Plusz

Zöldebb lesz Joe Biden Amerikája, de a tettekre kell figyelni, nem a szavakra

2021.03.02. 15:20
Ajánlom
Sosem hirdetett ennyire zöld programot amerikai elnök, de kérdés, hogy Joe Biden tényleg zöldre festi vagy csak zöldebb álcát ad az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy van honnan visszamászni: a Trump-kormányzat mindent megtett, hogy az elmúlt ötven év szerény klímaügyi vívmányainak keresztbe tegyen.

A zöldügyek iránt érzékenyek számára több mint aggasztó volt Donald Trump elnöksége. Trump destabilizálta a klímavédelmi egyezményeket, felpuhította az amerikai metánkibocsátási korlátozásokat, kivonta ellenőrzés alól az üvegházhatású gázok kibocsátását, pénzt vont el a vadon élő állatok védelmére végzett programoktól, megsemmisítette Obama tisztaenergiai rendeletét, egyszerűbbé tette a bányászatot, enyhítette a környezetkárosító tevékenységért kiszabható büntetést, felülvizsgáltatta az 1972-es Clean Water Actet, és úgy fogalmazta újra, hogy csökkent a védendő folyók és vizes élőhelyek területe. A Trump-adminisztráció összességében mindent megtett azért, hogy aláássa a tudomány tekintélyét az erre fogékony választók körében – végül ez nem zöldügyben bizonyult végzetes tévútnak, hanem a koronavírus-járvány idején. Maga Donald Trump többször kijelentette, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Az Egyesült Államokat kivonultatta a párizsi klímaegyezményből, és olyan, kifejezetten káros rendeletet is hozott, amelyek az olajiparnak kedveztek. De a dolgon nincs mit csodálkozni.

Trump környezetvédelmi minisztere Scott Pruitt olajlobbista volt, aki azelőtt, hogy az EPA élére került volna, annak leghangosabb kritikusa volt, és olcsó aktivizmusnak nevezte a minisztérium működését.

Joe Biden jól érzékelte, hogy az amerikai emberek a normalitás érzetére vágynak, és ennek része az is, hogy tudatosnak mutatkozzon klímaügyekben. Január közepén, első munkanapján rögtön visszalépett a párizsi klímaegyezménybe, és az Egyesült Államok történetében az első olyan vezetőként lépett hivatalba, aki programjának első oldalán helyezte el a klímaváltozás enyhítését, azaz a zöldpolitikát.

„Véleményem szerint már így is túl sokat vártunk arra, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással”

– nyilatkozta hivatalba lépése után. És: „amikor azt mondom, klímaváltozás, arra gondolok: munkahelyek.” Hogy számszerűvé tegye az ígéretét, 2 billió dolláros klímatervet jelentett be.

15954999557_d2c566a52e_o-151418.jpg

300 ezren vonulnak New Yorkban a People's Climate Marchon 2014-ben (Fotó/Forrás: Robert van Waarden)

A program zöld, de népszerű is?

Miközben az elnökválasztási kampányban a republikánusok igyekeztek olyan képet rajzolni a zöld törekvésekről, ami munkahelyeket tesz tönkre és életszínvonal-csökkenést okoz, a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 70 százaléka nem hiszi, hogy az erős klímapolitika gyengíti a gazdaságot. Ugyanakkor a felmérések azt is megmutatták, hogy a legtöbb választó nem tudott eleget például a demokrata politikusok és független szakértők által kidolgozott Green New Dealről, hogy véleményt alkosson róla.

A Green New Deal szükségességét majd’ tizenöt éve hirdetik politikusok az Egyesült Államokban és a nyugati világban. Az elképzelés szerint egyszerre kell élénkíteni a gazdaságot és zöldíteni a termelést. A GND a Roosevelt-féle New Deal után kapta a nevét, amely a két világháború közti gazdasági világválságot szolgált enyhíteni munkahelyteremtéssel, társadalmi reformokkal és növekvő közfoglalkoztatással.

A Green New Deal tehát nem a Biden-kormányzat találmánya. Az USA-ban elsősorban Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő, Ed Markey és Bernie Sanders szenátorok nevéhez fűződik. Biden elképzelése nagyban hasonlít az előbb említettekére, de sok tekintetben megengedőbb – például a repesztéses olajbányászat és a szén-dioxid tárolás (CCS) kérdésében.

Joe Biden a kampánya során azonban lóugrással haladt át a republikánus párt azon kritikáján, miszerint az erős zöldpolitika veszélyeztetné a gazdaságot. Programjában azt írta:

„a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés – nem csak a környezetre, hanem az egészségünkre, közösségeinkre, nemzeti biztonságunkra és gazdasági jólétünkre.”

Biden szerint a Green New Deal alkalmas arra, hogy minden korábbi stratégiai célkitűzésnél jobban kezelje a klímaváltozást, és ami a választók szemében talán még fontosabb: munkahelyeket teremtsen a zöldcélok megvalósításához.

Az új adminisztráció azt ígéri, hogy

  • 2050-re az Egyesült Államok 100%-ban tiszta energiával fog működni,
  • 2035-re karbonsemlegessé teszi az áramtermelést,
  • 2030-ra megkétszerezik az előállított szélenergia mennyiségét,
  • új, zöld infrastrukturális beruházásokat,
  • fellendíti a tudományos kutatóintézeteket, amelyek a klímaváltozással foglalkoznak.

Hogy számszerűsítse az ígéretet, bejelentette, hogy a ciklusa végéig, 2014-ig 2 billió dollárt fordítana erre.

Nagyon egyszerűen: Biden zöld intézkedésekkel akar munkahelyeket teremteni, és ezzel segíteni a koronavírus okozta válságon és a társadalom leszakadó alsó rétegén.

48955812191_8d03095940_k-151453.jpg

Joe Biden 2019-ben (Fotó/Forrás: Adam Schultz / Biden for President)

Milyen fogadtatásra talál a politikában és a piacon?

Habár a Demokrata Párt most erős, kicsivel, de többségben vannak a szenátusban, de így sem lesz egyszerű átverni rajta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek a zöldprogram megvalósításához. A rendeletek nem elegendőek, hiszen azokat éppúgy eltörölheti egy következő elnök, ahogy Biden felülírta Trump környezetromboló intézkedéseit. A Szenátusban viszont a demokraták és a republikánusok között viszont éppúgy vannak mérsékelt képviselők, akik azokat az államokat képviselik, amelyek a fosszilis anyagokon alapuló gazdaságon alapulnak. Ez egyébként nagyon hasonló helyzet, mint ami Barack Obama elnöksége alatt fennállt.

Lehetőség van arra is, hogy a Biden-adminisztráció nemzeti veszélyhelyzetté nyilvánítsa a klímaváltozást. Chuck Schumer demokrata szenátor ezt a megoldást pártolná, emlékeztetve arra, hogy Trump ezt alkalmazta a mexikói határfal építésére, ami „persze nem volt veszélyhelyzet”. Schumer szerint „ha valami veszélyhelyzet, akkor a klímaváltozás az.”

Szakértők szerint Biden első gesztusai, amelyek határozottan a zöldülés irányába mutattak, felhívás a nagyvállalatok számára is. (A General Motors már bejelentette, hogy 2035-re teljesen átáll az elektromos autók gyártására, igaz, az ilyen bejelentések egyelőre PR-szempontból hasznosabbak.) Jeremy Symons, korábban a szenátusnak is dolgozó környezetstratéga szerint mindez azért jó, mert így a vállalkozók is érzékelik, hogy a megújuló energiaforrásokba érdemes fektetni.

pump-4257448_1920-151846.jpg

Olajfúró-torony (képünk illusztráció!) (Fotó/Forrás: PXHere)

Realisztikus a Biden-terv?

Biden klímapolitikáját alapvetően valószerűnek, teljesíthetőnek tartják a szakértők. A DW összesítése szerint a világ fejlett térségei Amerikához hasonlóan 2050-re tervezik a üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentését (Izland 2040-re, Kína 2060-ra vállalja ugyanezt). A kérdés persze az, hogy maradnak-e a szavak, de úgy tűnik, az USA, amelynek nagyhatalmi pozíciója megingott az utóbbi évtizedben, a globális klímamozgalom élére akar állni.

Reménykedésre ad okot az is, hogy Biden jegyzett klímaszakértőket kért fel a feladatra. Az országhatáron belül Gina McCarthy felel a kérdésben, aki Obama környezetvédelmi minisztériumában dolgozott 2013-17 között, és elismert szakértő a környezetvédelmi szervezetek körében.

Wind_turbines_in_southern_California_2016-152050.jpg

Szélturbinák Dél-Kaliforniában (Fotó/Forrás: Erik Wilde)

A kormányzat klímaügyi követe pedig az a magyar származású John Kerry, aki korábban az Obama-adminisztráció külügyminisztere volt. Vietnami veterán, aki a hetvenes évek elején a háború befejezését szorgalmazta, és 1971-ben a Capitolium lépcsőjére dobta a kitüntetését. Jelen témánk szempontjából még fontosabb, hogy külügyminiszterként ő volt az, aki a párizsi klímavédelmi egyezményt tető alá hozta, amit 2016 óta 194 ország írt alá és 185 ratifikált. Az elemzők szerint kemény tárgyalópartner, akire szükség lesz egy olyan országban, ahol a kőolajipar rendkívül sok pénzt mozgat.

Biden politikai karrierje során gyakran választotta a kompromisszumos, konzervatív utat, és környezetvédő szervezetek szerint az, hogy az Obama-adminisztráció szakértőivel veszi körül magát, nem túl biztató, hiszen az Obama-korszakban sok látszatintézkedés született, és a nagy szennyezőkkel szemben nem léptek fel határozottan. Magyarul:

félnek attól, hogy a szavak csak szavak maradnak, és az amerikai gazdaság zöldítése helyett a zöldre mosása (greenwashing) történik.

Ugyanakkor Biden zöldpolitikája példa nélküli az USA történetében, és még ebben a formájában is komoly akadályokba ütközik majd a republikánusok részéről. Aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy az amerikaiaknak nem elég a szavazatukkal jelezniük, hogy zöldebb jövőre szavaznak. Továbbra is nyitva kell tartaniuk a szemüket, hogy a Biden-adminisztráció ígéretei megvalósuljanak.

Hidat építünk kultúra és natura között – Elindult a Zöldhullám rovatunk

Kapcsolódó

Hidat építünk kultúra és natura között – Elindult a Zöldhullám rovatunk

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.” Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legnépszerűbb

Színház

„Ez a pillanat a gondolkodásra jó, beszédre nem” – Pályatársai, tisztelői búcsúznak Törőcsik Maritól

Sorra jelennek meg a személyes hangvételű visszaemlékezések a 85 évesen elhunyt Törőcsik Mariról a közösségi médiában, ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat.
Színház

Zsótér Sándor Törőcsik Mariról: „Az idegrendszere feltépte a szobát”

Törőcsik Mari „kitüntetett azzal, hogy dolgozott velem” – emlékezett vissza Zsótér Sándor rendező a pénteken elhunyt színésznőre.
Vizuál

Nézze meg Törőcsik Mari három felejthetetlen alakítását

Törőcsik Mari emléke előtt tiszteleg a Nemzeti Filmintézet streaming platformja, a Filmio, ahol szerda éjfélig ingyenesen megtekinthető a pénteken hajnalban elhunyt színművész három meghatározó filmje.
Színház

Egy vidám tekintet, egy izgalmas száj – és a kettő között az évek múlása

Évtizedekig kutatta Törőcsik Mari arcait. Fotózta színpadon és magánéletben egyaránt, közel hetven esztendőn át. Kivételes szakmai kapcsolat és mély barátság fűzte a nemrégiben elhunyt színésznőhöz a Kossuth- és Balázs Béla-díjas fotóművészt, Keleti Évát, aki személyes történetei és képei segítségével járult hozzá, hogy fölidézhessük Törőcsik Mari különleges alakját.
Színház

Az emlékezés rózsái a Nemzeti Színház előtt

Gyűlnek a virágok a Nemzeti Színház épülete előtt, ahol a pénteken elhunyt Nemzet Színésze, Törőcsik Mari tisztelői róhatják le kegyeletüket.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz Zöldhullám

Mentsük meg a méheket és teremtsünk méhbarát környezetet

"A méhes nem egyéb, mint a kinyilatkoztatás alkalmazása" - írta Hamvas Béla, de már Berzsenyi Dániel számára is a méhes zsongása és hangulata volt az éber alvás, a nappali álmodozások helye, ahol meditált, ahol verseket írt.
Plusz felmérés

Új kutatás bizonyítja a komolyzene felszabadító hatását

A válaszadók 82 százaléka érzi úgy, hogy a komolyzene megnyugtatja, 67 százalékukat pedig inspirálják a klasszikus dallamok - derül ki a Liszt Ferenc Kamarazenekar megbízásából készült reprezentatív felmérés adataiból.
Plusz magazin

KÉP-regény: A piros lámpa zöldre vált

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal Amszterdam egyik látványosságáról lesz szó, ami hamarosan teljesen megújul, mégpedig a környezettudatosság jegyében.
Plusz ajánló

Ingyenes online koncertet ad Gerendás Péter

Április 13-án ünnepli 65. születésnapját a Liszt Ferenc-díjas zeneszerző, elődadóművész, aki folytatva „Önök kérték” sorozatát, újra ingyenes koncertet ad.
Plusz hír

Tom Jones mellett kizárólag hazai művészek lépnek színpadra az idei VeszprémFesten

Az eredetileg meghirdetetthez képest később, augusztus közepén rendezik meg az idei fesztivált.