Plusz

Zárónap a romantika jegyében

2011.08.21. 20:23
Ajánlom
Romantikus művekkel, Josef Hassid emlékesttel és egy megható templomi koncerttel búcsúztak a kamarazenei fesztivál művészei a közönségtől és Kaposvártól.

Délelőtt rövidke koncerttel indult a zárónap, Schubert A-dúr Arpeggione szonátáját Perényi Miklós és José Gallardo játszotta. A fesztiválon eddig egyetlen Schubert művet sem szólaltattak meg, ezért igencsak örültem, hogy Perényiék vállalkoztak e darab előadására. A szonáta egyébként egy különleges kísérleti hangszer, az arpeggione (egyfajta vonós gitár) népszerűsítésére készült, s bár a hangszer nem vált ismertté, a darab ma is közkedvelt a csellisták és brácsások körében. A Schubertre jellemző mély melankólia nagyszerűen szólt Perényi kezei alatt, s a tangók után most Gallardo is remekelt, légies játéktechnikája Schubert zenéjében bontakozhatott ki igazán.

A délutáni koncerten Josef Hassid, a legendás, ukrán származású lengyel hegedűvirtuóz emléke előtt tisztelegtek a művészek, az összes olyan darabbal, melyet Hassid felvételen is játszhatott. E műveket megelőzően még egy izgalmas Heitor Villa-Lobos szerzemény hangzott el a Bachianas Brasileiras. A darabnak több érdekessége is van, egyrészt Villa-Lobos a bachi hagyományt akarta a temperamentumos brazil zene nyelvére lefordítani, másrészt igen különleges hangszereléssel oldotta meg ezt az elképzelést: a darab hat csellóra és két brácsára íródott. A csellisták között a fesztivál igazgatója, Bolyki György is helyet kapott, igaz, a csellószólókat azért meghagyta Perényi Miklósnak.

A Villa-Lobos darab után kezdetét vette az emlékest, Csajkovszkij Meditációjával, Perényi Eszter előadásában. Őt követte Kelemen Barnabás, aki Kreisler, szalonok hangulatát idéző Bécsi capriccióját játszotta. A fellépők egymást érték a színpadon, az előző művésznek járó tapsból mindig jutott „előlegként" a következőnek is, így Kokas Katalinnak is. Kokas egy másik meditációt mutatott be, a Massenet Thais című operájából valót, a gyönyörű dallamot igazán méltó módon játszotta. Ismét Kelemen Barnabás lépett színpadra, most Dvořak Humoresque című darabjával. Csajkovszkij Melodie című művét Alina Pogostkina játszotta, aki még Elgar Capricieuse című kompozíciójának előadására is a színpadon maradt. Utána Homoki Gábor hatotta könnyekig a közönség egy részét Joseph Acron Héber melódiájával. Megint Perényi Eszter és ismét Dvořak következett, most egy Románc. Ezt a darabot még az előzőnél is hatásosabban adta elő Perényi. A hivatalos program végén Kelemen Barnabás Sarasate virtuóz művével, a Zapateadóval borzolta a kedélyeket. Emlékműsorhoz illően végül meglepetésként Hassid honfitársa, Maxim Risanov Fauré Elégiájával zárta a koncertet, átélten, meghatóan játszott. (A közönség soraiban először láttam némi - igazán megbocsátható - fegyelmezetlenséget: valaki zsebkendő után kezdett kotorászni.) Bár a hangsúly a hegedűsökön volt, meg kell említenem az őket kísérő két zongoristát, Yury Martinovot és Nagy Mirát. Végig koncentráltan, önmagukban is igen magas művészi teljesítmény nyújtva játszottak.

Ha létezhet egy ilyen fesztiválnak tökéletes zárása, akkor az éjjel kezdődő utolsó koncert a Református templomban mindenképpen az volt.  Alina Ibragimova a fesztivál hangulatától lenyűgözve itt maradt erre a koncertre, hogy ajándékként (nagy örömömre) eljátszhassa Mendelssohn d-moll hegedűversenyét. A gyertyafényekkel megvilágított templom meghitt hangulatát perzselően érzelmes játékával és elképesztő virtuozitásával egycsapásra felrázta. A szűnni nem akaró tapsra feleletül az utolsó tétel hangjai újra felcsendültek. Végül a fesztivált lezárva a Kelemen Kvartett most Kokas Dóra nélkül, de Nicolas Altstaedttel és Gilad Karnival kiegészülve adta elő a Brahms G-dú vonósötösét. A cselló- és brácsatémákban gazdag darab utolsó tételének magyaros dallamai után a szokásosnál is nagyobb ovációval ünnepelte a közönség a fesztivál még jelenlévő összes művészét. Nagysikerű koncert ide vagy oda, a családiasság továbbra is megmaradt, a közönség a művészeket, a művészek a közönséget tapsolták.

A Kaposvári Nemzetközi Kamarazenei Fesztivál igazán példaértékű rendezvény zenészek, közönség és kritikusok számára egyaránt. Bízom benne, hogy még sok-sok évig élni fog, és ha még népszerűbb fesztivállá növi is ki magát (amit szintén nagyon remélek), akkor is megőrzi ezt a családias, barátságos hangulatát.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Schiff András nem lép fel többé az Egyesült Államokban

A világhírű zongoraművész, aki korábban már Magyarországgal és Oroszországgal kapcsolatban is hasonló döntést hozott, a New York Timesnak adott interjúban fejtette ki, milyen politikai tényezők vezettek az elhatározásához.
Vizuál

„Attilának isteni tehetsége volt” – Henrik Irén a Csongor és Tündéről

Április 17-én mutatják be a Csongor és Tünde egész estés rajzfilmverzióját: Vörösmarty Mihály klasszikusából Dargay Attila eredeti figuratervei alapján készült feldolgozás. A magyar animáció legendás alakjának özvegyével, Henrik Irénnel beszélgettünk.
Vizuál

Mindenki bűnhődik, de nem a saját bűnei miatt

Sós Bálint Dániel első nagyjátékfilmje megdöbbentően érett rendezői debütálás, amely bonyolult morális kérdéseket vet fel, célja mégsem az, hogy moralizáljon. A rendkívül feszült és jól megírt történetet a bravúros technikai megoldások teszik igazán teljessé.
Könyv

Vámos Miklós: Kegyetlen állat az ember

Vámos Miklós állandó rovatában hónapról hónapra megmondja, mit érdemes elolvasni. Ezúttal az osztrák Christoph Ransmayr Egy félénk férfi atlasza című könyvét ajánlja. Gondolataira a Kalligram gondozásában megjelent kötet fordítója, Adamik Lajos reagál.
Klasszikus

Mendelssohn-variációk – először hallható zongoraest az Óbudai Zsinagógában

Villányi Dániel zongoraművész koncertjének műsora a romantika-késő romantika világát olyan zeneszerzők remekművein keresztül járja be, akiket Felix Mendelssohn szelleme mélyen érintett – személyesen vagy művészetén át.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Plusz ajánló

P. Howard szellemében – 5 Rejtő-program Budapesten

Közeleg március 29-e, azaz hazánk talán legkedveltebb írójának, Rejtő Jenőnek születésnapja, a páratlan zsenijű és kivételes humorú szerző 120 éve ezen a napon látta meg a napvilágot. Számos program esedékes a következő hetekben, amely Rejtőhöz kapcsolódik. Ezekből válogattunk.
Plusz interjú

Legendás öltözékek – Öltözékek legendái – Regőczy Krisztina kűrruhája a Folk Fashion kiállításon

A Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum Folk Fashion – Divat a folklór című kiállításán Regőczy Krisztina olimpiai ezüstérmes, világbajnok műkorcsolyázó matyómintás övvel díszített kűrruhája is megtekinthető.
Plusz hír

Ők kapták a legmagasabb állami kitüntetéseket 2025-ben

Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc évfordulója alkalmából a művészeti és a tudományos élet legrangosabb elismeréseit, Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint Magyar Érdemrend kitüntetéseket adott át Sulyok Tamás köztársasági elnök.
Plusz hír

Koncz Gábor kapja idén a Kossuth-nagydíjat

Orbán Viktor miniszterelnök március 14-én bejegyzést tett közzé a Harcosok Klubja elnevezésű online Facebook-csoportban. Mint azt az Index kiszúrta, a kormányfő egyebek közt elárulta a közösség tagjainak, hogy a mai napon Koncz Gábor színművész veheti át a Kossuth-nagydíjat.
Plusz hír

A kulturális élet szereplőit ismerték el március 15. alkalmából

Zsigó Róbert, a Kulturális és Innovációs Minisztérium parlamenti államtitkára állami kitüntetéseket adott át március 15. alkalmából a Pesti Vigadóban. A kitüntetéseket március 13-án délután vehették át a kulturális élet szereplői.