Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

2019.08.22. 16:25
Ajánlom
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

Hogyan kezdődött a Pesti Vigadóhoz fűződő kapcsolata?

Az Iparművészeti Főiskolán diplomáztam 1973-ban. A következő évben Tótfalusi László ötvösművész megkért, segítsek neki a Városmajori utca egyik műemléki épületének vaskerítését felújítani. Kiderült az Ő műtermében nincs elég hely az elkészítéséhez, így nálam dolgoztunk. Aztán 1975-ben egyszer csak felhívott telefonon és kérdezte, van-e kedvem nagy csillárokat, világítótesteket tervezni és „gyártani". Tulajdonképpen innen indult a Pesti Vigadó és az én történetem.

Ki foglalkozott akkor a Pesti Vigadó felújításával? Ki bízta meg Önöket?

Az úgynevezett MŰBER nevű, budapesti kivitelezésekkel foglalkozó cég. A műemlékis kérdésekben szakemberként Gerő László építész és Czagány István művészettörténész szava volt döntő. Czagány István a Pesti Vigadó történetének feldolgozásában, megírásában is részt vállalt.

Mire vonatkozott az Önök felkérése, mit terveztek, s gyártottak le?

Hozzánk tartozott az árkád alatti, a lépcsőházi és dísztermi falikarok elkészítése, valamint az előcsarnoki, földszinti és emeleti folyosók csillárjai. Úgy gondoltuk, ezt mind nem fogjuk bírni, ezért Albert Andrást kértük fel a lépcsőházi kandeláberek megtervezésére és elkészítésére, míg a csillárokkal én foglalkoztam. A Fővárosi Levéltárból megkaptam az eredeti, Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervrajzait, valamint volt szerencsém megismerni a Vigadó tervezése során felmerülő kérdéseket, ezek alapján fogtam hozzá munkámhoz.

Úgy gondoltam az épület stílusához a Feszl által készített rajz passzol, így az ő munkáit vettem alapul.

Fontos megjegyezni, hogy az általunk végrehajtott tervezés rekonstrukciós tervezésként értelmezhető.

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Ez pontosan mit jelent?

A Fővárosi Levéltárból származó tervrajzok egy Feszl által a Vigadónak – feltehetően – a dísztermébe tervezett csillárját ábrázolták. Azonban végül nem ez a csillár került oda 1865-ben. Mivel a díszteremnél sokkal kisebb léptékű előcsarnokba és folyosókra kellett csillárokat terveznem, így ennek az eredeti terveken szereplő csillárnak egyes részeit felhasználva hoztam létre a már teljesen új világítótesteket.

PestiVIgado1979csillarokszerelese2_-161848.jpg

Épül a vigadó, 1979 (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan született meg a végleges terv?

Mivel akkor még nem volt meg e célra az ideiglenes műtermem, édesapám műtermének falán kezdtem el a tervezést, amelyre jó háromnegyed évem volt, mert 1976 év végére el kellett készülnöm. A zsűri döntését követőn, amely megvizsgálta és elfogadta a terveket, és amelyben Gerőn és Czigányon kívül az akkori renoválásban részt vevő belsőépítészek és idősebb kollégák vettek részt, három évem volt legyártani a 14 csillárt. Az 1980-as megnyitáskor 8 darab volt az előcsarnokban, 3-3 a földszinti és az emeleti folyosón középen. Ma, az egykor az emeleten lévők is lent találhatóak már, az előcsarnokban és a földszinti folyosón, Foyerben. Az itt látható csillárok az én munkáim.

PestiVIgado1979csillarokszerelese1-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjainak szerelése 1979-ben (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan haladt a munka megszervezése, a csillárok létrehozása, és egyáltalán mit lehet tudni ezen műalkotások technikai adatairól?

Gépészmérnök nagybátyám, a Kossuth-díjas Machovits István – aki annak idején tervezett két olyan úszódarut, amivel a hidak roncsait a Dunából ki tudták emelni, valamint az új hidak építését végezni – volt segítségemre, az általam tervezett csillárok méretéhez Ő alakította ki azt a szerkezetet, mely képes volt az előre kiszámított súlyt hordani. A folyosók mennyezetén stukkó rózsák vannak, ezekben vannak az akasztóhorgok, amelyre ki lehetett alakítani a csillárok rögzítését. A teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral, karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek. Két részre oszthatóak, ugyanis a műhelyemben csak így vált lehetővé az elkészítés, hiszen a felső függőleges cső teljes magassága eredetileg 5 és fél méter volt, és nem fért volna el. 2014-ben a csillárok feljebb kerültek, így jelenleg jó egy méterrel rövidebbek. Fázisszerűen haladtam, egyszerre az egyforma alkatrészeket gyártottam. Előbb elkészítettem a csillár rész rajzait, a levéldíszeket, a szerkezeti részeket, a cső végek levélvégeit, az osztókat, a középső magkoronát, a „szoknya" díszének részeit, az összeszerelést biztosító csavarkötéseket, majd következett a modellezés és az alapján a kiöntés, a csiszolás, a polírozás. Amikor minden rendelkezésre állt, kellett találnom egy megfelelő méretű tároló helyet, majd készítettem acél zárszelvényből két kalodát, amelyekben forgathatóak voltak, hogy az összeépítésen túl a villanyszerelés is megoldható legyen.

csillar-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjai (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hányan dolgoztak az elkészítés során?

Egy-egy ember végezte a csőhajlításokat, az esztergályos, öntő, csiszoló-polírozó, fémnyomó munkákat, ketten végeztük az összeszerelést, és a Vigadóból jött egy villanyszerelő alkalmanként. A 14 csillárhoz 2 és fél tonna sárgaréz csövet rendeltem még a Csepeli Vas- és Fémműtől a munka legelején. A szállítás szintén a kalodában történt, vagyis kettesével tudtuk hozni a csillárokat. A koronarészhez itt lett hozzáillesztve a felső váz szerkezet, s azzal húzták már fel a helyére, az említett akasztóhorgokra.

Milyen érzés részt venni a Pesti Vigadóban egy-egy rendezvényen, miközben itt találhatóak művei?

Döbbenetes. Akár koncertre, akár előadásra érkezem, nagyon jó érzés fog el, hiszen az általam tervezett csillárok alatt jöhetek be. Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem.

 

PROGRAMAJÁNLÓ

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban: Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

Az első budapest villanyvilágításról és csillárjairól Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös és szobrász, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője mesél.

10:30 I. séta  Jegyvásárlás 

11:45 II. séta  Jegyvásárlás 

14:00 III. séta Jegyvásárlás 

15:15 IV.  séta Jegyvásárlás

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Petíció indult és tüntetést szerveznek a kulturális élet totális átszervezése ellen

Teljesen ellehetetlenítené a függetlenek működését, de a kőszínházak műsorpolitikáját is felülről irányítaná a kormány egy új törvényjavaslat szerint. Ennek megakadályozására szerveznek december 9-én tüntetést a fővárosi kőszínházak – emellett petíció is indult a törvényjavaslat elfogadása ellen. FRISSÍTVE
Színház

„Kezdenek visszaköszönni a ’70-es évek” – színházi emberek tiltakoznak

Kováts Adél, Mácsai Pál, Pintér Béla és Ónodi Eszter is megszólal abban a videóban, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap kiszivárgott, radikális átalakítása miatt meghirdetett december 9-i demonstráció kapcsán tettek közzé.
Plusz

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Színház

Újszínházi zaklatási ügyről ír a HVG

A lap úgy tudja, egy állami kitüntetéssel is rendelkező, ismert színész zaklathatott egy nem színész alkalmazottat az Újszínházban.
Színház

Vidnyánszky az igazságtalanságok megszüntetését várja a törvénytervezettől

A Magyar Teátrumi Társaság elnöke az M1-nek nyilatkozott az új színháztörvénnyel kapcsolatban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz kult50

Van véleményed a kultúráról?  – Elstartolt a Kult50 jelölőkampánya!

Kik azok a művészek, kulturális szereplők, akik 2019-ben a legnagyobb hatással voltak rád? Jelöld őket a kultúra ötven arca közé!
Plusz hír

Használt a tiltakozás? Végül nem bántaná az NKA-t az új törvényjavaslat

Nem szerepel a Nemzeti Kulturális Alap átalakítása a Nemzeti Kulturális Tanácsról szóló törvényjavaslatban, de a színházaknak közös fenntartási megállapodást kell kötniük a kormánnyal.
Plusz magazin

Tom Waits, a sötét sikátorok dalnoka

Hetven éves a recsegő hangú énekes, aki állandó és sikeres kitérőket tesz a film világába, és valódi trubadúrja az utóbbi évtizedeknek.
Plusz hír

Átadták az idei Prima Primissima Díjakat

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában megtartott pénteki gálaesten.
Plusz tokió

Magyar kulturális intézet nyílt Tokióban

Kodály Zoltán fontos összekötő kapocs a két ország zeneművészete között és más művészeti ágak is rendszeresen bemutatkoznak Japánban - emeltek ki a megnyitón Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.