Plusz

Veszélyben a Washingtoni cseresznyevirágzás

2017.03.24. 14:24
Ajánlom
Néhány napja a fák alól jelentkezett az egyik amerikai csatorna tudósítója, hogy egy szakértővel tárgyalják meg, tönkretette-e a fagy a tavasz kezdetét jelző virágokat. Japánban már megjelentek az első virágok és alattuk a hagyományos piknikezők. Nézze meg galériánkban, mire ez a világméretű felhajtás!

Kevésbé ismert tény, hogy Japán mellett Washington is igazi cseresznyevirág-nagyhatalom. Az amerikai fővárosban nem őshonos a nálunk ismert gyümölcsfákkal csak névrokonságban álló fa. A rózsafélék családjába tartozó japáncseresznye vagy szilva 

gyümölcsöt nem terem, ezért nincs nyár végén egy hatalmas befőző fesztivál is, csak a cseresznyevirágzást megünneplik.
Az amerikai honosításuk először 1885-ben merült fel.

 Az első japán útjáról hazatérő Eliza Ruhamah Scidmore - a Nemzeti Földrajzi Társaság (National Geographic Society) első női tagja -vettette fel az ötletet, hogy ültessenek cseresznyefákat a Potomac folyó mentén Washingtonban is. Elszigetelt kísérletek történtek a fásításra: David Fairchilde 1000 fát hozatott a birtokára egyenesen Japánból 1906-ban, később pedig számos cserjét ajándékozott, hogy közterekre és iskolaudvarokra ültessék. Scidmore 24 évig szorgalmazta a tervet hiába, majd úgy döntött, hogy adománygyűjtésbe kezd, emellett írt az akkori First Lady-nek, Helen Herron Taftnak , hogy támogassa az elképzelését. 

A kezdeményezésben végül a Washingtonban tartózkodó diplomaták javaslatára Japán is csatlakozott. Az ország 2000 cseresznyefa cserjét ajándékozott 1909-ben Tokió nevében az Egyesült Államoknak a két ország közötti jó kapcsolat biztosítására. A mezőgazdasági múzeum szakemberei azonban megállapították, hogy a cserjékkel kártevők is utaztak, így azért, hogy ne fertőzzék meg a helyi növényvilágot, a fákat elégették. A külügyminiszter levélben fejezte ki sajnálatát a történtek miatt, amire válaszként 3020 fát - 12 fajtát - küldtek Japán leghíresebb fái közül. 

A cserjék hajón tették meg az utat Seattle-ig, ahonnan vonattal utaztak a fővárosba. 

Az első két fát 1912. március 27-én a First Lady, Helen Herron Taft és a japán nagykövet felesége, Chida vikomt felesége ültették el a Tidal Basin északi partján. 1913 és 1920 között a 1800 fát ültettek végig a Tidal Basin partján, de jutott belőle közparkokba is.

Az első cseresznyevirág ünnepet pedig 1934-ben tartották, ma már a város egyik nevezetessége az esemény: a washingtoni szállodák tömve vannak a virágzásra érkező turistákkal. A meteorológusok igyekeznek minél pontosabban megtippelni a virágok nyílását. Az ezzel foglalkozó honlapokon követni lehet, hogy állnak éppen a rügyek. 

Idén a pár hete visszatérő télies időjárás miatt már másodjára halasztották el az előrejelzések a virágzást, ráadásul a fagyok komoly károkat okoztak a rügyekben. Becslések szerint csak a virágok fele élte túl a zord időt. Egyelőre úgy tűnik, hogy a hétvégén már megindul a virágzás.

A cseresznyevirágzás hazája Japán, ahol a rózsaszín vagy fehér virágzó ágaknak szimbolikus jelentést is tulajdonítanak. Március végétől május elejéig söpör végig a szigetországon a virágzás hulláma. Itt szintén nagy gondot fordít rá a meteorológiai szolgálat, hogy senki ne maradjon le mindössze egy-két hétig tartó eseményről. 

A japánok már 710 körül rendeztek hakaminak nevezett ünnepségeket, amikor a fák alatt üldögélve gyönyörködnek a virágokban,

bár akkor a szilvavirágok voltak népszerűbbek . Napjainkban a fák alatti piknikezés dívik, ami gyakran éjszaka is tart, ekkor lampionokkal világítják meg a fákat. Egyes japán cégek kifejezetten erre az alkalomra készülnek termékeikkel, lehet kapni cseresznyevirágos sört, zöld teát, de rózsaszín csokoládét is. 

A világ egyik legtöbbet fotózott utcája,

- számos képeslap, motivációs poszter és szétfilterezett Instagram-kép témája - a németországi Bonn Cseresznyevirág sugárútnak is becézett utcája, a Heerstrasse. A fákat a nyolcvanas években ültették a városközponttól és Beethoven Háztól öt percre és ma feltehetőleg az esküvői fotósok kedvenc célpontja.

Magyar cseresznyevirágok

Itthon sem kell kimaradnunk az eseményből. A budapesti és a szegedi Füvészkert is évek óta megrendezi a maga Sakura Ünnepét. Idén április 8-9-én várnak mindenkit egy közös piknikezésre a fák alatt. Ilyenkor az általános szabályokkal ellentétben nemcsak rálépni lehet a fűre, de takarókon még ráülni is.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Lányával, Norával zenél Fischer Iván a Fesztiválzenekar új évadában

A Budapesti Fesztiválzenekar bejelentette új évadát, amelynek fénypontjába Monteverdi Orfeója kerül Fischer Iván befejezésével.
Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Klasszikus

Eötvös Péter az Évad Művésze a Müpa 15. évadában

Bryn Terfel, Zubin Mehta és az Izraeli Filharmonikus Zenekar, Waltraud Meier, a Concentus Musicus Wien, Paavo Järvi és Rolando Villazón is fellép a Müpa 2019/20-as évadában.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy egész évadon át jelen lesz Izraelben a magyar kultúra

Az első alkalommal megrendezésre kerülő Izraeli Magyar Kulturális Évad március 15. és október 23. között több mint 50 programmal kínál ízelítőt a magyar kultúra sokszínűségéből.
Plusz hír

Száz művész pályázhat 200 ezer forintra az MMA-nál

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra.
Plusz ajánló

Bolondítsd az áprilist az új Fidelióval!

Az ingyenes programmagazin áprilisi számában az aktuális eseménynaptár mellett megtalálod Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, valamint számos interjút, többek között Mohácsi Jánossal, Béres Attilával és Dobozy Borbálával. Lapozz bele online!
Plusz kotta

Látott már kottaírógépet?

Az 1950-es évekbeli találmány soha nem terjedt el széles körben, furcsa alakjával azonban ma már zene- és dizájntörténeti ritkaság.
Plusz hiphop

Erre a zenére érik a legfinomabb sajt

Bársonyosabb és nagyobb lyukú az az ementali sajt, amelyet folyamatosan zenén érlelnek, svájci kutatók szerint a hiphop ebből a szempontból hatékonyabb, mint Mozart zenéje.