1.) „Ha szolgálni kívánok valakit, azokat szolgálom, akiknek szolgálójuk nincsen: a védteleneket”
– talán ez Göncz Árpád legtöbbet idézett gondolata, melyben hangot adott nézetének, miszerint a politikusi pálya legfontosabb jellemzője nem a hatalom, hanem az emberek szolgálata.
Göncz Árpád 1922. február 10-én született Budapesten. 1944-ben szerzett jogi diplomát, a II. világháború alatt bekapcsolódott a nyilasok elleni fegyveres ellenállásba. Politikai pályája 1945-ben kezdődött, a Független Kisgazdapárt tagjaként.
2.) „A nép nem statisztikai adat, a nemzet megmaradása nemcsak szellem, de betevő falat kérdése is.”
A párt betiltása után fizikai munkából élt. Az 1956-os forradalom alatt a Magyar Parasztszövetségben dolgozott, november 4. után pedig részt vett a Magyar Demokratikus Függetlenségi Mozgalom által írt memorandumok szövegezésében és külföldre juttatásában.
3.) „Ötvenhat annyiféle, ahányan átéltük.”
1958-ban a Bibó-per vádlottjaként életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték. A börtönben kezdett fordítani, később számos jelentős mű általa jutott el a magyar olvasóközönséghez, így Isaac Asimov, Ray Bradbury, Truman Capote, Agatha Christie, Arthur C. Clarke, William Faulkner, William Golding, Ernest Hemingway, D. H. Lawrence, Mary Shelley, John Updike írásai és Tolkien műve, A Gyűrűk Ura.
4.) „Mi a fordító? Mesterember. […] De végül is, mesterember volt Magister Sebastianus, a mi M. S. mesterünk is.”
1963-ban szabadult, ettől kezdve a fordításaiból élt, valamint később íróként is tevékenykedett. A Magyar Írók Szövetségében 1981-től a műfordítói szakosztály elnöke, majd 1989-től 90-ig a szövetség elnöke volt. Saját művei közül jelentősek a Mérleg, a Rácsok és a Magyar Médeia című drámái. Sarusok címmel regénye, Találkozások címen novelláskötete jelent meg.
5. „Emberek vagyunk, esendők, a történelmet nem mi csináljuk, hanem a történelem formál mibennünket.”
A nyolcvanas évek második felében tagja lett a Szabad Kezdeményezések Hálózatának, alapító tagja a Szabad Demokraták Szövetségének és a Történelmi Igazságtétel Bizottságnak. 1989-től az Emberi Jogok Ligája budapesti tagozatának elnöke lett.
6.) „Nem félek a vitáktól, nem rejtettem eddig sem és nem rejtem ezután sem soha véka alá a véleményem: mert vitában érik az igazság.”
1990 májusától országgyűlési képviselő, majd 1990. május és augusztus között az Országgyűlés elnöke lett. 1990-ben a szabad választások után a Magyar Köztársaság első elnökének választották, a tisztséget 2000-ig töltötte be.
7.) „A hatalomhoz való viszonyunk az, amin megmérettetünk. Azon, hogy ki mire használta. És hogyan.”
Elnöksége idején ő volt Magyarország legnépszerűbb politikusa, szociális érzékenysége, közvetlensége miatt sokan közel érezték magukhoz. Az ő kezdeményezésére nyilvánították bűncselekménnyé a a nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport elleni gyűlöletre uszítást.
8.) „A társadalmat ilyenkor a módosabbak önként vállalt lemondása, a szorosra fűzött családok, a jó szomszédság, a sok-sok kisközösség, az egymást el nem engedő kezek sokasága tartja össze.”
Világszerte számos elismerést kapott az emberi jogok védelmében végzett munkájáért. 2000-ben az amerikai kormány díjat alapított a tiszteletére, melyet évente adnak olyan magyar személynek, aki kiemelkedő teljesítményt nyújt a demokrácia és az emberi jogok érvényesítésében.
9.) „Azt hiszem, nekünk sem a magyarságot kell szeretnünk, hanem a másik magyart.”
Göncz Árpád 2015. október 6-án hunyt el, de emlékezete máig jelentős, az évforduló alkalmából kiállítások, előadások foglalkoznak alakjával.
10.) „Valahol a népszerűség igazi titka, ha az ember nem igazodik mindig a népszerűség követelményeihez.”
Fejléckép: Göncz Árpád (forrás: Fortepan / Szalay Zoltán)
hírlevél
