Plusz

Viharos Tragédia

2011.07.05. 09:20
Ajánlom
Talán a nyári színháztalanság okozza, talán a tavaszi évad utolsó heteinek kétségbeejtő nyüzsgése, de bármennyire is kínálja magát a lehetőség, az elkövetkező sorokban egyetlen mukk nem fog esni a Vidnyánszky-Tragédia-Nemzeti képlet összepolitizált megoldási lehetőségeiről. Igény valószínűleg mutatkozna rá, kedv is hozzá. De ideje lenne végre színházról is értekezni.

 Nyolcvanadik éve, hogy Szeged Dóm terén színház van. 1931 óta, hosszú időn át rendszeresen, majd még hosszabb időre kényszerszünetre ítélve, többször  újraélesztve, vérátömlesztve, de él a hagyomány. A profil hol súrlódik a kor színházeszményével, hol túlságosan is illeszkedik hozzá, az előadások hol súlyuknál fogva eltűnnek a süllyesztőben, hol könnyedségük miatt a szél fújja el őket.  Most éppen egy ideje úgy tűnik, a zenés az, ami megy. Prózának pedig ilyen esetekre marad a három nagy drámánk közül az egyik, a százötven éve kiadott jubileumász, a legmegbízhatóbb. Soha olyan sokszor bemutatott darab nem volt a Szegedi Szabadtéri Játékok történetében, mint Az ember tragédiája: hatvanegy előadás nyolcvan esztendő alatt. Évente 0.76 Tragédia.

Vidnyánszky Attila gyakorlott Tragédia-rendező: eddig két alkalommal vitte színre Madách művét a beregszászi Illyés Gyula Színházban, és decemberre már tervezi a következőt Debrecenben. Egy akkora színpadon azonban, mint a szegedi szabadtéri, a legprofibbak is könnyen elvéreznek.

Az emberiség eredettörténete ezúttal: szürreálisra hangolt álomképek laza etűdje, monumentális térben. A dómot egy az egyben kitakaró makulátlanul fehér díszlet Olekszandr Bilozub munkája. Középen egy tizenöt méter magasba felpenderülő pergamentekercs áll, tetején az újra és újra felbukkanó Úrral (Varga József), közepén feketelyuknak álcázott forgószínpaddal. A sötétség, ahonnan Lucifer történelme előpenderül. Körülötte félkörívben theatron. Innen néz le a kiűzetett emberiség Évára és Ádámra. Dolgoznak. A színek állandó tartozékát, a tér közepére vetett földet túrják. Amiből lettek, amivé lesznek. Egy erős dramaturgiai döntés következtében a harmadik színtől indítunk, ahonnan nézve az egész tragédia az első emberpár nosztalgikus flashbackjévé minősül át. A Paradicsom, akárcsak a többi szín, itt már csak álom.

A rendezés egyik legnagyobb erénye, hogy minden erejével kiküszöbölni próbálta a Tragédiák típushibáját: azt, hogy elkezdjük számolni a hátralevő színeket. Vidnyánszky a látványos vásári jelenetek beiktatása mellett szerepkettőzésekbe bújtatott jutalomjátékokkal igyekezett hangsúlyt adni az egyes részeknek, ami a nézői figyelem szempontjából praktikus, a rendezői koncepciót illetően inkább csak kényszerű döntésnek tűnt. Rátóti Zoltán Ádámja hol szemlélője, hol résztvevője az eseményeknek: a Fáraó jelmezét Tóth László, Miltiádészét Gáspár Sándor, a delíriumos álomba merülő Keplerét Cserhalmi György öltötte fel. Az őket kívülről figyelő Ádám számára ilyenkor izgalmas játéklehetőségek nyíltak meg, ám az előadás végére ezekből a jelenetekből inkább csak egy közepesen nagy kérdőjel maradt meg. 

Rátóti Zoltán az előadás legszerencsésebb választása volt. Karakteres orgánuma olyan erővel töltötte meg a teret, hogy a távolság miatt érzékelhetetlenné vált mimikája és gesztusai ellenére is kárpótolva érezhette magát a néző. Ádámja a realista játékhagyomány pátosszal telített, de megfáradt hőse, aki az örök ismétlésre szánt házi feladatok unalmával citálja a darab zárómondatát. Lucifer minden szempontból Ádám ellentéte. Trill Zsolt csúszó-mászó ördöge inkább fizikai teljesítményével, mint szövegével tette emlékezetessé az estét. Korábban a rendező több helyen arról számolt be, hogy a megszokottnál nagyobb szerepet szánt Évának. Sajnos, ami ebből megvalósult, az pusztán annyi volt, hogy Ónodi Eszter azokban a színekben is jelen lehetett (valahol, a színpad szélén), amelyek egyébként hagyományosan Ádám és Lucifer kettősére koncentrálnak. Kár érte. 

Külön meg kell említeni a néhány hónap alatt Úrból Péter apostollá avanzsált Blaskó Pétert. Rövid monológjával még a Szeged távoli utcáin vinnyogó szirénákat is elhallgattatta. Hasonló reményeket fűztünk Földes László Hobo cameójához és a londoni színben beígért dalához, ám ez utóbbi valamiért elmaradt.

Hogy a premier viharos napján mi, a közönség mennyit láthattunk az eltervezett előadásból, azt nehéz lenne megmondani. Személyes hiány: az Úr 15 méteresre beharangozott szakálla. Elfújta a szél. Ahogy jóformán négyezer néző alapélménye is a három és fél órán át uralkodó kegyelten hideg maradt. A végén tapsolnánk, de még szívesebben vennénk egy forró zuhanyt. Pedig jó Tragédia volt ez, szívesen megnézném még egyszer, fedél alatt. Például a Nemzetiben, vendégelőadásként.

2011. július 1. 21:00 - Dóm tér, Szeged - Szegedi Szabadtéri Játékok

Az ember tragédiája

Író: Madách Imre

Dramaturg, rendező: Vidnyánszky Attila

Zene: Verebes Ernő

Zenei rendező: Kéringer László

Díszlet, jelmez: Olekszandr Bilozub

Koreográfus: Gemza Péter

 

Szereplők:

Az Úr: Varga József

Ádám: Rátóti Zoltán

Éva: Ónodi Eszter

Lucifer: Trill Zsolt

Miltiádész: Gáspár Sándor

Péter apostol: Blaskó Péter

Kepler: Cserhalmi György

Énekes: Földes László Hobo

Továbbá: Szűcs Nelli, Tóth László; Béres Ildikó, Domáreckájá Júlia, Ferenci Attila, Gál Natália, Garai Nagy Tamás, Ivaskovics Viktor, Kacsur András, Kacsur Andrea, Krémer Sándor, Kristán Attila, Mercs János,Mészáros Tibor, Orosz Ibolya, Orosz Melinda, Rácz József, Sőtér István, Szabó Imre,Tarpai Viktória, Vass Magdolna

 

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Színház

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz gyász

Elhunyt Csíkszentmihályi Mihály

A „flow”-elmélet atyja 87 éves volt.
Plusz hír

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Plusz ajánló

Félénél jár az első Liszt Ünnep – ezek a programok várnak még ránk!

Már most felejthetetlen pillanatokkal gazdagodhattunk, pedig még számos izgalmas programot tartogat a Müpa október 24-ig zajló őszi kulturális eseménysorozata.
Plusz ajánló

Halk lombok alatt – Megjelent a novemberi Fidelio

Ingyenes programmagazinunk legfrissebb számában az időrendi bontások és ajánlók mellett számos interjút és magazinos anyagot olvashat. A novemberi számot keresse országszerte, az ismert terjesztési pontokon vagy lapozzon bele online!
Plusz ajánló

Színészek kalauzolnak végig a Szépművészeti terein

Az elmúlt évben a járványhelyzet miatt félbeszakadt a Szépművészeti Múzeumban nagy sikerrel futó Textúra című sorozat. A tervezett kilenc előadásból csupán kettőt láthatott a nagyközönség, de október 19-től újra folytatódik a különleges összművészeti program, amely változatlan tartalommal és színészi gárdával várja az érdeklődőket.