A cím alapján egyi sci-fi komédia jellegű borzalomról is lehetne szó, ám egy könnyed, de nem könnyen fogyasztható amerikai vígjáték van a porondon.

Az elmúlt napokban a Zeneakadémián zsűriztem. Az intézmény az Európai Szociális Alap támogatásával „válogatott" fiatalok, kiemelkedő tehetségek számára indít plusz képzést, amely a világban való eligazodásra, az önmenedzselésre készíti fel a művészeket. A hallgatók tudásbázisát olyan aprónak tűnő, ám egyáltalán nem mellékes kérdéskörökkel szélesítik, mint az öltözködés vagy akár tárgyalási szituációban való íratlan viselkedési normák.

Téma volt a fórumon a Bánk bán ősváltozatának 6-ai és 7-ei előadása. Mindkét estén nagy élményben volt részem, de most – miután e helyt személyes véleményemet osztom meg Önökkel – Bándi János alakításáról szólnék.

B.-ben a helyzet változatlan és rohamos ütemben fokozódik. E. megismerkedik a komplex bürokrácia előnyeivel és hátrányaival, illetve további, mélyebb betekintést nyer a színház rejtélyes világának egyik apró bugyrába. Mindeközben éldegél is.

Haladjunk a negatív hírektől az örömteli tartalmak felé!

Félig szcenírozott előadások a hazai operajátszás megteremtőjének 200. születési évfordulóján… Ennél bizonyára többet vár a nagyközönség a Magyar Állami Operaháztól Erkel Ferenc megünneplésének alkalmára.

Kedves Olvasó, nagy szeretettel köszöntöm.

Budapesten született, zenei tanulmányait trombitán, csellón és zongorán kezdte. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola karmester szakán Lukács Ervin növendékeként diplomázott, majd Somogyi László szombathelyi és Kurt Masur weimari kurzusain képezte tovább magát. Leonard Bernstein ösztöndíjával Franco Ferrara sienai mesterkurzusán vett részt; Solti György ösztöndíjasaként a Tanglewood Music Fesztiválon Leonard Bernstein, Seiji Ozawa és Gennadij Rozsgyesztvenszkij növendéke volt. 1986-ban a Magyar Televízió 5. karmesterversenyének harmadik díját és közönségdíját nyerte el, majd még ebben az évben megnyerte a pármai Toscanini Karmesterversenyt.