Szabó Magda világsikere címmel az írónő külföldi ismertségét és elismertségét járja körbe Papp Gábor Zsigmond új dokumentumfilmje, amelyben filmszínészek, műfordítók és kiadók is megszólalnak.

Az írók, költők és általában a művészek körében mindig is nagy népszerűségnek örvendtek az állatok. Összegyűjtöttünk néhány klasszikus és kortárs, külföldi és magyar állatbolond alkotót, ahol lehetett, fotókkal.

A huszonnégy éves Szüts Apor A hallei kirurgus című operáját a Bartók Plusz Operafesztivál operaíró versenyének díjnyertes produkciójaként október 2-án mutatták be a Csokonai Színházban. A premier után az operaírás folyamatáról és többszörös zenészidentitásáról beszélgettünk a Virtuózok fiatal tehetségével.

A Szabó Magda születésének 100. évfordulójára rendezett kiállítás kurátorainak munkája irigylésre méltó: a tárlatra készülve hivatalból olvasták az írónő műveit. Emellett átnézték a hagyatékokban fellelhető iratokat, felkeresték az írónő keresztfiát és felvették a kapcsolatot a debreceni gimnáziumával. Borbás Andrea és Kiss Borbála mesél arról, hogy szőtte bele Szabó Magda regényeibe népes rokonságát és milyen vagány, kacér nő volt még idős korában is.

"...az én debreceni otthonomhoz tulajdonképpen nem kellenek se bútorok, se falak. Egy egész földrajzi és törvényhatósági egységben lakom: a város, ahol fizikai és szellemi formámat megkaptam, teljes egészében az enyém."

Beülhetnek a látogatók Torma Gedeon igazgató irodájába vagy Vitay Georgina egyenruháját is felpróbálhatják a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen kedden nyíló interaktív Abigél kiállításon. A tárlattal Szabó Magda születésének 100. és halálnak 10. évfordulója előtt tisztelegnek.

Szabó Magda születésének (1917-2007) 100. évfordulója alkalmából a Római Magyar Akadémia (Falconieri Palota – Via Giulia, 1) 2017. május 30-31. között kétnapos programsorozatot szervez.

A nyomor torzító, lélekromboló hatását demonstrálja Szabó Magda kisregénye, amelyet Őze Áron vitt színre a Rózsavölgyi Szalonban.