Színház

10+1 érdekesség a magyar Charlie Chaplinről, Latabár Kálmánról

2021.11.24. 15:50
Ajánlom
A 20. század egyik legkarakteresebb magyar színészét, a Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész Latabár Kálmánt Max Reinhardt is kora egyik legjobb alkotójának tartotta. Páratlan humorát az anekdoták mellett számos felvétel, kabaréelőadás és tévéjáték őrzi. Összegyűjtöttünk néhány érdekességet Latyiról, a komédiák koronázatlan királyáról.

1. Híres színészcsaládba született: dédapja, Latabár Endre Magyarország egyik legismertebb színésze, színészpedagógusa és színi igazgatója volt, de nagyapja, édesapja és édesanyja is sikeres művészek lettek.

2. Gyerekkorában rengeteget nélkülözött, mert édesapja, Latabár Árpád – bár tehetségéről hosszan írnak az újságok – sokáig rosszul fizetett színész volt. Éppen ezért

a Latabár fiúk bevétel-kiegészítésként lombfűrésszel készített faragványokat árultak a Teleki téri piacon.

3. Latyi – aki becenevét a közönségtől kapta – már gyerekkorától kezdve színésznek készült, Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után szerződtette a Fővárosi Operettszínház. Anyaszínháza mellett számos helyen megfordult, a Lámpalázban nyújtott alakítása tette országosan ismertté nevét. Első nagyobb sikereit mégis külföldön aratta: öccsével, ifj. Latabár Árpáddal zenés artistaszámokkal szórakoztatták a közönséget Bécsben és Berlinben. Népszerűségük ellenére egy 1932-es berlini szereplés Max Reinhardtnál ráébresztette őket, hogy a továbbiakban magyar színészekként szeretnének dolgozni.

Latabár Árpád és fia, Latabár Kálmán egy kabaréban:

4. Hazatérése után, 1937-ben ismerte meg későbbi feleségét, akire egy előadás közben figyelt fel. Akkoriban az Erzsébetvárosi Színházban játszott egy Eisemann-operettben, erre hívta meg a forgatókönyvíró Kolozsvári Andort. Kolozsvári építész barátjával, Walter Istvánnal és annak családjával érkezett az előadásra. A 35 éves Latyinak, aki Vadnai Évával készült összeházasodni, a tapsrendnél azonnal megakadt a szeme az első sorban ülő Walter Katalinon.

Aznap este a családdal vacsorázott, és bár reggel elbúcsúzott tőlük és hazaindult, félúton visszafordult, és megkérte Kató kezét,

megígérve a lány apjának, hogy minden pengő keresete után 99 fillér a lányt illeti. Az esküvőt a Bazilikában tartották, a házasságból két gyermekük született.

5. Az esküvői szertartást óriási érdeklődés övezte, a visszaemlékezések szerint még a Víg utca prostituáltjai is az ünneplők között voltak, akikhez Latyi előszeretettel sietett az előadások után. Édesapja azonban nem Angyalkának becézett szeretőjével jelent meg, hanem volt feleségével, Kálmán édesanyjával. A gesztusért a színész egész életében hálás volt.

fortepan_18507-144106.jpg

Latabár Kálmán feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművésszel 1957-ben (Fotó/Forrás: Kotnyek Antal / Fortepan)

6. 1941-ben Latyi különleges felkérést kapott a Fővárosi Operettszínháztól: eljátszhatta Huszka Jenő Gül babájának Mujkóját, apja egykori híres szerepét. Az előadás érdekessége, hogy purdéja bőrébe (melyet korábban ő alakított) a majdani világhírű balett-táncos, Róna Viktor bújt. Latabár színészi játékáról a kritikák is elismerően nyilatkoztak.

7. Tánctudása miatt Latyit a magyar Fred Astaire-ként emlegették, komikusi eszköztárát pedig Chaplinéhez hasonlították. Volt olyan is, aki egyenesen Buster Keatont látta megelevenedni a színpadon.

8. Népszerűsége ellenére Latabár Kálmánt számos bírálat érte, melyeket nehezen kezelt. Az állandó stressz egészségére sem volt jó hatással, cukorbetegsége – ami a II. világháború alatt alakult ki nála – az évek múlásával egyre súlyosbodott. Állapotán az sem segített, hogy 1941-ben az Operettszínház igazgatói posztjára Bubik Árpád került, aki rövid igazgatósága alatt mellőzte őt.

latabar1-143054.jpg

Latabár Kálmán az Állami áruház című filmben (Fotó/Forrás: PORT.hu)

9. Latyit már a ’40-es években élő legendaként tisztelték, a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek 1943-ban új csokoládészeletet dobott piacra, melyet a népszerű színpadi sorozat, a Latyi Matyi ihletett. Ugyanebben az évben a boltokba került a Latyi Matyi, a furgangos cukrászinas mesekönyv-változata és A furfangos Latyi Matyi elnevezésű kockajáték.

Még egy ígéretes versenylovat is átkereszteltek Latyi Matyira.

10. A bulvársajtó is felfigyelt a Latabár-jelenségre: a Film Színház Irodalom külön rovatot indított Latyi Matyi címmel, melyben Latabár Kálmán és Kiss Manyi fiktív történetei jelentek meg.

+1 Latabár Kálmánt az 1950-es években politikai állásfoglalásra kényszerült, számos propagandafilmben (például a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, A selejt bosszúja, A képzett beteg, a Péntek 13, az Ifjú szívvel vagy az Állami áruház) vállalt szerepet. Egy alkalommal,

a török nagykövet otthonában tett látogatása után megvádolták, hogy olyan embertől fogadott el ajándékot, aki „ellenségesen szemben áll a békemozgalmakkal, a Szovjetunióval és Magyarországgal”, ráadásul fegyveresen vett részt a koreai mészárlásokban.

Latyi, bár próbált védekezni, fegyelmi tárgyalásra hívták a Népművelési Minisztériumba. A meghallgatás után azonban felmentették. Továbbra is játszhatott, de az eset nem maradt következmények nélkül: a korábbinál jóval kevesebb lehetőséget kapott, amire a sajtó is felfigyelt. Egyes források szerint romló egészségi állapota miatt maradt távol a fővárosi előadásoktól (vidéken többször is fellépett), míg mások a „török ügyet” sejtették a háttérben. Utóbbit támasztja alá, hogy amikor 1964-ben Latyit négy hónapra eltiltották a színpadtól, visszaesőnek titulálták. 1970. január 11-én hunyt el, 67 évesen.

Fejléckép: Latabár Kálmán (fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

Kapcsolódó

„Hoztam maguknak egy kis pesti levegőt” – 50 éve ment el Latyi

A híres színészdinasztia leszármazottait, a Latabár testvéreket a szigorú kritikusok is Buster Keatonhoz és Chaplinhez hasonlították. Ők azonban a külföldi sikerek után hazajöttek, itthon játszottak és forgattak. 1970. január 11-én halt meg Latabár Kálmán.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

Kihirdették a 2021-es Prima Primissima Díj nyerteseit

Tíz kategóriában vehették át a Prima Primissima Díjakat a magyar szellemi élet, a művészet, a tudomány és a sport jeles képviselői a Müpában tartott pénteki gálaesten.
Jazz/World

Elhunyt Kóbor János

78 éves korában elhunyt Kóbor János, az Omega együttes frontembere. A zenészt hetek óta kórházban kezelték koronavírus-fertőzéssel.
Klasszikus

Muzsika a vizek felett – séta a hamburgi Elbphilharmonie-ban

Januárban lesz öt éve, hogy megnyitotta kapuit Európa egyik legkülönlegesebb koncertterme, a hamburgi Elbphilharmonie. A hullámokat formázó épület egy pompás akusztikájú, nagy koncerttermet és egy kisebb kamaratermet rejt magában.
Klasszikus

„Fontos, hogy ismét közel kerüljünk a közönséghez” – Beszélgetés Dinyés Somával

December 16-án családjával ad koncertet az Óbudai Társaskörben Dinyés Soma, akit régizenei munkásságáról és karnagyi tevékenységéről is sokan ismernek. A művész a koncert kiinduló ötlete mellett az utánpótlás-nevelés kérdéseiről és a kóruséneklés fontosságáról is mesélt
Jazz/World

„Mecky, drága, jó utat!” – Pályatársai búcsúznak Kóbor Jánostól

December 6-án elhunyt az Omega legendás énekese, Kóbor János, akit egy hónapja szállították kórházba koronavírus-fertőzéssel. Menedzsere később megerősítette: covid okozta szövődmények vezettek a zenész halálához. Kóbor Jánost pályatársai és számos közéleti személy gyászolja.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház hír

Idén is négy színművészt jutalmaznak Aase-díjjal

Sallai Virág, a Kolibri Színház, Unger Pálma, a Pécsi Nemzeti Színház, Gelányi Imre, a Látókép Ensemble és Tóth Károly, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház színművésze kapja idén a színházi epizódszerepekért járó Aase-díjat.
Színház magazin

Így adott interjút Blaha Lujza

A Bohémvilág 1919. december 27-i számában érdekes szöveggel találkozhattak a korabeli olvasók: maga Blaha Lujza kért helyreigazítást egy állítólagos nyilatkozata kapcsán.
Színház portré

„Az operettek a szüleim, a musicalek pedig a férjeim” – 90 éve született Galambos Erzsi

Balerinának készült, az operettek és musicalek koronázatlan királynője lett. Már gyerekkorában megtalálták a kisebb szerepek, később pedig olyan színészlegendákkal lépett színpadra, mint Somlay Artúr, Básti Lajos, Latabár Kálmán vagy Honthy Hanna. 1931. december 5-én született Galambos Erzsi.
Színház hír

Wunderlich Józsefet két hétre felfüggesztette a Vígszínház

Ahogyan beszámoltunk róla, Wunderlich József a múlt héten többször is nyilvános Facebook-posztban kritizálta a Vígszínház vezetőségét, bírálta a Covid-ellenes intézkedéseket, illetve egy kolléganőjével szembeni bánásmódot. A színház belső vizsgálat lefolytatása mellett döntött.
Színház hír

Van remény – IX. Újszövetség Maraton a Vörösmarty Színházban

Idén – egy év kihagyás után – a székesfehérvári Vörösmarty Színház ismét megrendezte az adventi időszak immár hagyományosnak mondható kezdőeseményét, az Újszövetség Maratont. A négy evangéliumból gondosan összefésült szövegrészek olvasásával idézték meg a fehérváriak Jézus életét.