A régészeti múzeum épülete és a Civilizációk hídja (Fotó/Forrás: Rašo / Wikipedia)
A nemzeti levéltár épületét 2014-ben adták át, kiépítésére 42 millió eurót (13 milliárd forint) fordítottak. Az akkori kormány a Szkopje 2014 elnevezésű projekt keretében átalakította az egész fővárost,
szobrot állítottak Winston Churchill brit miniszterelnöknek, George Washington és Abraham Lincoln amerikai elnöknek, de a Szkopje közelében született I. Jusztiniánusz bizánci császárnak és Teréz anyának is.
A teljesen felújított főtér középpontjában pedig a makedón hódítónak, Nagy Sándornak emeltek gigantikus szobrot, ám nemcsak a hadvezérnek, de az édesanyjának és édesapjának, II. Philipposznak is van emlékműve a Vardar folyó partján. Emellett a központ épületeit is hellén és makedón stílusban újították fel, a régészeti múzeum neoklasszicista külsőt kapott, a külügyminisztériumnak pedig templomszerű oszlopokat emeltek.
Az összesen több mint 400 millió eurós projekt során költöztették új, közös, neoklasszicista épületbe a régészeti múzeumot, a nemzeti levéltárat és az alkotmánybíróságot. Néhány évvel az épület átadása után azonban már látszik, hogy az építészek korántsem voltak olyan ügyesek, mint ógörög elődeik, az építmény beázik, és
a legfelső két emeleten található archívum egyes részei már jelentős károkat szenvedtek.
A BIRN beszámolója szerint minden esőzés újabb feladatokat ró a levéltárban dolgozókra, ugyanis folyamatosan kell figyelniük, hol ázik be a mennyezet, hogy vödrökkel fogják fel, majd felmossák a behulló esőt.
A neoklasszicista épületben található a régészeti múzeum, a nemzeti levéltár és az alkotmánybíróság. (Fotó/Forrás: Pudelek / Wikipedia)
A május óta kormányzó balközép macedón vezetés tavaly novemberben jelentette be, hogy leállítja a Szkopje 2014 projektet, az ugyanis túl sok pénzbe kerül és a Görögországgal fennálló vitás kérdések megoldását is nehezíti, mivel Görögország szerint a mai macedónok nem az ókori makedónok leszármazottai, hanem egy délszláv népcsoport tagjai.
hírlevél
