1. Híres színészcsaládba született: dédapja, Latabár Endre Magyarország egyik legismertebb színésze, színészpedagógusa és színi igazgatója volt, de nagyapja, édesapja és édesanyja is sikeres művészek lettek.
2. Gyerekkorában rengeteget nélkülözött, mert édesapja, Latabár Árpád – bár tehetségéről hosszan írnak az újságok – sokáig rosszul fizetett színész volt. Éppen ezért
a Latabár fiúk bevétel-kiegészítésként lombfűrésszel készített faragványokat árultak a Teleki téri piacon.
3. Latyi – aki becenevét a közönségtől kapta – már gyerekkorától kezdve színésznek készült, Rákosi Szidi színésziskolájának elvégzése után szerződtette a Fővárosi Operettszínház. Anyaszínháza mellett számos helyen megfordult, a Lámpalázban nyújtott alakítása tette országosan ismertté nevét. Első nagyobb sikereit mégis külföldön aratta: öccsével, ifj. Latabár Árpáddal zenés artistaszámokkal szórakoztatták a közönséget Bécsben és Berlinben. Népszerűségük ellenére egy 1932-es berlini szereplés Max Reinhardtnál ráébresztette őket, hogy a továbbiakban magyar színészekként szeretnének dolgozni.
Latabár Árpád és fia, Latabár Kálmán egy kabaréban:
4. Hazatérése után, 1937-ben ismerte meg későbbi feleségét, akire egy előadás közben figyelt fel. Akkoriban az Erzsébetvárosi Színházban játszott egy Eisemann-operettben, erre hívta meg a forgatókönyvíró Kolozsvári Andort. Kolozsvári építész barátjával, Walter Istvánnal és annak családjával érkezett az előadásra. A 35 éves Latyinak, aki Vadnai Évával készült összeházasodni, a tapsrendnél azonnal megakadt a szeme az első sorban ülő Walter Katalinon.
Aznap este a családdal vacsorázott, és bár reggel elbúcsúzott tőlük és hazaindult, félúton visszafordult, és megkérte Kató kezét,
megígérve a lány apjának, hogy minden pengő keresete után 99 fillér a lányt illeti. Az esküvőt a Bazilikában tartották, a házasságból két gyermekük született.
5. Az esküvői szertartást óriási érdeklődés övezte, a visszaemlékezések szerint még a Víg utca prostituáltjai is az ünneplők között voltak, akikhez Latyi előszeretettel sietett az előadások után. Édesapja azonban nem Angyalkának becézett szeretőjével jelent meg, hanem volt feleségével, Kálmán édesanyjával. A gesztusért a színész egész életében hálás volt.
Latabár Kálmán feleségével, Walter Katalinnal és kislányával, valamint Halmay Imre színművésszel 1957-ben (Fotó/Forrás: Kotnyek Antal / Fortepan)
6. 1941-ben Latyi különleges felkérést kapott a Fővárosi Operettszínháztól: eljátszhatta Huszka Jenő Gül babájának Mujkóját, apja egykori híres szerepét. Az előadás érdekessége, hogy purdéja bőrébe (melyet korábban ő alakított) a majdani világhírű balett-táncos, Róna Viktor bújt. Latabár színészi játékáról a kritikák is elismerően nyilatkoztak.
7. Tánctudása miatt Latyit a magyar Fred Astaire-ként emlegették, komikusi eszköztárát pedig Chaplinéhez hasonlították. Volt olyan is, aki egyenesen Buster Keatont látta megelevenedni a színpadon.
8. Népszerűsége ellenére Latabár Kálmánt számos bírálat érte, melyeket nehezen kezelt. Az állandó stressz egészségére sem volt jó hatással, cukorbetegsége – ami a II. világháború alatt alakult ki nála – az évek múlásával egyre súlyosbodott. Állapotán az sem segített, hogy 1941-ben az Operettszínház igazgatói posztjára Bubik Árpád került, aki rövid igazgatósága alatt mellőzte őt.
Latabár Kálmán az Állami áruház című filmben (Fotó/Forrás: PORT.hu)
9. Latyit már a ’40-es években élő legendaként tisztelték, a Kőbányai Polgári Serfőző és Szent István Tápszerművek 1943-ban új csokoládészeletet dobott piacra, melyet a népszerű színpadi sorozat, a Latyi Matyi ihletett. Ugyanebben az évben a boltokba került a Latyi Matyi, a furgangos cukrászinas mesekönyv-változata és A furfangos Latyi Matyi elnevezésű kockajáték.
Még egy ígéretes versenylovat is átkereszteltek Latyi Matyira.
10. A bulvársajtó is felfigyelt a Latabár-jelenségre: a Film Színház Irodalom külön rovatot indított Latyi Matyi címmel, melyben Latabár Kálmán és Kiss Manyi fiktív történetei jelentek meg.
+1 Latabár Kálmánt az 1950-es években politikai állásfoglalásra kényszerült, számos propagandafilmben (például a Dalolva szép az élet, a Civil a pályán, A selejt bosszúja, A képzett beteg, a Péntek 13, az Ifjú szívvel vagy az Állami áruház) vállalt szerepet. Egy alkalommal,
a török nagykövet otthonában tett látogatása után megvádolták, hogy olyan embertől fogadott el ajándékot, aki „ellenségesen szemben áll a békemozgalmakkal, a Szovjetunióval és Magyarországgal”, ráadásul fegyveresen vett részt a koreai mészárlásokban.
Latyi, bár próbált védekezni, fegyelmi tárgyalásra hívták a Népművelési Minisztériumba. A meghallgatás után azonban felmentették. Továbbra is játszhatott, de az eset nem maradt következmények nélkül: a korábbinál jóval kevesebb lehetőséget kapott, amire a sajtó is felfigyelt. Egyes források szerint romló egészségi állapota miatt maradt távol a fővárosi előadásoktól (vidéken többször is fellépett), míg mások a „török ügyet” sejtették a háttérben. Utóbbit támasztja alá, hogy amikor 1964-ben Latyit négy hónapra eltiltották a színpadtól, visszaesőnek titulálták. 1970. január 11-én hunyt el, 67 évesen.
Fejléckép: Latabár Kálmán (fotó: Szalay Zoltán / Fortepan)
hírlevél
