Plusz

Zöldebb lesz Joe Biden Amerikája, de a tettekre kell figyelni, nem a szavakra

2021.03.02. 15:20
Ajánlom
Sosem hirdetett ennyire zöld programot amerikai elnök, de kérdés, hogy Joe Biden tényleg zöldre festi vagy csak zöldebb álcát ad az Egyesült Államoknak. Az biztos, hogy van honnan visszamászni: a Trump-kormányzat mindent megtett, hogy az elmúlt ötven év szerény klímaügyi vívmányainak keresztbe tegyen.

A zöldügyek iránt érzékenyek számára több mint aggasztó volt Donald Trump elnöksége. Trump destabilizálta a klímavédelmi egyezményeket, felpuhította az amerikai metánkibocsátási korlátozásokat, kivonta ellenőrzés alól az üvegházhatású gázok kibocsátását, pénzt vont el a vadon élő állatok védelmére végzett programoktól, megsemmisítette Obama tisztaenergiai rendeletét, egyszerűbbé tette a bányászatot, enyhítette a környezetkárosító tevékenységért kiszabható büntetést, felülvizsgáltatta az 1972-es Clean Water Actet, és úgy fogalmazta újra, hogy csökkent a védendő folyók és vizes élőhelyek területe. A Trump-adminisztráció összességében mindent megtett azért, hogy aláássa a tudomány tekintélyét az erre fogékony választók körében – végül ez nem zöldügyben bizonyult végzetes tévútnak, hanem a koronavírus-járvány idején. Maga Donald Trump többször kijelentette, hogy nem hisz a klímaváltozásban. Az Egyesült Államokat kivonultatta a párizsi klímaegyezményből, és olyan, kifejezetten káros rendeletet is hozott, amelyek az olajiparnak kedveztek. De a dolgon nincs mit csodálkozni.

Trump környezetvédelmi minisztere Scott Pruitt olajlobbista volt, aki azelőtt, hogy az EPA élére került volna, annak leghangosabb kritikusa volt, és olcsó aktivizmusnak nevezte a minisztérium működését.

Joe Biden jól érzékelte, hogy az amerikai emberek a normalitás érzetére vágynak, és ennek része az is, hogy tudatosnak mutatkozzon klímaügyekben. Január közepén, első munkanapján rögtön visszalépett a párizsi klímaegyezménybe, és az Egyesült Államok történetében az első olyan vezetőként lépett hivatalba, aki programjának első oldalán helyezte el a klímaváltozás enyhítését, azaz a zöldpolitikát.

„Véleményem szerint már így is túl sokat vártunk arra, hogy felvegyük a harcot a klímaváltozással”

– nyilatkozta hivatalba lépése után. És: „amikor azt mondom, klímaváltozás, arra gondolok: munkahelyek.” Hogy számszerűvé tegye az ígéretét, 2 billió dolláros klímatervet jelentett be.

15954999557_d2c566a52e_o-151418.jpg

300 ezren vonulnak New Yorkban a People's Climate Marchon 2014-ben (Fotó/Forrás: Robert van Waarden)

A program zöld, de népszerű is?

Miközben az elnökválasztási kampányban a republikánusok igyekeztek olyan képet rajzolni a zöld törekvésekről, ami munkahelyeket tesz tönkre és életszínvonal-csökkenést okoz, a közvélemény-kutatások szerint az amerikaiak 70 százaléka nem hiszi, hogy az erős klímapolitika gyengíti a gazdaságot. Ugyanakkor a felmérések azt is megmutatták, hogy a legtöbb választó nem tudott eleget például a demokrata politikusok és független szakértők által kidolgozott Green New Dealről, hogy véleményt alkosson róla.

A Green New Deal szükségességét majd’ tizenöt éve hirdetik politikusok az Egyesült Államokban és a nyugati világban. Az elképzelés szerint egyszerre kell élénkíteni a gazdaságot és zöldíteni a termelést. A GND a Roosevelt-féle New Deal után kapta a nevét, amely a két világháború közti gazdasági világválságot szolgált enyhíteni munkahelyteremtéssel, társadalmi reformokkal és növekvő közfoglalkoztatással.

A Green New Deal tehát nem a Biden-kormányzat találmánya. Az USA-ban elsősorban Alexandria Ocasio-Cortez kongresszusi képviselő, Ed Markey és Bernie Sanders szenátorok nevéhez fűződik. Biden elképzelése nagyban hasonlít az előbb említettekére, de sok tekintetben megengedőbb – például a repesztéses olajbányászat és a szén-dioxid tárolás (CCS) kérdésében.

Joe Biden a kampánya során azonban lóugrással haladt át a republikánus párt azon kritikáján, miszerint az erős zöldpolitika veszélyeztetné a gazdaságot. Programjában azt írta:

„a klímaváltozás egzisztenciális fenyegetés – nem csak a környezetre, hanem az egészségünkre, közösségeinkre, nemzeti biztonságunkra és gazdasági jólétünkre.”

Biden szerint a Green New Deal alkalmas arra, hogy minden korábbi stratégiai célkitűzésnél jobban kezelje a klímaváltozást, és ami a választók szemében talán még fontosabb: munkahelyeket teremtsen a zöldcélok megvalósításához.

Az új adminisztráció azt ígéri, hogy

  • 2050-re az Egyesült Államok 100%-ban tiszta energiával fog működni,
  • 2035-re karbonsemlegessé teszi az áramtermelést,
  • 2030-ra megkétszerezik az előállított szélenergia mennyiségét,
  • új, zöld infrastrukturális beruházásokat,
  • fellendíti a tudományos kutatóintézeteket, amelyek a klímaváltozással foglalkoznak.

Hogy számszerűsítse az ígéretet, bejelentette, hogy a ciklusa végéig, 2014-ig 2 billió dollárt fordítana erre.

Nagyon egyszerűen: Biden zöld intézkedésekkel akar munkahelyeket teremteni, és ezzel segíteni a koronavírus okozta válságon és a társadalom leszakadó alsó rétegén.

48955812191_8d03095940_k-151453.jpg

Joe Biden 2019-ben (Fotó/Forrás: Adam Schultz / Biden for President)

Milyen fogadtatásra talál a politikában és a piacon?

Habár a Demokrata Párt most erős, kicsivel, de többségben vannak a szenátusban, de így sem lesz egyszerű átverni rajta azokat a törvényjavaslatokat, amelyek szükségesek a zöldprogram megvalósításához. A rendeletek nem elegendőek, hiszen azokat éppúgy eltörölheti egy következő elnök, ahogy Biden felülírta Trump környezetromboló intézkedéseit. A Szenátusban viszont a demokraták és a republikánusok között viszont éppúgy vannak mérsékelt képviselők, akik azokat az államokat képviselik, amelyek a fosszilis anyagokon alapuló gazdaságon alapulnak. Ez egyébként nagyon hasonló helyzet, mint ami Barack Obama elnöksége alatt fennállt.

Lehetőség van arra is, hogy a Biden-adminisztráció nemzeti veszélyhelyzetté nyilvánítsa a klímaváltozást. Chuck Schumer demokrata szenátor ezt a megoldást pártolná, emlékeztetve arra, hogy Trump ezt alkalmazta a mexikói határfal építésére, ami „persze nem volt veszélyhelyzet”. Schumer szerint „ha valami veszélyhelyzet, akkor a klímaváltozás az.”

Szakértők szerint Biden első gesztusai, amelyek határozottan a zöldülés irányába mutattak, felhívás a nagyvállalatok számára is. (A General Motors már bejelentette, hogy 2035-re teljesen átáll az elektromos autók gyártására, igaz, az ilyen bejelentések egyelőre PR-szempontból hasznosabbak.) Jeremy Symons, korábban a szenátusnak is dolgozó környezetstratéga szerint mindez azért jó, mert így a vállalkozók is érzékelik, hogy a megújuló energiaforrásokba érdemes fektetni.

pump-4257448_1920-151846.jpg

Olajfúró-torony (képünk illusztráció!) (Fotó/Forrás: PXHere)

Realisztikus a Biden-terv?

Biden klímapolitikáját alapvetően valószerűnek, teljesíthetőnek tartják a szakértők. A DW összesítése szerint a világ fejlett térségei Amerikához hasonlóan 2050-re tervezik a üvegházhatású gázok kibocsátásának nullára csökkentését (Izland 2040-re, Kína 2060-ra vállalja ugyanezt). A kérdés persze az, hogy maradnak-e a szavak, de úgy tűnik, az USA, amelynek nagyhatalmi pozíciója megingott az utóbbi évtizedben, a globális klímamozgalom élére akar állni.

Reménykedésre ad okot az is, hogy Biden jegyzett klímaszakértőket kért fel a feladatra. Az országhatáron belül Gina McCarthy felel a kérdésben, aki Obama környezetvédelmi minisztériumában dolgozott 2013-17 között, és elismert szakértő a környezetvédelmi szervezetek körében.

Wind_turbines_in_southern_California_2016-152050.jpg

Szélturbinák Dél-Kaliforniában (Fotó/Forrás: Erik Wilde)

A kormányzat klímaügyi követe pedig az a magyar származású John Kerry, aki korábban az Obama-adminisztráció külügyminisztere volt. Vietnami veterán, aki a hetvenes évek elején a háború befejezését szorgalmazta, és 1971-ben a Capitolium lépcsőjére dobta a kitüntetését. Jelen témánk szempontjából még fontosabb, hogy külügyminiszterként ő volt az, aki a párizsi klímavédelmi egyezményt tető alá hozta, amit 2016 óta 194 ország írt alá és 185 ratifikált. Az elemzők szerint kemény tárgyalópartner, akire szükség lesz egy olyan országban, ahol a kőolajipar rendkívül sok pénzt mozgat.

Biden politikai karrierje során gyakran választotta a kompromisszumos, konzervatív utat, és környezetvédő szervezetek szerint az, hogy az Obama-adminisztráció szakértőivel veszi körül magát, nem túl biztató, hiszen az Obama-korszakban sok látszatintézkedés született, és a nagy szennyezőkkel szemben nem léptek fel határozottan. Magyarul:

félnek attól, hogy a szavak csak szavak maradnak, és az amerikai gazdaság zöldítése helyett a zöldre mosása (greenwashing) történik.

Ugyanakkor Biden zöldpolitikája példa nélküli az USA történetében, és még ebben a formájában is komoly akadályokba ütközik majd a republikánusok részéről. Aktivisták arra figyelmeztetnek, hogy az amerikaiaknak nem elég a szavazatukkal jelezniük, hogy zöldebb jövőre szavaznak. Továbbra is nyitva kell tartaniuk a szemüket, hogy a Biden-adminisztráció ígéretei megvalósuljanak.

Hidat építünk kultúra és natura között – Elindult a Zöldhullám rovatunk

Kapcsolódó

Hidat építünk kultúra és natura között – Elindult a Zöldhullám rovatunk

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.” Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

Zöldhullám

„Változtasd meg élted!” – üzente Rilkének egy Apollón-szobor, és a költővel együtt mi is hisszük azt, hogy az új eszméket mindig a művészet hordja ki.

Kultúra és natura – az emberi és a természeti világ mint egy érem két oldala, nem teljesek egymás nélkül.

Ahhoz, hogy még sok száz, sok ezer éven át élhessünk ezen a bolygón, tanulnunk kell a természettől. Ahogy Nemes-Nagy Ágnes írja: „tanulni kell, szeretni kell.”

Új rovatunkat, a Zöldhullámot a természeti világ iránti aggodalom hívta életre, de a természet szeretete táplálja. Annak tudata, hogy ügyesen festő, ügyesen író, ügyesen zenélő emlősök vagyunk, nagyobb felelősséggel és több feladattal.

CIKKEK A ROVATBAN

Legolvasottabb

Könyv

Ők kapják idén a Baumgarten-emlékdíjat

Harmadik alkalommal jelentették be a Kukorelly Endre kezdeményezésére létrehozott elismerés díjazottjait. A teljes egészében közösségi adományokból finanszírozott Baumgarten-emlékdíjak átadására a vírushelyzet miatt később kerül sor.
Klasszikus

Kicsoda Oksana Lyniv, Itália első női zeneigazgatója?

A napokban kezdte meg a munkát a bolognai operaházban az ukrán Oksana Lyniv, aki az első női zeneigazgató Olaszországban. Neve a magyar közönségnek is ismerős lehet, hiszen járt már nálunk.
Színház

Anatolij Vasziljev osztályvezető lesz az SZFE-n

A világhírű orosz alkotó a színházrendező szakos hallgatók osztályvezetőjeként érkezik az intézménybe – közölte a Színház- és Filmművészeti Egyetem.
Könyv

Nyáry Krisztián tiltott szerelmekről ír

Február 14-én különleges kötet jelenik meg a Corvina Kiadó gondozásában. A Tiltott irodalom – Klasszikus irodalmi művek az azonos neműek közötti szerelemről című antológia a „Nem kötelező” sorozat második darabjaként kerül a könyvesboltok polcaira.
Színház

Némafilmek színházi köntösben

Egyedülálló produkció a színházi palettán: egy néma, fekete-fehér előadás, amely zenével és különlegesen izgalmas, a némafilmek stílusát idéző játékkal mesél, s közben a néző fantáziáját használja eszközként ahhoz, hogy kibontakozzon egy egyszerre mulatságos és megindító történet.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Plusz hír

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Plusz hír

Online emlékhely nyílt a budapesti gettó felszabadulásának 77. évfordulóján

Az évforduló alkalmából indult el a www.emlekezes77.hu online platform, ahol 77 órán keresztül holokauszt-túlélőkkel és megmentőikkel készült interjúk láthatók, mások mellett Bruck Edith-tel, Keleti Évával, Vitray Tamással, Fahidi Évával és Féner Tamással.
Plusz hír

Újcirkusz-előadás és Bartók arab népdalgyűjtései a Bartók Tavasz programján

Új fellépőket jelentettek be az idei Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek programjából, a fesztiválhoz új helyszínként a Magyar Zene Háza is csatlakozik.
Plusz hír

Meghirdették a Magyar Zene Háza első félévi programjait

A legkülönbözőbb műfajokkal, hazai és külföldi előadókkal várja a közönséget a januárban megnyíló Magyar Zene Háza, amely a tervek szerint a legkisebbektől a legnagyobbakig mindenkinek kínál programokat.
Plusz hír

Elhalasztják a Grammy-díjak 2022-es átadóját

A szervezők közleménye szerint az omikron variáns növekvő esetszámai miatt nem tartják biztonságosnak a díjátadó január 31-i időpontját.