Plusz

Veszélyben a Washingtoni cseresznyevirágzás

2017.03.24. 14:24
Ajánlom
Néhány napja a fák alól jelentkezett az egyik amerikai csatorna tudósítója, hogy egy szakértővel tárgyalják meg, tönkretette-e a fagy a tavasz kezdetét jelző virágokat. Japánban már megjelentek az első virágok és alattuk a hagyományos piknikezők. Nézze meg galériánkban, mire ez a világméretű felhajtás!

Kevésbé ismert tény, hogy Japán mellett Washington is igazi cseresznyevirág-nagyhatalom. Az amerikai fővárosban nem őshonos a nálunk ismert gyümölcsfákkal csak névrokonságban álló fa. A rózsafélék családjába tartozó japáncseresznye vagy szilva 

gyümölcsöt nem terem, ezért nincs nyár végén egy hatalmas befőző fesztivál is, csak a cseresznyevirágzást megünneplik.
Az amerikai honosításuk először 1885-ben merült fel.

 Az első japán útjáról hazatérő Eliza Ruhamah Scidmore - a Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society) első női tagja -vettette fel az ötletet, hogy ültessenek cseresznyefákat a Potomac folyó mentén Washingtonban is. Elszigetelt kísérletek történtek a fásításra: David Fairchilde 1000 fát hozatott a birtokára egyenesen Japánból 1906-ban, később pedig számos cserjét ajándékozott, hogy közterekre és iskolaudvarokra ültessék. Scidmore 24 évig szorgalmazta a tervet hiába, majd úgy döntött, hogy adománygyűjtésbe kezd, emellett írt az akkori First Lady-nek, Helen Herron Taftnak , hogy támogassa az elképzelését. 

A kezdeményezésben végül a Washingtonban tartózkodó diplomaták javaslatára Japán is csatlakozott. Az ország 2000 cseresznyefa cserjét ajándékozott 1909-ben Tokió nevében az Egyesült Államoknak a két ország közötti jó kapcsolat biztosítására. A mezőgazdasági múzeum szakemberei azonban megállapították, hogy a cserjékkel kártevők is utaztak, így azért, hogy ne fertőzzék meg a helyi növényvilágot, a fákat elégették. A külügyminiszter levélben fejezte ki sajnálatát a történtek miatt, amire válaszként 3020 fát - 12 fajtát - küldtek Japán leghíresebb fái közül. 

A cserjék hajón tették meg az utat Seattle-ig, ahonnan vonattal utaztak a fővárosba. 

Az első két fát 1912. március 27-én a First Lady, Helen Herron Taft és a japán nagykövet felesége, Chida vikomt felesége ültették el a Tidal Basin északi partján. 1913 és 1920 között a 1800 fát ültettek végig a Tidal Basin partján, de jutott belőle közparkokba is.

Az első cseresznyevirág ünnepet pedig 1934-ben tartották, ma már a város egyik nevezetessége az esemény: a washingtoni szállodák tömve vannak a virágzásra érkező turistákkal. A meteorológusok igyekeznek minél pontosabban megtippelni a virágok nyílását. Az ezzel foglalkozó honlapokon követni lehet, hogy állnak éppen a rügyek. 

Idén a pár hete visszatérő télies időjárás miatt már másodjára halasztották el az előrejelzések a virágzást, ráadásul a fagyok komoly károkat okoztak a rügyekben. Becslések szerint csak a virágok fele élte túl a zord időt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hétvégén már megindul a virágzás.

A cseresznyevirágzás hazája Japán, ahol a rózsaszín vagy fehér virágzó ágaknak szimbolikus jelentést is tulajdonítanak. Március végétől május elejéig söpör végig a szigetországon a virágzás hulláma. Itt szintén nagy gondot fordít rá a meteorológiai szolgálat, hogy senki ne maradjon le mindössze egy-két hétig tartó eseményről. 

A japánok már 710 körül rendeztek hakaminak nevezett ünnepségeket, amikor a fák alatt üldögélve gyönyörködnek a virágokban,

bár akkor a szilvavirágok voltak népszerűbbek . Napjainkban a fák alatti piknikezés dívik, ami gyakran éjszaka is tart, ekkor lampionokkal világítják meg a fákat. Egyes japán cégek kifejezetten erre az alkalomra készülnek termékeikkel, lehet kapni cseresznyevirágos sört, zöld teát, de rózsaszín csokoládét is. 

A világ egyik legtöbbet fotózott utcája,

- számos képeslap, motivációs poszter és szétfilterezett Instagram-kép témája - a németországi Bonn Cseresznyevirág sugárútnak is becézett utcája, a Heerstrasse. A fákat a nyolcvanas években ültették a városközponttól és Beethoven Háztól öt percre és ma feltehetőleg az esküvői fotósok kedvenc célpontja.

Magyar cseresznyevirágok

Itthon sem kell kimaradnunk az eseményből. A budapesti és a szegedi Füvészkert is évek óta megrendezi a maga Sakura Ünnepét. Idén április 8-9-én várnak mindenkit egy közös piknikezésre a fák alatt. Ilyenkor az általános szabályokkal ellentétben nemcsak rálépni lehet a fűre, de takarókon még ráülni is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Tánc

25 éve halt meg Róna Viktor, aki még Nurejevvel is jó barátságot ápolt

Adottságai egyáltalán nem predesztinálták a balettművész-pályára, szorgalmának köszönhetően mégis világhírnévre tett szert az 1994. január 15-én elhunyt Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas balettművész, aki Rudolf Nurejev pályájának is meghatározó alakja volt.
Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Klasszikus

Ez az első élvonalbeli vonósnégyes, amelyben többségben vannak a nők

Az Artemis Quartetből kilépett két tag, nők érkeztek a helyükre. Ilyenkor felvetődik a kérdés: miért a férfiak uralják a kamarazenét?
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz magazin

Hogyan tűnik le a hedonista művész mítosza?

A művész alkoholista és drogfüggő típusa halványodni látszik, helyettük már aszkéta művészeket csodáljuk, akik naponta 10-12 órát is képesek dolgozni. Miért?
Plusz kína

A kínaiak ellopták a Szabadság hidat

Épül a Huawei új központja Tongkuan városában. A kínaiak európai építmények pontos mását húzták fel, köztük a Szabadság hídét.
Plusz magazin

Ilyet még nem hallottál: hódít a mongol torokének metál

Nem a hörgős metálról van szó, hanem tradicionális mongol hangszereken és énektechnikával előadott heavy metálról, aminek hirtelen rengeteg rajongója akadt világszerte.
Plusz Film

Martin Scorsese újabb dokumentumfilmet rendez Bob Dylanről

Martin Scorsese Oscar-díjas amerikai filmrendező dokumentumfilmet készít Bob Dylan legendás énekes, dalszerző, költő 1975-ös turnéjáról.
Plusz kult50

Ismerd meg a Kult50 védnökeit!

Új kategóriákkal és kategóriánként egy-egy szakmai védnökökkel jelentkezik idén a Kult50 harmadik szezonja.