A magyar építész, Hudec László épületei határozták meg a XX. század első évtizedeiben Sanghaj városképét. Leszármazottai jóvoltából a kiállításon Hudec két portfólió albuma, a besztercebányai családi életet bemutató képek és tárgyak, a családi levelezés, Hudec saját fotói és személyes tárgyak is láthatóak lesznek.

Hatvan éve, 1958. október 26-án halt meg Hudec (Hugyecz) László, a Sanghaj arculatát máig meghatározó építész, a város első és emblematikussá vált felhőkarcolója, a Park Hotel tervezője.

A Sanghay – Shanghai kiállítás tárgyai ezúttal Karády Katalinnal szerepelnek egy filmben, a múzeum Facebook oldalán pedig a kiskedvencek fotóit várják a Kutya évének tiszteletére. Februárban és márciusban sem csak a kiállítások miatt érdemes ellátogatni az Andrássy úti villába.

A harmincas-negyvenes évek Budapestje megőrült az egzotikus távol-keletért. A bohémek a körtéri Sanghay Bárba jártak, de a valódi Sanghajban is akadtak magyarok. Például Dessewffy Flóra táncosnő, akinek karrierjéről még rokonai se tudtak. Fajcsák Györgyivel, a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum igazgatójával, a kiállítás egyik kurátorával, a táncosnő hagyatéka mellett két, témába vágó korabeli filmről és kalandor magyarokról beszélgettünk.

Milyen képet közvetítettek a két világháború között a magyar művészek, a szórakoztatóipar és az utazók a Kelet világáról, és milyen volt a virágkorát élő Sanghaj? - teszi fel a kérdést a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum Sanghay - Shanghai. Párhuzamos eltérések Kelet és Nyugat között címmel megnyílt kiállítása.

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Liu Haisu Art Museum több éves közös együttműködésének új állomása a sanghaji kortárs művészeti múzeum frissen átadott épületében 2017. augusztusában megrendezésre kerülő Csernus Tibor gyűjteményes kiállítás. A tárlat a magyar művész életművét olyan nemzetközi kontextusban mutatja be a kínai közönségnek, amely elsősorban Csernus fontos témáit és műfajait vizsgálva próbál képet adni a 20. századi magyar művészet egyik meghatározó festőjének munkásságáról.

Már a második brit képzőművész munkáját másolták le Kínában – természetesen engedély nélkül. Legutóbb egy ikonikus londoni szobor koppintására bukkantak Sanghajban – derül ki az Independent cikkéből.

A Sanghajban megnyílt Munkácsy és kora című tárlatot bemutató múzeumot hetetne közel negyvenötezren látzogatják.