Színház

100 éve hunyt el Caragiale

2012.06.09. 15:02
Ajánlom
1912. június 9-én hunyt el Ion Luca Caragiale román drámaíró, publicista, a 19. századi román irodalom egyik meghatározó alakja.

Caragiale 1852. január 30-án született a Ploiesti melletti Haimanaléban, amely ma az ő nevét viseli. Iskoláit is itt végezte, majd a bukaresti konzervatórium szavaló és mimikai tanfolyamára iratkozott be, de gyorsan rájött, hogy a színészi mesterség távol áll tőle. A színháztól mégsem tudott elszakadni, igaz, karrierje elég "mélyről", a bukaresti teátrum súgólyukából indult. Íróként az 1870-es évek elején debütált, 1873-tól jelentek meg versei, karcolatai és irodalmi kritikái. 1876-77-ben kiadta a Claponul című humoros lapot, amelynek ő volt a szerkesztője és egyetlen munkatársa is. Irodalmi körökben akkor vált igazán ismertté neve, amikor franciából lefordította Alexandre Parodi Legyőzött Róma című munkáját. Az ifjú szerzőt fordítói bravúrjáért tagjai közé fogadta a Junimea elnevezésű konzervatív irodalmi társaság.

Caragiale drámaíróként 1879-ben debütált, Zűrzavaros éjszaka című vígjátékát a bukaresti Nemzeti Színház adta elő hatalmas sikerrel. A darab bőven merített a korabeli francia bohózat kelléktárából, a kötelező szerelmi bonyodalmak, a félreértésekből kibontakoztatott konfliktus azonban erős társadalomkritikai hanggal párosult. Ez a kettősség a többi Caragiale-darabban (Leonida naccsás úr, Az elveszett levél, Farsang/Karnebál) is megmaradt azzal a különbséggel, hogy mindig más társadalmi réteget mutatott be görbe tükörben. Darabjaiban a klasszikus drámaeszményt, a hely-idő-cselekmény hármas egységét valósította meg, jól eltalált karakterek, pergő cselekmény és a hétköznapi fordulatokat használó nyelv biztosította sikerét. Utolsó színpadi műve az 1890-es Megtorlás című tragédia volt, amelynek paraszti tematikája újszerű elem volt művészetében.

Bár sikeres szerző volt, Caragiale állandó anyagi gondokkal küzdött, minden alkalmat megragadott, hogy rendes kenyérkereső foglalkozást űzzön. Volt hivatalnok, iskolafelügyelő, helyettes tanár, 1888-89-ben a román színházak főigazgatója, majd egy merész fordulattal vasúti restit bérelt, később sörözőt nyitott Bukarestben. Az 1890-es évektől kezdve főleg novellákat és karcolatokat írt, amelyek a Moftul Roman című élclapban jelentek meg, majd 1901-ben a Momente (Pillanatok) című kötetében adta őket közre. Pályáját több kudarc, konfliktus is kísérte, 1901-ben például plágiumpert akasztottak a nyakába: azzal vádolták, hogy a Megtorlás című drámáját egy Kemény István nevű magyar írótól lopta. Amikor a vád alaptalannak bizonyult, ellenségei azt sütötték rá, hogy egy Tolsztoj-novellát írt át drámává. Bizonyítékot erre sem találtak, de Caragiale úgy érezte, nincs tovább maradása hazájában.

1904-ben, miután tekintélyes örökséghez jutott, családjával együtt bejárta Olaszországot, Franciaországot, végül Berlinben telepedett le. 1912-ben, hatvanadik születésnapján a román írószövetség elnöke hazahívta Bukarestbe, hogy méltóképpen ünnepelhessék, ám Caragiale szívélyes, de elutasító választ adott. Nem sokkal később, 1912. június 9-én váratlanul meghalt. A berlini temetőből még ugyanazon év őszén kihantolták tetemét és Bukarestben abban a temetőben helyezték nyugalomra, ahol barátja, a költő Mihai Eminescu sírja is található.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Megépítették a hangszereket, amiket Bosch a Gyönyörök kertjén ábrázolt

És kiderült, hogy pokolian szólnak. Nem véletlenül, hiszen az 1500 táján készült triptichon Pokol szárnyán találhatóak.
Zenés színház

Sonya Yoncheva: „Mernünk kell élni a lehetőségekkel”

Mimì, Violetta, Tosca vagy Médeia – az operairodalom legjelentősebb női szerepeit énekli a világ legnagyobb színpadain, osztatlan sikerrel. Az Opera idei tematikus évadához kapcsolódó Olasz Estély sztárvendége a Maria Callas utódjaként is emlegetett bolgár szoprán, Sonya Yoncheva.
Zenés színház

Spielberg egy 17 éves, ismeretlen lányt választott a West Side Story női főszerepére

Steven Spielberg egy nyílt szereplőválogatáson feltűnt, ismeretlen 17 éves lányra bízta Maria szerepét a West Side Story új filmes feldolgozásában.
Vizuál

A naiv festő, aki egy szenttől kapta tudását

60 év felett kezdett el festeni, és úgy vált az egyik meghatározó roma művésszé itthon, hogy csak két általánost végzett el. Balázs Jánosnak nem volt könnyű élete, de mindig elfogadta sorsát - egyedül az alkotás érdekelte.
Klasszikus

Ilyen lenne a #10éveskihívás kedvenc zeneszerzőinkkel

A közösségi médiában hódít a 10 éves kihívás, azaz a #10yearschallenge. Megnéztük, milyen lenne, ha a legnagyobb zeneszerzők is posztolnának fotót és szöveget.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

146 nap

Hét ember harmincas éveinek elején, a háttér Prága. Vannak, akik pénzfeldobással döntik el, hogy együtt élnek-e tovább. Van, aki álruhában követi a másikat. Van, aki ufókra vár. Van, aki füvezik. Sokat. Túl sokat.
Színház magazin

Mit kezd a múlttal a magyar színház?

A Magyar Színházi Társaság és a Színház folyóirat Jó kérdés beszélgetéssorozata második évada is izgalmas kérdéseket feszeget a Katona József Színház K:antinjában. Januárban telt ház előtt, Kelemen Kristóf dramaturg, rendező, Lovas Rozi színművész és Tasnádi István író véleményét, tapasztalatait ismerhettük meg arról, hogyan dolgozza fel a múltat a magyar színház. A beszélgetést Szemere Katalin újságíró vezette.
Színház díj

Radnóti Zsuzsa kortárs magyar dráma-díjat alapított

A Kossuth-díjas dramaturg – Örkény István özvegye, életművének gondozója – kortárs magyar dráma-díjat alapított, amelynek első átadóünnepsége a Rózsavölgyi Szalonban lesz február végén.
Színház ajánló

Pepita Oroszlán és a FÉM

A FÉM elsősorban színházi közösség, de maga a kulturális tér ennél sokkal többre hivatott. Ameddig kitart lelkesedésünk, minden alkalmat megragadunk arra, hogy nem csak a dráma, hanem szinte valamennyi művészeti ág otthonra leljen nálunk.
Színház kritika

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.