Rossini lebilincselő erejű egyházi művét adja elő virágvasárnap, április 13-án a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara és Alma Mater Kórusa Somos Csaba vezényletével.

Az opera-előadásokat a fesztivál által már korábban is használt sportcsarnokban, a Vitrifrigo Arénában rendezik meg, míg a koncertekre a város egy másik színházépületében kerül majd sor.

A nagyszámú karácsonyi témájú kompozícióból is sejthetjük, hogy a klasszikus zene legnagyobb alkotói között is akadtak olyanok, akiket megérintett Jézus születésének ünnepe.

A legnépszerűbb Rossini-opera, A sevillai borbély két este, augusztus 7-én és 9-én látható a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon. Figaro és Rosina szerepében Giorgio Caodurót és Annalisa Stroppát láthatja-hallhatja a magyar közönség. A két olasz művész a világ legnagyobb operaszínpadait külön-külön is meghódította, de közös történetük is van.

A recept a főzés kottája. Bár biztos akad, aki – Kodály után szabadon – a nyelve hegyén érzi, amit a szakácskönyvben olvas, a zenéhez hasonlóan a gasztronómiát is az interpretáció kelti igazán életre. Persze nem ez az egyetlen kapcsolat a két művészeti ág között. Az Opera Magazin vadonatúj rovatában elsőként az opera-gourmet-k (és -gourmand-ok) koronázatlan királya, Gioachino Rossini konyhájába pillantunk be.

A világsztárokkal is dolgozó Ács János karmester december 15-én az Olasz Kultúrintézetben ezúttal a Nemzeti Énekkart fogja dirigálni.

Százötven éve, 1868. november 13-án halt meg Gioachino Antonio Rossini, az olasz opera egyik legnépszerűbb mestere. Híres ínyenc is volt, nevét étel-kompozíciói is őrzik.

Amikor még a klasszikus zenét nem nevezték klasszikus zenének, és nem volt olyan távol a műfaj a hétköznapoktól, mint ég a földtől, készültek karikatúrák zeneszerzőkről. Ezekből válogattunk néhányat.