Plusz

„Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem”

2019.08.22. 16:25
Ajánlom
Madarassy István Kossuth-díjas ötvös- és szobrászművész a Pesti Vigadó földszintjén található csillárok megálmodója. A világítótestek megszületésének és létrehozásának körülményeiről kérdeztük.

Hogyan kezdődött a Pesti Vigadóhoz fűződő kapcsolata?

Az Iparművészeti Főiskolán diplomáztam 1973-ban. A következő évben Tótfalusi László ötvösművész megkért, segítsek neki a Városmajori utca egyik műemléki épületének vaskerítését felújítani. Kiderült az Ő műtermében nincs elég hely az elkészítéséhez, így nálam dolgoztunk. Aztán 1975-ben egyszer csak felhívott telefonon és kérdezte, van-e kedvem nagy csillárokat, világítótesteket tervezni és „gyártani". Tulajdonképpen innen indult a Pesti Vigadó és az én történetem.

Ki foglalkozott akkor a Pesti Vigadó felújításával? Ki bízta meg Önöket?

Az úgynevezett MŰBER nevű, budapesti kivitelezésekkel foglalkozó cég. A műemlékis kérdésekben szakemberként Gerő László építész és Czagány István művészettörténész szava volt döntő. Czagány István a Pesti Vigadó történetének feldolgozásában, megírásában is részt vállalt.

Mire vonatkozott az Önök felkérése, mit terveztek, s gyártottak le?

Hozzánk tartozott az árkád alatti, a lépcsőházi és dísztermi falikarok elkészítése, valamint az előcsarnoki, földszinti és emeleti folyosók csillárjai. Úgy gondoltuk, ezt mind nem fogjuk bírni, ezért Albert Andrást kértük fel a lépcsőházi kandeláberek megtervezésére és elkészítésére, míg a csillárokkal én foglalkoztam. A Fővárosi Levéltárból megkaptam az eredeti, Feszl Frigyes által tervezett csillárok tervrajzait, valamint volt szerencsém megismerni a Vigadó tervezése során felmerülő kérdéseket, ezek alapján fogtam hozzá munkámhoz.

Úgy gondoltam az épület stílusához a Feszl által készített rajz passzol, így az ő munkáit vettem alapul.

Fontos megjegyezni, hogy az általunk végrehajtott tervezés rekonstrukciós tervezésként értelmezhető.

227_-161654.jpg

Csillár a Vigadóban (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Ez pontosan mit jelent?

A Fővárosi Levéltárból származó tervrajzok egy Feszl által a Vigadónak – feltehetően – a dísztermébe tervezett csillárját ábrázolták. Azonban végül nem ez a csillár került oda 1865-ben. Mivel a díszteremnél sokkal kisebb léptékű előcsarnokba és folyosókra kellett csillárokat terveznem, így ennek az eredeti terveken szereplő csillárnak egyes részeit felhasználva hoztam létre a már teljesen új világítótesteket.

PestiVIgado1979csillarokszerelese2_-161848.jpg

Épül a vigadó, 1979 (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan született meg a végleges terv?

Mivel akkor még nem volt meg e célra az ideiglenes műtermem, édesapám műtermének falán kezdtem el a tervezést, amelyre jó háromnegyed évem volt, mert 1976 év végére el kellett készülnöm. A zsűri döntését követőn, amely megvizsgálta és elfogadta a terveket, és amelyben Gerőn és Czigányon kívül az akkori renoválásban részt vevő belsőépítészek és idősebb kollégák vettek részt, három évem volt legyártani a 14 csillárt. Az 1980-as megnyitáskor 8 darab volt az előcsarnokban, 3-3 a földszinti és az emeleti folyosón középen. Ma, az egykor az emeleten lévők is lent találhatóak már, az előcsarnokban és a földszinti folyosón, Foyerben. Az itt látható csillárok az én munkáim.

PestiVIgado1979csillarokszerelese1-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjainak szerelése 1979-ben (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hogyan haladt a munka megszervezése, a csillárok létrehozása, és egyáltalán mit lehet tudni ezen műalkotások technikai adatairól?

Gépészmérnök nagybátyám, a Kossuth-díjas Machovits István – aki annak idején tervezett két olyan úszódarut, amivel a hidak roncsait a Dunából ki tudták emelni, valamint az új hidak építését végezni – volt segítségemre, az általam tervezett csillárok méretéhez Ő alakította ki azt a szerkezetet, mely képes volt az előre kiszámított súlyt hordani. A folyosók mennyezetén stukkó rózsák vannak, ezekben vannak az akasztóhorgok, amelyre ki lehetett alakítani a csillárok rögzítését. A teljesen egyforma csillárok egyenként 400 kiló körüliek, 1000 részből állnak, 220 centiméter átmérőjűek, 8 karral, karonként 6 világítótesttel, tehát összesen 48 égővel rendelkeznek. Két részre oszthatóak, ugyanis a műhelyemben csak így vált lehetővé az elkészítés, hiszen a felső függőleges cső teljes magassága eredetileg 5 és fél méter volt, és nem fért volna el. 2014-ben a csillárok feljebb kerültek, így jelenleg jó egy méterrel rövidebbek. Fázisszerűen haladtam, egyszerre az egyforma alkatrészeket gyártottam. Előbb elkészítettem a csillár rész rajzait, a levéldíszeket, a szerkezeti részeket, a cső végek levélvégeit, az osztókat, a középső magkoronát, a „szoknya" díszének részeit, az összeszerelést biztosító csavarkötéseket, majd következett a modellezés és az alapján a kiöntés, a csiszolás, a polírozás. Amikor minden rendelkezésre állt, kellett találnom egy megfelelő méretű tároló helyet, majd készítettem acél zárszelvényből két kalodát, amelyekben forgathatóak voltak, hogy az összeépítésen túl a villanyszerelés is megoldható legyen.

csillar-161848.jpg

A Pesti Vigadó csillárjai (Fotó/Forrás: Pesti Vigadó)

Hányan dolgoztak az elkészítés során?

Egy-egy ember végezte a csőhajlításokat, az esztergályos, öntő, csiszoló-polírozó, fémnyomó munkákat, ketten végeztük az összeszerelést, és a Vigadóból jött egy villanyszerelő alkalmanként. A 14 csillárhoz 2 és fél tonna sárgaréz csövet rendeltem még a Csepeli Vas- és Fémműtől a munka legelején. A szállítás szintén a kalodában történt, vagyis kettesével tudtuk hozni a csillárokat. A koronarészhez itt lett hozzáillesztve a felső váz szerkezet, s azzal húzták már fel a helyére, az említett akasztóhorgokra.

Milyen érzés részt venni a Pesti Vigadóban egy-egy rendezvényen, miközben itt találhatóak művei?

Döbbenetes. Akár koncertre, akár előadásra érkezem, nagyon jó érzés fog el, hiszen az általam tervezett csillárok alatt jöhetek be. Valahányszor elmegyek az épület előtt, mindig megdobog a szívem.

 

PROGRAMAJÁNLÓ

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban: Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi-zongora.

Az első budapest villanyvilágításról és csillárjairól Madarassy István, Kossuth-díjas ötvös és szobrász, a Pesti Vigadó csillárjainak tervezője mesél.

10:30 I. séta  Jegyvásárlás 

11:45 II. séta  Jegyvásárlás 

14:00 III. séta Jegyvásárlás 

15:15 IV.  séta Jegyvásárlás

Támogatott tartalom.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Csák János: Demeter Szilárd hat intézményt összefogó közgyűjteményi központot vezet majd

Az M5 közszolgálati csatornának adott interjúban a kulturális és innovációs miniszter részletesebben is megindokolta, miért Demeter Szilárdot választotta a Magyar Nemzeti Múzeum élére, illetve bejelentette a Széchényi Ferenc Közgyűjteményi Központ létrejöttét.
Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.
Vizuál

Ingyenes művészettörténet kurzust indít a Képzőművészeti Egyetem középiskolásoknak

A tanfolyam márciusban indul, és május végéig folyamatosan be lehet kapcsolódni. A fiataloknak csupán regisztrálniuk szükséges a részvételhez.
Jazz/World

Omara Portuondo, a kubai Edith Piaf Budapesten is fellép búcsúturnéja során

A Buena Vista Social Club világhírű énekesnője október 6-án lép fel a Budapest Sportarénában, ahol a 93 éves előadó hosszú pályafutásának legismertebb dalai hangzanak el.
Klasszikus

Kér egy csésze Bachot?

Az Anima Musicae Kamarazenekar rendhagyó Bach-estre hívja az érdeklődőket az Óbudai Társaskörbe március 21-én, a mester 339. születésnapja alkalmából.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Strukturális változások miatt bezár a magyarországi Észt Intézet

A Magyarországi Észt Intézet tagja volt az európai kulturális intézetek magyarországi hálózatának is. Február végén fejezik be magyarországi tevékenységüket a tallini anyaintézmény döntése alapján.
Plusz magazin

KÉP-regény: Hóesésben

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal szomorkás emlékeket oszt meg velünk, hóesésben.
Plusz gyász

Elhunyt Jan Assmann egyiptológus, vallástörténész

A világhírű német tudós nevéhez fűződik egyebek közt a kulturális emlékezet fogalma, amelyet feleségével közösen dolgoztak ki. 2018-ban a Német Könyvkereskedelem Békedíjával tüntették ki.
Plusz ajánló

Drehertől Dreherig – a kőbányai sörgyártás lenyűgöző története

Mi köze a sörnek a boszorkányokhoz? Hogyan kapcsolódnak a Dreherek a martonvásári Beethoven-szoborhoz? Mikor készült az első magyar partyhordó? Egyebek közt erre is választ kaphatunk március 1-jén Sziklainé Lengyel Zsófia előadásán.
Plusz interjú

Ez nem egy egyszemélyes történet – interjú Nagy Judit Évával

Nagy Judit Éva újságíró, kommunikációs és interkulturális tanácsadó hat év alelnökség után lett a Magyar–Kínai Baráti Társaság elnöke tavaly decemberben.