Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

2019.08.22. 16:25
Ajánlom
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

Hogyan kezdődött a Pesti Vigadóhoz fűződő kapcsolata?

Az Iparművészeti Főiskolán diplomáztam 1973-ban. A következő évben Tótfalusi László ötvösművész megkért, segítsek neki a Városmajori utca egyik műemléki épületének vaskerítését felújítani. Kiderült az Ő műtermében nincs elég hely az elkészítéséhez, így nálam dolgoztunk. Aztán 1975-ben egyszer csak felhívott telefonon és kérdezte, van-e kedvem nagy csillárokat, világítótesteket tervezni és „gyártani". Tulajdonképpen innen indult a Pesti Vigadó és az én történetem.

Ki foglalkozott akkor a Pesti Vigadó felújításával? Ki bízta meg Önöket?

Az úgynevezett MŰBER nevű, budapesti kivitelezésekkel foglalkozó cég. A műemlékis kérdésekben szakemberként Gerő László építész és Czagány István művészettörténész szava volt döntő. Czagány István a Pesti Vigadó történetének feldolgozásában, megírásában is részt vállalt.

Mire vonatkozott az Önök felkérése, mit terveztek, s gyártottak le?

Hozzánk tartozott az árkád alatti, a lépcsőházi és dísztermi falikarok elkészítése, valamint az előcsarnoki, földszinti és emeleti folyosók csillárjai. Úgy gondoltuk, ezt mind nem fogjuk bírni, ezért Albert Andrást kértük fel a lépcsőházi kandeláberek megtervezésére és elkészítésére, míg a csillárokkal én foglalkoztam. A Fővárosi Levéltárból megkaptam az eredeti, Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervrajzait, valamint volt szerencsém megismerni a Vigadó tervezése során felmerülő kérdéseket, ezek alapján fogtam hozzá munkámhoz.

Úgy gondoltam az épület stílusához a Feszl által készített rajz passzol, így az ő munkáit vettem alapul.

Fontos megjegyezni, hogy az általunk végrehajtott tervezés rekonstrukciós tervezésként értelmezhető.

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Ez pontosan mit jelent?

A Fővárosi Levéltárból származó tervrajzok egy Feszl által a Vigadónak – feltehetően – a dísztermébe tervezett csillárját ábrázolták. Azonban végül nem ez a csillár került oda 1865-ben. Mivel a díszteremnél sokkal kisebb léptékű előcsarnokba és folyosókra kellett csillárokat terveznem, így ennek az eredeti terveken szereplő csillárnak egyes részeit felhasználva hoztam létre a már teljesen új világítótesteket.

PestiVIgado1979csillarokszerelese2_-161848.jpg

Épül a vigadó, 1979 (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan született meg a végleges terv?

Mivel akkor még nem volt meg e célra az ideiglenes műtermem, édesapám műtermének falán kezdtem el a tervezést, amelyre jó háromnegyed évem volt, mert 1976 év végére el kellett készülnöm. A zsűri döntését követőn, amely megvizsgálta és elfogadta a terveket, és amelyben Gerőn és Czigányon kívül az akkori renoválásban részt vevő belsőépítészek és idősebb kollégák vettek részt, három évem volt legyártani a 14 csillárt. Az 1980-as megnyitáskor 8 darab volt az előcsarnokban, 3-3 a földszinti és az emeleti folyosón középen. Ma, az egykor az emeleten lévők is lent találhatóak már, az előcsarnokban és a földszinti folyosón, Foyerben. Az itt látható csillárok az én munkáim.

PestiVIgado1979csillarokszerelese1-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjainak szerelése 1979-ben (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan haladt a munka megszervezése, a csillárok létrehozása, és egyáltalán mit lehet tudni ezen műalkotások technikai adatairól?

Gépészmérnök nagybátyám, a Kossuth-díjas Machovits István – aki annak idején tervezett két olyan úszódarut, amivel a hidak roncsait a Dunából ki tudták emelni, valamint az új hidak építését végezni – volt segítségemre, az általam tervezett csillárok méretéhez Ő alakította ki azt a szerkezetet, mely képes volt az előre kiszámított súlyt hordani. A folyosók mennyezetén stukkó rózsák vannak, ezekben vannak az akasztóhorgok, amelyre ki lehetett alakítani a csillárok rögzítését. A teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral, karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek. Két részre oszthatóak, ugyanis a műhelyemben csak így vált lehetővé az elkészítés, hiszen a felső függőleges cső teljes magassága eredetileg 5 és fél méter volt, és nem fért volna el. 2014-ben a csillárok feljebb kerültek, így jelenleg jó egy méterrel rövidebbek. Fázisszerűen haladtam, egyszerre az egyforma alkatrészeket gyártottam. Előbb elkészítettem a csillár rész rajzait, a levéldíszeket, a szerkezeti részeket, a cső végek levélvégeit, az osztókat, a középső magkoronát, a „szoknya" díszének részeit, az összeszerelést biztosító csavarkötéseket, majd következett a modellezés és az alapján a kiöntés, a csiszolás, a polírozás. Amikor minden rendelkezésre állt, kellett találnom egy megfelelő méretű tároló helyet, majd készítettem acél zárszelvényből két kalodát, amelyekben forgathatóak voltak, hogy az összeépítésen túl a villanyszerelés is megoldható legyen.

csillar-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjai (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hányan dolgoztak az elkészítés során?

Egy-egy ember végezte a csőhajlításokat, az esztergályos, öntő, csiszoló-polírozó, fémnyomó munkákat, ketten végeztük az összeszerelést, és a Vigadóból jött egy villanyszerelő alkalmanként. A 14 csillárhoz 2 és fél tonna sárgaréz csövet rendeltem még a Csepeli Vas- és Fémműtől a munka legelején. A szállítás szintén a kalodában történt, vagyis kettesével tudtuk hozni a csillárokat. A koronarészhez itt lett hozzáillesztve a felső váz szerkezet, s azzal húzták már fel a helyére, az említett akasztóhorgokra.

Milyen érzés részt venni a Pesti Vigadóban egy-egy rendezvényen, miközben itt találhatóak művei?

Döbbenetes. Akár koncertre, akár előadásra érkezem, nagyon jó érzés fog el, hiszen az általam tervezett csillárok alatt jöhetek be. Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem.

 

PROGRAMAJÁNLÓ

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban: Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

Az első budapest villanyvilágításról és csillárjairól Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös és szobrász, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője mesél.

10:30 I. séta  Jegyvásárlás 

11:45 II. séta  Jegyvásárlás 

14:00 III. séta Jegyvásárlás 

15:15 IV.  séta Jegyvásárlás

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Új társulati tagok és jubiláló munkatársak a Vígszínházban

Díjátadóval és a jövő évad terveivel búcsúztatta a 2020/21-es évadot a Vígszínház társulata. A fennállásának 125. évét ünneplő teátrum vezetősége az eseményen köszöntötte a jövő évadtól társulati tagként ott játszó művészeket, valamint díjazta a kiemelkedő teljesítményt nyújtó munkatársakat.
Vizuál

Elhunyt Perczel Anna, építész, városvédő

2021. június 13-án elhunyt Perczel Anna az Óvás! Egyesület alapítója, Belső-Erzsébetváros épített és kulturális örökségének védelmezője, a pesti zsidónegyed lelkiismerete - adta hírül facebook oldalán az Óvás! Egyesület.
Vizuál

A megfejthetetlen ember - Nagy Dénes rendező, a Természetes fényről

Sárban úszó táj, sebhelyes kezek, feszítő csend és kiismerhetetlen vidék. Egy magyar honvéd gyalogosegység a mocsaras vidéket járva, eldugott orosz falvakban szovjet partizánokat keres. A Magyar Mozgókép Fesztiválon mutatkozik be Nagy Dénes első filmje, az Ezüst medve-díjas Természetes fény.
Klasszikus

Barokk muzsikától a dallamos kortárs zenéig - 11 éves az Anima Musicae

A 11 éves Anima Musicae korszakokon átívelő műsorral készül születésnapi koncertjére. Locatelli, Haydn, Dohnányi és Wolf Péter műveivel, valamint Balog József virtuóz zongoraművésszel köszöntik a közönséget és az élet visszatértét június 20-án este, a Nádor Teremben.
Klasszikus

Szabadtéri programokkal indul újra az Óbudai Társaskör

Július 9-én a Budapesti Vonósok háromnapos sorozatával nyit az Óbudai Társaskör, majd koncertekkel és zenés összeállításokkal várja a közönséget az Óbudai Nyár keretében. Vendégük lesz többek közt Bősze Ádám, Dés László és a Sárik Péter Trió.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Hommage a Széchényi Ferenc - Összművészeti fesztivál a Nemzeti Múzeumban

Összművészeti fesztivállal tiszteleg alapítója, Széchényi Ferenc előtt a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM), ahol koncert, tárlatvezetések és egyéb programok várják az érdeklődőket június 18-19-én.
Plusz ajánló

Igazi kulturális koktélt kínál a „kultúrára szomjazóknak” a Várkert Bazár

Frissítő és tartalmas kikapcsolódást ígér az idei nyári szezonban a Várkert Bazár, amely ezúttal is műfaji sokszínűségre törekedett a programok kialakításánál. A Múzeumok Éjszakája mellett a szervezők irodalmi barangolásokkal, koncertekkel, kortárs táncelőadásokkal , kertmozival, sőt szabadtéri jógával is készülnek.
Plusz ajánló

Családi kikapcsolódás a szabad ég alatt

Jenő az élet apró örömeinek ünnepére invitál. Szeláví! néven új kisfesztivál indul Pilisborosjenő határában június 18-20. között a slow turizmus, az ökotudatosság és az összművészetiség jegyében.
Plusz hír

Berkesi Gábor, Grecsó Krisztián és Kalmár Magda a XIII. kerület új díszpolgárai

Június elsején ünnepli születésnapját a XIII. kerület, miután ezen a napon vált 1938-ban önálló közigazgatási egységgé. Minden évben a születésnap egyik ünnepi eseménye a díszpolgárrá avatás, melyet idén az Angyalföldi József Attila Művelődési Központban rendeztek meg. Dr. Tóth József polgármester díszpolgári címet adományozott Berkesi Gábornak, Grecsó Krisztiánnak és Kalmár Magdának. Mind a hárman kötődnek a XIII. kerülethez és munkásságukkal hozzájárultak a kerület fejlődéséhez, valamint erősítették annak hírnevét.
Plusz ajánló

Fáy Miklós: Mi vagyunk a visszfény. Vagy a visszfény visszfényei.

Júniusi írásában Fáy Miklós kritikus könyvet, kiállítást, albumot és koncertet is ajánl.