Bartha Bendegúz (Kár, hogy anyádat nem hoztuk el..., Budapest Bábszínház)
Bartha Bendegúz és Podlovics Laura a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el... c. előadásban (Fotó/Forrás: Piti Marcell / Budapest Bábszínház)
Pajzán baromkodás népi köntösben, ez a Kár, hogy anyádat nem hoztuk el..., amelyben mindenki jól érzi magát, de Bartha Bendegúz kiragyog. Illik is hozzá ez a vásári harsányság, otthonosan mozog benne, akárcsak a komoly szerepeiben. Legyen bár a paraván előtt vagy mögött, elviszi a show-t. A 2025-ös bemutatók kapcsán írhatnám akár a Peer Gynt-beli alakítását is, de nem illik egy négy ember által játszott főszerep egyik színészét kiemelni, hiszen a jellemgyenge északi hős megformálásáért Ács Norbert, Teszárek Csaba és Fodor Tamás ugyanannyira felelős. Nehéz bárkit is külön kijelölni egy olyan erős társulatból, mint a Budapest Bábszínházé.
Böröndi Bence (Cyrano de Bergerac, Budaörsi Latinovits Színház)
Böröndi Bence a Cyrano de Bergerac című előadásban (Fotó/Forrás: Borovi Dániel / Budaörsi Latinovits Színház)
A budaörsi Cyrano de Bergerac első jelenetétől az utolsóig imádnivaló, de a zárókép ég bele igazán az ember retinájába: Böröndi Bence az egészestés virtuóz játékból úgy csekkol ki, hogy abba szív megszakad. Hatalmas színészi eszköztár birtokában, jó ritmusérzékkel dolgozik, felejthetetlen a komplexusos szószátyár szerepében. A budaörsi előadás amúgy is az évad egyik legjobbja, minden benne van, amiért lehet szeretni a színházat, úgyhogy sürgősen megnézni, ha eddig kimaradt!
Dékány Barnabás (Legjobban a nőktől féltem, Orlai Produkció)
Dékány Barnabás A legjobban a nőktől féltem c. előadásban (Fotó/Forrás: Gálos Samu)
Ritka jó pillanat, amikor egy könyv színpadi adaptációjakor a néző úgy érezheti, valóban egy olyan színész előadásában kelt életre a szerep, akit olvasás közben is magunk elé képzeltünk. Dékány Barnabásnál keresni sem lehetett volna találóbb karaktert Horváth András Dezső Legjobban a nőktől féltem című regényének főszerepére – ami természetesen nagyban dicséri Dékány kiváló színészi képességeit is. Apróságokon tudna elcsúszni ugyanis egy ilyen figura, elég, ha nincs meg a kellő természetesség vagy lazaság, de itt szerencsére mindkettőből bőven akad, és van még mellé játékosság, hihetetlen koncentrációkészség és valami olyanféle szerethetőség, amivel rögtön belopja magát a szívünkbe, és az előadás végére már-már barátunknak érezzük a főhőst, akit olyan jó lenne még hallgatni!
Fandl Ferenc (Az öngyilkos, Miskolci Nemzeti Színház)
Fandl Ferenc Az öngyilkosban (Fotó/Forrás: Éder Vera / Miskolci Nemzeti Színház)
Nyikolaj Erdman legismertebb művének főhőse, a moszkvai átlagember Szemjon Szemjonovics Podszekalnyikov nem lát más lehetőséget a kiúttalanságban, mint az öngyilkosságot. Elhatározása azonban számtalan „jóakarót” vonz a környezetébe, mindenki azt szeretné, az öngyilkosságot az ő ügyéért végezze el, hogy legalább legyen valami üzenete ennek a kétségbeesett tettnek. A történet előrehaladtával azonban kezd értelmetlenné válni a spekulációs hadjárat, a szuicid kálvária során ugyanis Szemjon Szemjonovics tulajdonképpen megszereti az életet. Az öngyilkos Miskolcon, Szabó Máté rendezésében egy vizualitásban és zeneileg is igényes, erős előadás, kiváló színészekkel, közülük is kiragyog a főszerepet vivő Fandl Ferenc, egy igazi tragikomikus alkat. De említhetném akár a miskolciak nyári bemutatóját, a Csetepaté Chioggiábant, ahol Fortunatóként vitte a prímet.
Fekete Ernő (némacsend, Katona József Színház)
Gloviczki Bernát és Fekete Ernő a némacsendben (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Katona József Színház)
Teljesen érthető, ha valakinek nem fekszik egy szavak nélküli Hamlet, de ifj. Vidnyánszky Attila Katona-beli rendezése nem kis eséllyel írhatja be magát a hazai Shakespeare-előadások legjobbjai közé. Sok töprengés és vita után emeltünk ki egyvalakit, mégpedig Fekete Ernőt a színészileg páratlanul magas minőséget képviselő némacsendből. Hamlet apjának szellemeként, a néhai királyként unikális jelenléttel, atmoszférateremtő képességgel létezett az előadás első percétől az utolsóig. Talán hozzátartozik a választáshoz az is, hogy az évtizedek óta élvonalban mozgó Fekete Ernő nemrég az írót formálta meg a Bodó Viktor rendezte Mester és Margaritában. Ugyan az előadáson belül épp a gyengébb, második felvonástól kap hangsúlyt karaktere, a másik címszereplővel, Ónodi Eszterrel képesek élményt adni, maradandó alakítást nyújtani.
Kovács Krisztián (A kutyatartó lány, Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
Hajdú Melinda és Kovács Krisztián A kutyatartó lány című előadásban (Fotó/Forrás: Benkő Emese / Kecskeméti Katona József Nemzeti Színház)
Ahogyan Háy János drámája, úgy Kovács Krisztián alakítása is egyet tesz: megvezet. A kutyatartó lány Kecskeméten egy jó értelemben fájó előadás, amelynél a közönség szeretete pont a pofonoknak szól. Azt is mondhatnánk, helyzete eleve különleges, hiszen Kovács Krisztián játssza az egyetlen férfikaraktert ebben a nagyon kutyás, elsősorban női témákat mozgató előadásban, de a képlet nem ilyen egyszerű. Remek párt alkotnak a fantasztikus Hajdú Melindával, de ahogyan ez a viszony, úgy a Jankovics Annával és Sára Bernadette-el közös jelenetek is patikamérlegen kiszámoltak: Kovács Krisztiánnak minden mozdulata, arcrezdülése egy tudatosan felépített alakítás részei. A játék pedig arra megy ki, hogy meglepjen, és ez sikerül.
Major Erik (Angyalok Amerikában 1., Radnóti Színház)
Major Erik az Angyalok Amerikában c. előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel)
Kimagasló alakítások egész sora teszi maradandó élménnyé a Radnóti Színház nagy lélegzetvételű vállalását, de napokkal később is nehéz szabadulni attól az élménytől, amelyet Major Erik játéka jelent az Angyalok Amerikában Prior Walterjeként. Lenyűgöző látni, ahogyan lubickol a szerepben, amelyet teljes egészében a magáévá tesz, legyen szó a partnereivel folytatott kacérkodó, de kíméletlen játszmákról, vagy a látomások és belső hangok által gyötört, saját elméjébe zárt vergődésről. Miközben az apokaliptikus vízióban a szemünk láttára hullik a világ darabjaira, ez az egyszerű emberi sors hihetetlenül közel kerül hozzánk, betegségének stigmái saját bőrünket kezdik el égetni. Nagy várakozássokkal tekintünk a produkció folytatása elé, akinek még kimaradt az első rész, az ne habozzon mielőbb bepótolni!
Stohl András (Kőműves Kelemen, Zikkurat Produkció)
Stohl András és Radnay Csilla a Kőműves Kelemenben (Fotó/Forrás: Gordon Eszter)
Stohl András pályája során nem először találkozott a Kőműves Kelemen címszerepével, amikor a nyár folyamán a Városmajori Szabadtéri Színpadon formálta meg azt újra Alföldi Róbert rendezésében, aki ismét színpadra állította az ismert rockballadát. Stohl alakítása a szerep és az abban tomboló érzelmi viharok mélyreható ismeretéről tanúskodik: az a nyers, elementáris energia, amely belőle és játszótársaiból árad, magával ragadja a nézőt ebben a tesztoszterontól túlcsorduló előadásban. Érzékenyen felépített karakterábrázolás, ahogyan egy gyengeségében is erőt sugárzó férfialakot képes felmutatni a színpadon, akinek fájdalma minket, nézőket sem hagy érintetlenül.
Szabó Sebestyén László (@LL3t4rgIA, Vígszínház)
Szabó Sebestyén László @LL3t4rgIA c. előadásban (Fotó/Forrás: Dömölky Dániel / Vígszínház)
Eljátszani a mesterséges intelligenciát különleges színészi feladat, Szabó Sebestyén László pedig lubickol benne. A Vígszínház @LL3t4rgIA című előadásából rá emlékszem a legjobban, vészjósló pojáca tudott lenni, a játékidő alatt többször átalakult, de mindvégig valami nagyon két világ közötti, kiszámíthatatlan, de logikusan gondolkodó lényt épített föl. A Szent István körúti színház éretlen komédiája generációs találkozási pont, ifj. Vidnyánszky Attila – aki igazán büszke lehet az idei munkáira – rendezésére komplett várólista alakult ki a jelentkező gimnáziumi csoportokból, és ez így van jól.
Tamási Zoltán (A csendestárs, Thália Színház)
Tamási Zoltán A csendestársban (Fotó/Forrás: Kállai-Tóth Anett / Thália Színház)
Mindig van valami zabolátlanság Tamási Zoltán játékában, amit lehet szeretni, nem szeretni, de nyersesége A csendestárs embertelen maffiózójában igazán előnyére válik. Szikszai Rémusz rendezésében színvonalas az összjáték, de igazán Tamási Zoltán ragadja meg a figyelmet. Otthonosan mozog az abszurdban, önálló ritmust diktál, amihez érdemes igazodni, mert a humora is fekete. Dürrenmatt sokösszetevős drámája jól illeszkedik a Télikert felhozatalának sötétebb vonalába.
Fejléckép: Major Erik, Böröndi Bence és Tamási Zoltán alakítása is kiemelkedő volt a 2025-ös bemutatók sorában (fotó / forrás: Dömölky Dániel, Borovi Dániel, Kállai-Tóth Anett / Fidelio)
hírlevél
