemberi Fidelio

Ingyenes programmagazinunk legfrissebb számában az időrendi bontások és ajánlók mellett számos interjút és magazinos anyagot olvashat. A novemberi számot keresse országszerte, az ismert terjesztési pontokon vagy lapozzon bele online!