Plusz

„We are talking about our greatest sacred music composer”

2011.05.11. 12:53
Ajánlom
The first Sunday of May is the beginning of the Liszt Year’s sacred music series. We ask Tamás Bubnó, artistic director of the programme about the works, their characteristics and about Liszt’s sacred musical compositions.

- Why did you choose these particular pieces for the Musica Sacra series?

- The aim was the same as in the Haydn Year in 2009: I wanted the complete masses of Liszt to be heard in the frame of early Roman rite masses. I am really glad that the plan seems to come true unchanged, as we seem to be the only ones in the world who came up with this idea - just like in 2009 when Budapest was the only place to put on Haydn's complete masses incorporated in Tridente liturgies. At least, going through the various, sometimes overexuberant programmes worldwide, I didn't find authentic Liszt mass performances anywhere else. I think maybe the programme organisers thought that the secularized world does not need them anymore. In my opinion, this view is totally wrong, especially regarding the works of Liszt. Operas can also be played in an orchestra performance, but maybe I'm not the only one to believe that the real thing is still the staged performance. The same applies to masses performed in orchestra adaptations.

- The original plan also included the oratorios, but they did not get into the final programme. Why?

- Perhaps it was too grandiose a plan to play the complete sacral works of Liszt as well. Although it certainly would have suited the Master's grandiose character. After all, we are talking about our greatest sacred music composer... Unfortunately, the project lacked financing. But all the better this way: at least we have a reason to continue the series.

- In two cases, the same masses will be heard, albeit in different versions.

- We can only really talk about different versions in the case of Missa solennis, popularly known as the Esztergom mass: the 1855 and the 1857-58 versions. The former one was written for the consecration of the Esztergom Basilica, then Liszt recomposed it in order to make it feasible for a performance in the Vatican. However, the last one, the Szekszárd Mass, written in 1850, is different in many parts from he first one, Missa quattor vocum ad aequales concinente organo,which he wrote in 1869. The musical basis and the apparatus, male choir and organ, are essentially the same, but there is a 20 years' time difference between the two versions. In 1850 Liszt wrote in one of his letters that he was constantly thinking about Palestrine and Rome while composing his first mass, while in 1869 there were already the other 4 masses that had been born in the meantime, as well as many more musical experiences for him to think of.

- Liszt composed liturgy-inspired pieces both in his grandiose Weimar-period, and later, in his expressive period. Can we talk about a homogenous style in his religious music, or is it as varied as his piano oeuvre?

- As far as I can judge, he tried to 'go back to the basics' both in his written and in his musical works, his composition technique and melody. Providence had given him the wisdom to study a lot of - and the best of - religious music first before starting to compose his own. I would not say that he had a heterogenous style in this respect. Rather that his young, noble and energetic face, which probably annoyed many people at the time, together with his whole character, provocative and often sentimental, but doubtlessly a genious - had grown old, preserving his beauty and his sense, and above all, his living faith. Then it was the inner beauty that shone through the weary, hard-bitten face. All along, his religius music had remained the reflection of his personal faith, and that is what connects the early mass with Via Crucis.

- Could Liszt's religious music be popular without these anniversary periods?

In the past 100 years, the religius works of Liszt have not been heard too often. Missa choralis is popular, (rightly so, since it is a wonderful mass), and so are the two oratorios, more or less, and Via Crucis has also been put on more often in recent decades, especially at the time of Lent. The organ works are also played quite frequently, mostly by András Virágh and by others as well. This is the positive side of sustaining the Liszt heritage. However, many of his works which should be brought to the podium are not. I really hope that the works performed in the Liszt Year will not dissappear afterwards either, and that the ones hardly ever played will also be discovered. That is what I will be working on, anyway. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Ezt a viccet bizony mi értettük félre – kritika a Joker második részéről

Látszólag az egész világ gyűlöli Todd Philips kultikus filmjének folytatását. De vajon mi lehet az oka annak, hogy a rendező elképzelései és a rajongók várakozásai ennyire elmentek egymás mellett?
Vizuál

Japán lampiontól a fonott vécéülőkéig – megnyílt a Néprajzi Múzeum gyűjteményi állandó kiállítása

Több évnyi előkészítő munka után október 10-én megnyílt a Néprajzi Múzeum 3600 műtárgyat felvonultató, új gyűjteményi állandó kiállítása az Ötvenhatosok terén. Ennek létrejöttéről kérdeztük Szarvas Zsuzsanna főkurátort.
Színház

Duplapremierre készül a Katona József Színház

Október 11-én este debütál a Kamrában az Itt élet című előadás Máté Gábor rendezésében, míg október 12-én Tarnóczi Jakab Radical Relax című produkcióját mutatják be a nagyszínpadon.
Klasszikus

Várjon Dénes albumát az év kamarazenei lemezének választották a Német Zenekritikusok

Miután a neves elismerés negyedéves fordulóin a kiváló zongoraművész és Antje Weithaas hegedűművész Beethoven-szonátákat felvonultató lemezsorozatának két albumát is díjazták, a sorozat egésze a kategória nagydíját is elnyerte.
Könyv

Kemény Lili nyerte a Margó-díjat

Nem című regényével Kemény Lili nyerte el 2024-ben a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet a Margó Fesztivál megnyitóján adtak át október 10-én, immáron tizedik alkalommal. A különdíjat Kovács Dominik és Kovács Viktor vehette át a Lesz majd minden című kötetéért.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

Izgalmas kapcsolódások, inspiráló újdonságok és közönségkedvencek várnak októberben a MOMkultban

Oscar-díjas filmek betétdalai nagyzenekarral, Budapestről szóló utcadalok, Bach és magyar népzene táncházban a Danubia Zenekar és Pál István Szalonna és bandája összefogásával – mutatjuk, milyen koncertek közül válogathatunk októberben a MOMkult műsorán.
Plusz hír

Itt a lista, közülük kerülnek ki a 2024-es Prima Primissimák

Rekordszámú, több mint 900 jelölés érkezett az immár harmadik évtizedébe lépő elismerésre. Közülük választotta ki a Prima Primissima Alapítvány kuratóriuma azt a 30 művészt, sportolót, újságírót, oktatót és tudóst, akik közül tízen vehetik majd át a Prima Primissimákat és húszan a Primákat megillető díjat.
Plusz ajánló

„Mindannyian egyek vagyunk” – szimfonikus Ady-koncert Dunaszerdahelyen

Október 7-én, Dunaszerdahelyen hallhatja a közönség a Lennék valakié – Ady szimfonikusokkal című előadást, amelyen a költő versei zenekari kísérettel szólalnak meg. A nagy sikerrel futó produkció már több határon túli településen megnyerte magának a hallgatóságot.
Plusz ajánló

William Christie, Joyce DiDonato, Jordi Savall és Riccardo Chailly is szerepel a Müpa 2025-ös programjában

A magyar közönség kedvencei váltják egymást a színpadon a Müpa jubileumi évadában: a klasszikus zene neves karmesterei és szólistái, valamint a jazz és a könnyűzene legjava is Budapestre jön az új évben.
Plusz ajánló

Jókedvű találkozások és őszi hagyományok – idén októberben rendezik meg a Komáromi Borkorzót

Az október 3. és 5. között tartott fesztivál a jó italok szerelmesei mellett a zenerajongókat, sőt mindazokat várja, akik szeretik kellemes hangulatban, jó társaságban eltölteni a szabadidejüket.