Plusz

Viktoriánus bajuszbögrék

2018.02.24. 10:00
Ajánlom
A XIX. században olyan gonddal ügyeltek az élet apró részleteire, ami mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A bajuszbögre koncepciója a hipsztereknek és a hagyományőrzőknek is a kedvence lehetne.

A XIX. század derekán Európa-szerte tombolt az impozáns bajuszok divatja, melyek azonban az élet több területén is különféle problémákat okoztak viselőiknek.

A teázó angol uraknak különösen meggyűlt a bajuk az arcszőrzetük és a tea találkozásakor.

A forró ital például leolvasztotta a bajuszról a formázásához használt viaszt. (Hercule Poirot  bajsza sem magától pöndörödött olyan művészien.) Nem kell azonban félteni a derék viktoriánusokat, célzott megoldással álltak elő: a bajuszbögrével.

A spéci csészét majdnem biztosan az angol fazekas, Harvey Adams (szül: 1835) találta fel az 1870-es években. Adams egy kis pillangóforma betoldást tervezett a csésze belső pereméhez, ami megvédte a büszke arcszőrzetet, de egy kis lukon engedte átfolyni az italt. Az angol kézműves szabadalmából óriási mennyiséget adtak el először Nagy-Britanniában, majd egész Európában és végül az Egyesült Államokba is eljutott. A találmány olyan sikeresnek bizonyult, hogy a kézműves 15 éven belül nyugdíjba is vonulhatott.

A bögrének végül számos változata alakult ki. A "farmerek bögréjébe" egy pint - közel fél liter -  tea belefért.

Készültek finomabb darabok is, például ezüstből, vagy kagylóhéj alakú csészék, esetleg olyanok, melyeken domborúan szerepelt a tulajdonos neve. A csészékhez természetesen aljak is tartoztak, de ezekhez már olcsóbban is hozzá lehetett jutni.

Néhány évtizeddel korábban még finoman szólva nem volt akkora igény a bajuszok védelmére: az arcszőrzet akkoriban még ritkán fordult elő. 

Az angol Parlamentnek például mindössze egyetlen olyan tagja volt, aki nem borotválta teljesen simára az arcát. 

A változást a gyarmatosítás hozta el. A külhonban szolgáló brit hazafiak egyszeűen megirigyelték az indiai férfiak impozáns bajuszát és megpróbálták utánozni azt. Más verzió szerint a britek a helyiekével versenyre kelő férfiasságukat akarták bizonyítani a szőrrel.

Bármi legyen is az indíték, tény, hogy 1860 és 1916 között a kérdést szabályozó 1695. számú Parancs, ami A Király hadseregre vonatkozó szabályzatát és rendeletei című kötetben áll, kimondta:

A haj rövid. Az áll és az alsó ajak borotvált, a felső nem..." A bajuszok tehát lassan hivatalosan is a hadsereg katonáinak viseletévé váltak.

A bajusz gondozása kemény munka (visszautalnánk egy pillanatra a korábban már emlegetett Hercule Poirot-ra) Cecil B. Hartley 1860-as Úriemberek illemtan- és udvariassági kézikönyve arra figyelmezteti olvasóit, hogy a bajuszt bizonyos határok közé kell szorítani. "Soha nem szabad göndöríteni vagy túlzó hosszúságúra kifeszíteni. A bajusznak nettnek kell lennie és nem túl hosszúnak."

Rudyard Kipling (1865-1936)

Rudyard Kipling (1865-1936) (Fotó/Forrás: Elliott & Fry (színezte: Macesito) / Wikipedia)

Rudyard Kipling hősnői is odáig voltak a gondosan ápolt bajuszokért. A Poor Dear Mamma című novella egyik szereplője szerint megcsókolni egy férfit, aki nem viaszozza a bajszát, olyan, mint só nélkül enni a tojást.  Guy de Maupassant, körülbelül ezzel egy időben fejtette ki hasonló nézeteit:

Egy férfi bajusz nélkül nem férfi többé! A csókjának nincs már íze."

(Az, hogy mindkét szerző maga is bajusszal büszkélkedett, némileg levon a megállapítások erejéből.)

Azonban bajuszoknak és bögréknek egyaránt leáldozott az I. világháború vége körül. Megint csak a brit hadsereghez kell fordulnunk a történeti bajuszológiai iránymutatásért: a korábbi rendeletet megsemmisítették, mivel

a gázálarcok rendeltetésszerű viseletét szinte teljesen lehetetlenné tette az arcszőrzet. 

Emellett a katonáknak az is problémát jelentett, hogy a lövészárkokban uralkodó körülmények között megfelelően gondozzák a bajszukat.  A bajszok hamarosan visszatértek a filmvászonra, a művészeti életbe és természetesen a hétköznapokba az 1920-as, 1930-as években olyan hírességek közvetítésével, mint Clarke Gable vagy Salvador Dali. A bajuszbögrék azonban nem védelmezték őket többé és kikoptak a háztartásokból.

Manapság már főleg múzeumokban, vagy viktoriánus magángyűjteményekben lehet találkozni a bajuszbögrékkel. 

AKI AZONBAN ÉLESBEN IS KI SZERETNE PRÓBÁLNI EGY ILYEN CSÉSZÉT, MEGLEPŐ MÓDON NEW YORKBAN MEGTEHETI A DEAD RABBIT BARBAN.

A kocsma vezetője, Jack McGarry az 1870-es évek stílusában szolgál fel korabeli puncsváltozatokat. A különleges peremek nem a bajuszok védelmére szolgálnak elsősorban, hanem a jégkockákat fogják fel.  

Bajuszgát - a modern úriemberek szőrzetének őre

A bajuszbögrék mára eltűntek, azonban a bajuszok térnyerésével a szőr védelmezésének igénye ismét felmerült. Ekkor lépett színre a Bajuszgát (Whisker Dam). Az amazon.com-on mindössze a kicsi peremet árulják, amit így nemcsak bögrére, de pohárra is lehet illeszteni.  A termék fejlesztői még arra is ügyeltek, hogy a dizájn és a csomagolás viktoriánus hangulatot árasszon. 

(via Atlas Obscura )

 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

10 érdekesség a ma 75 éves Marton Éváról

Június 18-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Marton Éva Kossuth-díjas operaénekes, a Magyar Szent István-rend birtokosa, a Corvin-lánc kitüntetettje, a nemzet művésze.
Zenés színház

Spontán, közös énekléssel zárult a miskolci operafesztivál

Dupla gálakoncerttel, utcabállal, remek hangulatban ért véget tegnap este a 18. Bartók Plusz. A friss Kossuth-díjas Sümegi Eszter még meg is énekeltette a Miskolci Nemzeti Színház közönségét.
Vizuál

Makulátlan pálya - a színész, akinek minden filmjét Oscarra jelölték

Marlon Brando? Daniel Day-Lewis? Esetleg Jack Nicholson? Valószínűleg ők ugranak be először, ha minden idők legjobb színészére gondolunk. Pedig a legtökéletesebb filmográfiája valószínűleg John Cazale-nak volt - ehhez azonban sajnos korai halála is hozzájárult.
Zenés színház

Díjakkal ismerte el művészei munkáját az Operaház

A 2017/18-es évad zárásaként a Csillagóra Gálaesten az intézmény legrangosabb kitüntetéseit adták át, először jutalmazva Balett- és Énekkari Kamaraművészt is.
Vizuál

Száz év magyar plakátjai a Magyar Nemzeti Múzeumban

Sör és vetőmag plakátok, színházi és politikai hirdetések is megtalálhatóak a Tolongó idők című időszaki kiállításon.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Plusz nyár

A júliusi Fidelio már a polcokon van

Az ingyenes programmagazinban a júliusi eseménynaptár mellett megtalálja Fáy Miklós és Vámos Miklós rovatát, gasztro ajánlatunkat, valamint számos interjút, többek között Dragomán György íróval és Szabó Balázs zenésszel. Lapozzon bele online!
Plusz veszprémfest

Újra opera Veszprémben

Erős programmal várja közönségét az idén 15. évét ünneplő VeszprémFest.
Plusz kult50

Kiderült, kik ők: Íme a kultúra 50 arca 2018-ban

Megvan A kultúra 50 arca. A legújabbak. A Fidelio 2018-as KULT50 kiadványát június 7-én délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban. A lap először 2017-ben jelent meg, akkor a hazai kultúra másik 50 arca szerepelt benne. Az új névsor alább olvasható.
Plusz gasztro

Eper minden mennyiségben!

Az eper, szamóca vagy egyes tájakon szeder névre hallgató, a rózsafélék családjába tartozó tavaszi gyümölcs sokak kedvence. Ehetjük magában, de számtalan módon elkészíthetjük, ezek közül válogattunk most néhány szokatlan receptet és eperrel kapcsolatos érdekességet.
Plusz ajánló

Erős kezdés: ősbemutatóval, Blahalouisiana szimfonik koncerttel és egy kortárs drámával indítja az évadot a Kultkikötő

Június 22-én, pénteken az Anyám, a nyolcadik kerület! című előadás ősbemutatójával, valamint a Heisenberg című darabbal nyitja meg az idei, szám szerint 13. évadát a Kultkikötő.