Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

2021.01.13. 15:05
Ajánlom
1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.

Szülőhelye, Németújvár nem sokkal korábban került osztrák fennhatóság alá, édesapja pénzügyőrként dolgozva tartotta el a családot. A családfő, papi hivatást szánva a fiának – aki ekkor még eredeti vezetéknevét, a Zsigovitsot használta –, a kőszegi internátusba íratta az ekkor tízéves Lászlót. Ő egy kötelező színházlátogatás alkalmával döntötte el, hogy színész lesz, ám szüleit csak hosszas rábeszélés után sikerült meggyőznie, hogy támogassák tanulmányait.

1939-ben nyert felvételt a Színiakadémiára, ahol 1942-ben végzett többek között Szemere Vera, Zenthe Ferenc és Bakó Márta osztálytársaként. Már az akadémiai évek alatt statisztált a Nemzeti Színházban, de

felfelé ívelő pályáját megtörte, hogy a diploma átvétele után azonnal behívták a frontra, ahol 1945-ben hadifogságba esett.

Amikor három évvel később hazatért, a Nemzetiben már nem tartottak igényt a munkájára – bár korábban Németh Antal ígéretet tett a szerződtetésére –, ezért paródiákkal, burleszkekkel járta az országot. Mint visszaemlékezésében elmondta: évekkel később tudta meg, hogy közvetlenül érkezése előtt telefonáltak be a színházba, hogy „kirúgni, fasiszta!”.

1948-ban aztán otthonra talált először a Pesti Színházban, majd az Úttörő és az Ifjúsági Színházban. Azonban nem állt meg itt, a Fővárosi Operettszínház után a Petőfi Színházba, a Vígszínházba, a József Attila Színházba, majd 1974-ben a Vígszínházba vezetett az útja.

fortepan_147715-132504.jpg

Csákányi László és Márkus László (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

Sokoldalúságát mutatja, hogy zenés darabokban, drámákban és vígjátékokban egyaránt helytállt. A hírnevet az Operettszínház Szabadság, szerelem című operettje hozta meg számára, melynek fülbemászó dala, a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj olyannyira népszerű lett, hogy később is Csákányi állandó repertoárját képezte, a közönség pedig szinte elfelejtette, hogy Huszka Jenő eredetileg Feleki Kamill számára írta ezt a számot. (Érdekes adalék, hogy az operett szövegírója, Fischer Sándor a bőséges jogdíjból vett hangversenyzongorát fiainak, Fischer Ádámnak és Ivánnak.) Hiányos zenei ismeretei ellenére A vén budai hársfák békésen suttognak című Eisemann Mihály-szerzemény is Csákányi által lett népszerű.

Színpadi munkái mellett számos rádiókabaréban és szinkronszerepben feltűnt,

az ő hangján szólaltak meg magyarul a kor népszerű színészei: Fernandel, Peter Ustinov és Charles Laughton is. Legismertebb szinkronszerepe Foxi Maxi és Frédi voltak, de a Vuk Karakja is az ő hangján mondja, hogy „nem vagy buta, csak még keveset tudsz”.

Amikor átállt a kamera másik oldalára, a siker szinte azonnal borítékolható volt. Ő alakította az Indul a bakterház egyik főszerepét, Buga Jóskát, de játszott az 1978-as Rab ember fiaiban is. utolsó filmszerepe Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában volt, ahol a tánctanár Deutsch bácsit alakította.

Munkásságáért 1959-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1979-ben érdemes művész lett, 1984-ben pedig kiváló művész címet adományoztak neki. Munkabírását mi sem bizonyítja jobban, mint az az anekdota, amit Straub Dezső mondott róla: „Csákányi Laci bácsi minden előadás végén, amikor legördült a függöny, azt mondta:

Köszönöm a férfias munkát, aki nem azt végzett, az szégyellje magát!”

 

Fejléckép: Csákányi László (forrás: Hunyady József / Fortepan)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Vizuál

Ország Lili elfeledett tévéfelvétele – Különleges felfedezéssel zárult a Fidelio kutatása

Mostanáig senki nem tudott annak a negyvenöt évvel ezelőtt készült televíziós riportnak a létezéséről, ami a Fidelio kutatásának köszönhetően került elő Ország Liliről. A hosszas kutatómunka eredményeként meglelt felvételt a művész születésének évfordulója alkalmából tárjuk a nyilvánosság elé.
Zenés színház

Az Eiffel Műhelyház valamennyi előadását törli az OPERA

A Magyar Állami Operaházat érintő forrásmegvonás miatt az intézmény levélben tudatta, hogy a gyermekprogramok kivételével nem tartja meg az Eiffel Műhelyházba tervezett előadásait. A CIKK FRISSÜLT.
Vizuál

Az ember, aki kikosarazta Ingmar Bergmant – 10 érdekesség a 85 éves Dustin Hoffmanról

A kétszeres Oscar-díjas Dustin Hoffman pályája nem indult zökkenőmentesen, azonban néhány rövid kitérő után már a legnagyobb rendezők ajánlottak neki főszerepeket.
Színház

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Már próbálják a Koronázási Szertartásjátékot Székesfehérváron

Utoljára koronáznak Árpád-házi királyt a Nemzeti Emlékhelyen Székesfehérváron, III. András halálával ugyanis lezárult a magyar történelem egy korszaka.
Színház ajánló

Tamási Áronról szól a Gyulai Várszínház összművészeti fesztiválja

Ötödik alkalommal rendeznek olyan színházi programsorozatot Gyulán, amely egy-egy nemzeti klasszikusunk életművét állítja középpontba. Székely János, Weöres Sándor, Márai Sándor, Szabó Magda munkássága után ebben az évben a 125 éve született Tamási Ároné következik, augusztus 12. és 14. között.
Színház ajánló

Váratlan vendég érkezik a Benczúr kertbe

Az Orlai Produkciós Iroda augusztus 10-én látható előadása, a Jaj, nagyi! humoros jeleneteken keresztül mesél a generációk közötti különbségekről.
Színház magazin

A kultúra megfizethetetlen?!

A kulturális szféra szereplői évek óta komoly anyagi gondokkal küzdenek, a járványhelyzet, valamint a gazdasági változások pedig újabb kihívások elé állítják az intézmények vezetőit. Legutóbb a kata módosítása, valamint a rezsicsökkentés átalakítása késztette stratégiai változásokra a művészeket. Megkerestünk néhány színházat, hogy mondják el, hogyan érinti őket a jelenlegi helyzet.
Színház interjú

„A színházban történetekre van szükségünk” – interjú Béres Lászlóval

Béres László a Karády zárkája után újra a Gyulai Várszínházzal dolgozik, ezúttal egy orosz szerzőhöz, Csehovhoz nyúlva. A rendezővel az augusztus 9-én látható előadásról, a drámaíróhoz fűződő viszonyáról, valamint a román színházi hagyományokról is beszélgettünk.