Színház

100 éve hunyt el Caragiale

2012.06.09. 15:02
Ajánlom
1912. június 9-én hunyt el Ion Luca Caragiale román drámaíró, publicista, a 19. századi román irodalom egyik meghatározó alakja.

Caragiale 1852. január 30-án született a Ploiesti melletti Haimanaléban, amely ma az ő nevét viseli. Iskoláit is itt végezte, majd a bukaresti konzervatórium szavaló és mimikai tanfolyamára iratkozott be, de gyorsan rájött, hogy a színészi mesterség távol áll tőle. A színháztól mégsem tudott elszakadni, igaz, karrierje elég "mélyről", a bukaresti teátrum súgólyukából indult. Íróként az 1870-es évek elején debütált, 1873-tól jelentek meg versei, karcolatai és irodalmi kritikái. 1876-77-ben kiadta a Claponul című humoros lapot, amelynek ő volt a szerkesztője és egyetlen munkatársa is. Irodalmi körökben akkor vált igazán ismertté neve, amikor franciából lefordította Alexandre Parodi Legyőzött Róma című munkáját. Az ifjú szerzőt fordítói bravúrjáért tagjai közé fogadta a Junimea elnevezésű konzervatív irodalmi társaság.

Caragiale drámaíróként 1879-ben debütált, Zűrzavaros éjszaka című vígjátékát a bukaresti Nemzeti Színház adta elő hatalmas sikerrel. A darab bőven merített a korabeli francia bohózat kelléktárából, a kötelező szerelmi bonyodalmak, a félreértésekből kibontakoztatott konfliktus azonban erős társadalomkritikai hanggal párosult. Ez a kettősség a többi Caragiale-darabban (Leonida naccsás úr, Az elveszett levél, Farsang/Karnebál) is megmaradt azzal a különbséggel, hogy mindig más társadalmi réteget mutatott be görbe tükörben. Darabjaiban a klasszikus drámaeszményt, a hely-idő-cselekmény hármas egységét valósította meg, jól eltalált karakterek, pergő cselekmény és a hétköznapi fordulatokat használó nyelv biztosította sikerét. Utolsó színpadi műve az 1890-es Megtorlás című tragédia volt, amelynek paraszti tematikája újszerű elem volt művészetében.

Bár sikeres szerző volt, Caragiale állandó anyagi gondokkal küzdött, minden alkalmat megragadott, hogy rendes kenyérkereső foglalkozást űzzön. Volt hivatalnok, iskolafelügyelő, helyettes tanár, 1888-89-ben a román színházak főigazgatója, majd egy merész fordulattal vasúti restit bérelt, később sörözőt nyitott Bukarestben. Az 1890-es évektől kezdve főleg novellákat és karcolatokat írt, amelyek a Moftul Roman című élclapban jelentek meg, majd 1901-ben a Momente (Pillanatok) című kötetében adta őket közre. Pályáját több kudarc, konfliktus is kísérte, 1901-ben például plágiumpert akasztottak a nyakába: azzal vádolták, hogy a Megtorlás című drámáját egy Kemény István nevű magyar írótól lopta. Amikor a vád alaptalannak bizonyult, ellenségei azt sütötték rá, hogy egy Tolsztoj-novellát írt át drámává. Bizonyítékot erre sem találtak, de Caragiale úgy érezte, nincs tovább maradása hazájában.

1904-ben, miután tekintélyes örökséghez jutott, családjával együtt bejárta Olaszországot, Franciaországot, végül Berlinben telepedett le. 1912-ben, hatvanadik születésnapján a román írószövetség elnöke hazahívta Bukarestbe, hogy méltóképpen ünnepelhessék, ám Caragiale szívélyes, de elutasító választ adott. Nem sokkal később, 1912. június 9-én váratlanul meghalt. A berlini temetőből még ugyanazon év őszén kihantolták tetemét és Bukarestben abban a temetőben helyezték nyugalomra, ahol barátja, a költő Mihai Eminescu sírja is található.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ügy lett a Soharóza kórus szerepléséből a Szigeten – Galéria!

A Soharóza Ügy című előadása megjárta a Szigetet, a backstage-ben és a próbán pedig fotósorozat készült. Ezt a galériát mutatjuk meg most Önöknek.
Vizuál

Kulisszatitkok: így készült a Brian élete

A hetvenes években egy filmes stáb Tunéziába utazott, hogy leforgassa Jézus életének történetét a születésétől a kereszthalálig (Názáreti Jézus - 1977). A nyomukban pedig – sokszor ugyanazokon a helyszíneken és statisztákkal - egy hatfős angol csapat elkészítette a saját verzióját. A negyven éve bemutatott film a Pythonok szerint is legjobb közös munkájuk, amelyben gyakorlatilag az élet minden helyzetére megtalálható a válasz.
Színház

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Tánc

Sosztakovics titkos szerelme egy balerina volt

Kalapács alá került a zeneszerző tíz szerelmeslevele, amit a Bolsoj egykori balerinájának, Nina Pavlova Ivanovának írt 1935. és 1939. között. A titkos románcról és a szerelmeslevelekről eddig a zenetörténészek sem tudtak.
Klasszikus

Nagyon dübörög a zongorapiac Kínában

Mintegy 40-50 millió kínai gyerek tanul zongorázni, az országban gyártott hangszerek alig tíz százaléka kerül exportra. Kínában van kiknek zongorát gyártani.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Kamaraszínházi produkciókkal jön a Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivál

A Független Színház Magyarország augusztus 24. és szeptember 15. között rendezi meg a III. Roma Hősök Nemzetközi Színházi Fesztivált, amelyen Európa több országából mutatkoznak be roma társulatok, produkciók.
Színház színházak éjszakája

Tompos Kátya énekli a Színházak Éjszakája „himnuszát” - Klippremier

Tompos Kátya dalos játékra hívta kollégáit, többek közt Udvaros Dorottyát, Vecsei H. Miklóst és Mucsi Zoltánt. Hangulatos videoklip készült a Színházak Éjszakája idei „himnuszához”, melyet Hrutka Róbert és a népszerű színésznő közösen jegyeznek.
Színház gyász

Elhunyt Boda-Szász Kriszta színművész

A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház művésze 42 éves volt. Két gyermeket hagyott hátra.
Színház ajánló

Idén is együtt mulathatunk az örkényes színészekkel – jön a 9. Örkény kert

Egész napos szabadtéri rendezvénnyel, a már hagyománnyá vált Örkény kerttel köszönti az új évadot a Madách téri teátrum szeptember 7-én.
Színház interjú

Három kérdés a Kaszás Attila-díj jelöltjeihez

Augusztus 25-ig lehet szavazni a Kaszás Attila-díj jelöltjeire: Harsányi Attilára, Király Attilára és Orosz Ákosra.