Kevésbé ismert tény, hogy Japán mellett Washington is igazi cseresznyevirág-nagyhatalom. Az amerikai fővárosban nem őshonos a nálunk ismert gyümölcsfákkal csak névrokonságban álló fa. A rózsafélék családjába tartozó japáncseresznye vagy szilva
Az első japán útjáról hazatérő Eliza Ruhamah Scidmore - a Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society) első női tagja -vettette fel az ötletet, hogy ültessenek cseresznyefákat a Potomac folyó mentén Washingtonban is. Elszigetelt kísérletek történtek a fásításra: David Fairchilde 1000 fát hozatott a birtokára egyenesen Japánból 1906-ban, később pedig számos cserjét ajándékozott, hogy közterekre és iskolaudvarokra ültessék. Scidmore 24 évig szorgalmazta a tervet hiába, majd úgy döntött, hogy adománygyűjtésbe kezd, emellett írt az akkori First Lady-nek, Helen Herron Taftnak , hogy támogassa az elképzelését.
A kezdeményezésben végül a Washingtonban tartózkodó diplomaták javaslatára Japán is csatlakozott. Az ország 2000 cseresznyefa cserjét ajándékozott 1909-ben Tokió nevében az Egyesült Államoknak a két ország közötti jó kapcsolat biztosítására. A mezőgazdasági múzeum szakemberei azonban megállapították, hogy a cserjékkel kártevők is utaztak, így azért, hogy ne fertőzzék meg a helyi növényvilágot, a fákat elégették. A külügyminiszter levélben fejezte ki sajnálatát a történtek miatt, amire válaszként 3020 fát - 12 fajtát - küldtek Japán leghíresebb fái közül.
Az első két fát 1912. március 27-én a First Lady, Helen Herron Taft és a japán nagykövet felesége, Chida vikomt felesége ültették el a Tidal Basin északi partján. 1913 és 1920 között a 1800 fát ültettek végig a Tidal Basin partján, de jutott belőle közparkokba is.
Az első cseresznyevirág ünnepet pedig 1934-ben tartották, ma már a város egyik nevezetessége az esemény: a washingtoni szállodák tömve vannak a virágzásra érkező turistákkal. A meteorológusok igyekeznek minél pontosabban megtippelni a virágok nyílását. Az ezzel foglalkozó honlapokon követni lehet, hogy állnak éppen a rügyek.
Idén a pár hete visszatérő télies időjárás miatt már másodjára halasztották el az előrejelzések a virágzást, ráadásul a fagyok komoly károkat okoztak a rügyekben. Becslések szerint csak a virágok fele élte túl a zord időt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hétvégén már megindul a virágzás.
A cseresznyevirágzás hazája Japán, ahol a rózsaszín vagy fehér virágzó ágaknak szimbolikus jelentést is tulajdonítanak. Március végétől május elejéig söpör végig a szigetországon a virágzás hulláma. Itt szintén nagy gondot fordít rá a meteorológiai szolgálat, hogy senki ne maradjon le mindössze egy-két hétig tartó eseményről.
bár akkor a szilvavirágok voltak népszerűbbek . Napjainkban a fák alatti piknikezés dívik, ami gyakran éjszaka is tart, ekkor lampionokkal világítják meg a fákat. Egyes japán cégek kifejezetten erre az alkalomra készülnek termékeikkel, lehet kapni cseresznyevirágos sört, zöld teát, de rózsaszín csokoládét is.
- számos képeslap, motivációs poszter és szétfilterezett Instagram-kép témája - a németországi Bonn Cseresznyevirág sugárútnak is becézett utcája, a Heerstrasse. A fákat a nyolcvanas években ültették a városközponttól és Beethoven Háztól öt percre és ma feltehetőleg az esküvői fotósok kedvenc célpontja.
Magyar cseresznyevirágok
Itthon sem kell kimaradnunk az eseményből. A budapesti és a szegedi Füvészkert is évek óta megrendezi a maga Sakura Ünnepét. Idén április 8-9-én várnak mindenkit egy közös piknikezésre a fák alatt. Ilyenkor az általános szabályokkal ellentétben nemcsak rálépni lehet a fűre, de takarókon még ráülni is.
hírlevél
