Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

2019.08.22. 16:25
Ajánlom
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

Hogyan kezdődött a Pesti Vigadóhoz fűződő kapcsolata?

Az Iparművészeti Főiskolán diplomáztam 1973-ban. A következő évben Tótfalusi László ötvösművész megkért, segítsek neki a Városmajori utca egyik műemléki épületének vaskerítését felújítani. Kiderült az Ő műtermében nincs elég hely az elkészítéséhez, így nálam dolgoztunk. Aztán 1975-ben egyszer csak felhívott telefonon és kérdezte, van-e kedvem nagy csillárokat, világítótesteket tervezni és „gyártani". Tulajdonképpen innen indult a Pesti Vigadó és az én történetem.

Ki foglalkozott akkor a Pesti Vigadó felújításával? Ki bízta meg Önöket?

Az úgynevezett MŰBER nevű, budapesti kivitelezésekkel foglalkozó cég. A műemlékis kérdésekben szakemberként Gerő László építész és Czagány István művészettörténész szava volt döntő. Czagány István a Pesti Vigadó történetének feldolgozásában, megírásában is részt vállalt.

Mire vonatkozott az Önök felkérése, mit terveztek, s gyártottak le?

Hozzánk tartozott az árkád alatti, a lépcsőházi és dísztermi falikarok elkészítése, valamint az előcsarnoki, földszinti és emeleti folyosók csillárjai. Úgy gondoltuk, ezt mind nem fogjuk bírni, ezért Albert Andrást kértük fel a lépcsőházi kandeláberek megtervezésére és elkészítésére, míg a csillárokkal én foglalkoztam. A Fővárosi Levéltárból megkaptam az eredeti, Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervrajzait, valamint volt szerencsém megismerni a Vigadó tervezése során felmerülő kérdéseket, ezek alapján fogtam hozzá munkámhoz.

Úgy gondoltam az épület stílusához a Feszl által készített rajz passzol, így az ő munkáit vettem alapul.

Fontos megjegyezni, hogy az általunk végrehajtott tervezés rekonstrukciós tervezésként értelmezhető.

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Ez pontosan mit jelent?

A Fővárosi Levéltárból származó tervrajzok egy Feszl által a Vigadónak – feltehetően – a dísztermébe tervezett csillárját ábrázolták. Azonban végül nem ez a csillár került oda 1865-ben. Mivel a díszteremnél sokkal kisebb léptékű előcsarnokba és folyosókra kellett csillárokat terveznem, így ennek az eredeti terveken szereplő csillárnak egyes részeit felhasználva hoztam létre a már teljesen új világítótesteket.

PestiVIgado1979csillarokszerelese2_-161848.jpg

Épül a vigadó, 1979 (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan született meg a végleges terv?

Mivel akkor még nem volt meg e célra az ideiglenes műtermem, édesapám műtermének falán kezdtem el a tervezést, amelyre jó háromnegyed évem volt, mert 1976 év végére el kellett készülnöm. A zsűri döntését követőn, amely megvizsgálta és elfogadta a terveket, és amelyben Gerőn és Czigányon kívül az akkori renoválásban részt vevő belsőépítészek és idősebb kollégák vettek részt, három évem volt legyártani a 14 csillárt. Az 1980-as megnyitáskor 8 darab volt az előcsarnokban, 3-3 a földszinti és az emeleti folyosón középen. Ma, az egykor az emeleten lévők is lent találhatóak már, az előcsarnokban és a földszinti folyosón, Foyerben. Az itt látható csillárok az én munkáim.

PestiVIgado1979csillarokszerelese1-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjainak szerelése 1979-ben (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan haladt a munka megszervezése, a csillárok létrehozása, és egyáltalán mit lehet tudni ezen műalkotások technikai adatairól?

Gépészmérnök nagybátyám, a Kossuth-díjas Machovits István – aki annak idején tervezett két olyan úszódarut, amivel a hidak roncsait a Dunából ki tudták emelni, valamint az új hidak építését végezni – volt segítségemre, az általam tervezett csillárok méretéhez Ő alakította ki azt a szerkezetet, mely képes volt az előre kiszámított súlyt hordani. A folyosók mennyezetén stukkó rózsák vannak, ezekben vannak az akasztóhorgok, amelyre ki lehetett alakítani a csillárok rögzítését. A teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral, karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek. Két részre oszthatóak, ugyanis a műhelyemben csak így vált lehetővé az elkészítés, hiszen a felső függőleges cső teljes magassága eredetileg 5 és fél méter volt, és nem fért volna el. 2014-ben a csillárok feljebb kerültek, így jelenleg jó egy méterrel rövidebbek. Fázisszerűen haladtam, egyszerre az egyforma alkatrészeket gyártottam. Előbb elkészítettem a csillár rész rajzait, a levéldíszeket, a szerkezeti részeket, a cső végek levélvégeit, az osztókat, a középső magkoronát, a „szoknya" díszének részeit, az összeszerelést biztosító csavarkötéseket, majd következett a modellezés és az alapján a kiöntés, a csiszolás, a polírozás. Amikor minden rendelkezésre állt, kellett találnom egy megfelelő méretű tároló helyet, majd készítettem acél zárszelvényből két kalodát, amelyekben forgathatóak voltak, hogy az összeépítésen túl a villanyszerelés is megoldható legyen.

csillar-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjai (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hányan dolgoztak az elkészítés során?

Egy-egy ember végezte a csőhajlításokat, az esztergályos, öntő, csiszoló-polírozó, fémnyomó munkákat, ketten végeztük az összeszerelést, és a Vigadóból jött egy villanyszerelő alkalmanként. A 14 csillárhoz 2 és fél tonna sárgaréz csövet rendeltem még a Csepeli Vas- és Fémműtől a munka legelején. A szállítás szintén a kalodában történt, vagyis kettesével tudtuk hozni a csillárokat. A koronarészhez itt lett hozzáillesztve a felső váz szerkezet, s azzal húzták már fel a helyére, az említett akasztóhorgokra.

Milyen érzés részt venni a Pesti Vigadóban egy-egy rendezvényen, miközben itt találhatóak művei?

Döbbenetes. Akár koncertre, akár előadásra érkezem, nagyon jó érzés fog el, hiszen az általam tervezett csillárok alatt jöhetek be. Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem.

 

PROGRAMAJÁNLÓ

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban: Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

Az első budapest villanyvilágításról és csillárjairól Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös és szobrász, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője mesél.

10:30 I. séta  Jegyvásárlás 

11:45 II. séta  Jegyvásárlás 

14:00 III. séta Jegyvásárlás 

15:15 IV.  séta Jegyvásárlás

Támogatott tartalom.

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Rosszkedvű? – Vígjátékok karantén idejére

Nem a valóság elől menekülünk, egyszerűen csak szeretnénk egy kicsit jobban érezni magunkat. Ezért nézünk vígjátékokat és ezért ajánljuk őket. Szubjektív filmajánlónkban az HBO Go klasszikus és közelmúltbeli vígjátékaiból válogattunk.
Plusz

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Klasszikus

Elhunyt Peskó Zoltán világhírű magyar karmester

83 évesen, hosszas betegség után március 31-én elhunyt Peskó Zoltán - tájékoztatta lapunkat a művész családja.
Színház

Molnár Piroska: „A színházak nem köthetnek ki végleg az online térben”

A Kossuth-díjas színművész, a Nemzet Színésze azt mondja, hogy most is minden nap körbetelefonálják egymást Pogány Judittal és Csomós Marival, ki hogy van. Bizakodnak. Molnár Piroska arról is beszél, hogy ez a rendkívüli helyzet komoly lelki és szellemi erőpróba is, egy mentális maraton, ezért óvatosan kell bánnunk az energiáinkkal. Ő türelmes, de azért már nagyon hiányoznak neki a kollégák.
Klasszikus

Ha ennek vége, első dolgom találkozni a zenekarommal

Fischer Iván, a Budapesti Fesztiválzenekar alapító karmestere azt mondja, hozott a járványhelyzet jót is a rossz mellett. De vannak dolgok, amelyek ne maradjanak így. Például, hogy nem találkozhat a zenekarával.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz Nava

Hatezer műsort tesz közzé ingyenesen az MTVA

A NAVA, a Rádióarchívum és az M3 is ingyenessé tette tartalmainak egy részét, hogy komolyzene, hangoskönyvek, tévéfilmek és sorozatok által biztosítsák az igényes otthoni szórakozást.
Plusz gyász

Koronavírusban elhunyt az I Love Rock 'N' Roll szerzője

Alan Merrill halálhírét lánya, Laura Merill tudatta. A zenész 69 éves volt.
Plusz Shona Innes

Így beszélgess a gyerekkel a koronavírusról!

A nehéz témák kicsikkel való feldolgozásának specialistája, Shona Innes foglalkoztatófüzetet írt a témában. Állandó illusztrátora, Agócs Írisz pedig rajzot is küldött az online elérhető kötetecskéhez.
Plusz gyerek

Fidelio Matiné: Benedek Elek meséje és Paár Julcsi albuma a legkisebbeknek

Vasárnap délelőttönként a legkisebbeket célozzuk meg változatos tartalmakkal, hogy lekössük a fölös energiákat és még élvezetesebbé tegyük a négy fal között eltöltött időt. A sorozatban hétről hétre mesepremierekkel, táncházzal, zenei válogatásokkal és további érdekességekkel készülünk.
Plusz hír

Elmarad a Budapesti Tavaszi Fesztivál

A szervezők mindent megtesznek azért, hogy az eredetileg 2020. április 3. és 19. közöttre meghirdetett jubileumi fesztivál tervezett programjából minél több produkció eljuthasson majd a közönséghez a későbbiekben.