Plusz

Viktoriánus bajuszbögrék

2018.02.24. 10:00
Ajánlom
A XIX. században olyan gonddal ügyeltek az élet apró részleteire, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A bajuszbögre koncepciója a hipsztereknek és a hagyományőrzőknek is a kedvence lehetne.

A XIX. század derekán Európa-szerte tombolt az impozáns bajuszok divatja, melyek azonban az élet több területén is különféle problémákat okoztak viselőiknek.

A teázó angol uraknak különösen meggyűlt a bajuk az arcszőrzetük és a tea találkozásakor.

A forró ital például leolvasztotta a bajuszról a formázásához használt viaszt. (Hercule Poirot  bajsza sem magától pöndörödött olyan művészien.) Nem kell azonban félteni a derék viktoriánusokat, célzott megoldással álltak elő: a bajuszbögrével.

A spéci csészét majdnem biztosan az angol fazekas, Harvey Adams (szül: 1835) találta fel az 1870-es években. Adams egy kis pillangóforma betoldást tervezett a csésze belső pereméhez, ami megvédte a büszke arcszőrzetet, de egy kis lukon engedte átfolyni az italt. Az angol kézműves szabadalmából óriási mennyiséget adtak el először Nagy-Britanniában, majd egész Európában és végül az Egyesült Államokba is eljutott. A találmány olyan sikeresnek bizonyult, hogy a kézműves 15 éven belül nyugdíjba is vonulhatott.

A bögrének végül számos változata alakult ki. A "farmerek bögréjébe" egy pint - közel fél liter -  tea belefért.

Készültek finomabb darabok is, például ezüstből, vagy kagylóhéj alakú csészék, esetleg olyanok, melyeken domborúan szerepelt a tulajdonos neve. A csészékhez természetesen aljak is tartoztak, de ezekhez már olcsóbban is hozzá lehetett jutni.

Néhány évtizeddel korábban még finoman szólva nem volt akkora igény a bajuszok védelmére: az arcszőrzet akkoriban még ritkán fordult elő. 

Az angol Parlamentnek például mindössze egyetlen olyan tagja volt, aki nem borotválta teljesen simára az arcát. 

A változást a gyarmatosítás hozta el. A külhonban szolgáló brit hazafiak egyszeűen megirigyelték az indiai férfiak impozáns bajuszát és megpróbálták utánozni azt. Más verzió szerint a britek a helyiekével versenyre kelő férfiasságukat akarták bizonyítani a szőrrel.

Bármi legyen is az indíték, tény, hogy 1860 és 1916 között a kérdést szabályozó 1695. számú Parancs, ami A Király hadseregre vonatkozó szabályzatát és rendeletei című kötetben áll, kimondta:

A haj rövid. Az áll és az alsó ajak borotvált, a felső nem..." A bajuszok tehát lassan hivatalosan is a hadsereg katonáinak viseletévé váltak.

A bajusz gondozása kemény munka (visszautalnánk egy pillanatra a korábban már emlegetett Hercule Poirot-ra) Cecil B. Hartley 1860-as Úriemberek illemtan- és udvariassági kézikönyve arra figyelmezteti olvasóit, hogy a bajuszt bizonyos határok közé kell szorítani. "Soha nem szabad göndöríteni vagy túlzó hosszúságúra kifeszíteni. A bajusznak nettnek kell lennie és nem túl hosszúnak."

Rudyard Kipling (1865-1936)

Rudyard Kipling (1865-1936) (Fotó/Forrás: Elliott & Fry (színezte: Macesito) / Wikipedia)

Rudyard Kipling hősnői is odáig voltak a gondosan ápolt bajuszokért. A Poor Dear Mamma című novella egyik szereplője szerint megcsókolni egy férfit, aki nem viaszozza a bajszát, olyan, mint só nélkül enni a tojást.  Guy de Maupassant, körülbelül ezzel egy időben fejtette ki hasonló nézeteit:

Egy férfi bajusz nélkül nem férfi többé! A csókjának nincs már íze."

(Az, hogy mindkét szerző maga is bajusszal büszkélkedett, némileg levon a megállapítások erejéből.)

Azonban bajuszoknak és bögréknek egyaránt leáldozott az I. világháború vége körül. Megint csak a brit hadsereghez kell fordulnunk a történeti bajuszológiai iránymutatásért: a korábbi rendeletet megsemmisítették, mivel

a gázálarcok rendeltetésszerű viseletét szinte teljesen lehetetlenné tette az arcszőrzet. 

Emellett a katonáknak az is problémát jelentett, hogy a lövészárkokban uralkodó körülmények között megfelelően gondozzák a bajszukat.  A bajszok hamarosan visszatértek a filmvászonra, a művészeti életbe és természetesen a hétköznapokba az 1920-as, 1930-as években olyan hírességek közvetítésével, mint Clarke Gable vagy Salvador Dali. A bajuszbögrék azonban nem védelmezték őket többé és kikoptak a háztartásokból.

Manapság már főleg múzeumokban, vagy viktoriánus magángyűjteményekben lehet találkozni a bajuszbögrékkel. 

AKI AZONBAN ÉLESBEN IS KI SZERETNE PRÓBÁLNI EGY ILYEN CSÉSZÉT, MEGLEPŐ MÓDON NEW YORKBAN MEGTEHETI A DEAD RABBIT BARBAN.

A kocsma vezetője, Jack McGarry az 1870-es évek stílusában szolgál fel korabeli puncsváltozatokat. A különleges peremek nem a bajuszok védelmére szolgálnak elsősorban, hanem a jégkockákat fogják fel.  

Bajuszgát - a modern úriemberek szőrzetének őre

A bajuszbögrék mára eltűntek, azonban a bajuszok térnyerésével a szőr védelmezésének igénye ismét felmerült. Ekkor lépett színre a Bajuszgát (Whisker Dam). Az amazon.com-on mindössze a kicsi peremet árulják, amit így nemcsak bögrére, de pohárra is lehet illeszteni.  A termék fejlesztői még arra is ügyeltek, hogy a dizájn és a csomagolás viktoriánus hangulatot árasszon. 

(via Atlas Obscura )

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Rabul ejtette a franciák szívét, most Carreras partnere: Pasztircsák Polina

Violetta szerepében óriási sikert aratott a Toulouse-i Operaház szezonnyitó Traviata előadásában Pasztircsák Polina. A fiatal szopránnal beszélgettünk, aki titkos álmát és zenei idolját is elárulta nekünk.
Jazz/World

Így szól A rózsaszín párduc jazz-fusion változatban

A Fidelión mutatkozik be az Antal Gábor Trió stúdió session sorozatának harmadik, befejező része. Két saját szerzemény után ezúttal Henry Mancini híres filmzenéjéből készült feldolgozással jelentkeznek.
Klasszikus

Együttműködésről döntött a Filharmónia Magyarország és a Fesztiválzenekar

Az elmúlt öt évben több mint egymillió ember hallhatta a Filharmónia Magyarország rendezvényeit országszerte. A koncertszervező cég most együttműködési megállapodást írt alá a Budapesti Fesztiválzenekarral.
Klasszikus

Tetszett a Ruben Brandt? Ezeket a klasszikus zenéket hallhatod benne

Milorad Krstić animációs filmje, a Ruben Brandt, a gyűjtő az idei tél egyik legsikeresebb mozija, amelyben számos utalás történik a nyugati kultúra ikonikus alkotásaira. De milyen zenék hallhatók benne?
Zenés színház

„Volt bennem nosztalgia” – Musicalt énekel új lemezén Dolhai Attila

A rajongók és Dolhai Attila kedvenceiből állt össze az a dupla album, amellyel az énekes négy év után visszatér a musical műfajához.

Támogatott mellékleteink

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz prima primissima

Átadták a Prima Primissima Díjakat

Átadták a tíz kategóriában meghirdetett Prima Primissima Díjakat és a Közönségdíjat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselőinek a Müpában megtartott pénteki gálaesten. A Kult50 több szereplőjét is elismerték.
Plusz videó

Emberséget kér a hajléktalanok felé a Mikulástól noÁr az új klipjében

A noÁr művésznéven ismert Molnár Áron új közéleti dalában a hajléktalantörvény ellen emelt szót: „Itt valamit nagyon durván benéznek, mert szegény és rászoruló emberek, akiket ekéznek.”
Plusz magazin

Soha nem lesz teljesen egyenes a pisai ferde torony – állítják a szakértők

"Már az építésekor is történtek kísérletek a kiegyenesítésére, az egyik oldalára több követ tettek, és most enyhe banánformája van" - árulta el Roberto Cela mérnök.
Plusz árverés

Rekordáron kelt el Einstein istentagadó levele

A becsült ár két-háromszorosáért kelt el egy keddi New York-i árverésen Albert Einstein kézzel írott levele, amelyben a fizikus az emberi gyengeség termékeként veti el Istent.
Plusz hír

A világ legjobb középülete a Városligetben épül

Az Európa legjobb középülete díj után a világ legjobb középülete díjat is elnyerte a Liget Budapest Projekt keretében épülő új Néprajzi Múzeum épülete.