Színház

100 éve született Foxi Maxi és Frédi magyar hangja, Csákányi László

2021.01.13. 15:05
Ajánlom
1921. január 13-án született Csákányi László, Jászai Mari-díjas, érdemes és kiváló művész, aki a papi hivatást feladva vált a magyar színjátszás kiemelkedő alakjává.

Szülőhelye, Németújvár nem sokkal korábban került osztrák fennhatóság alá, édesapja pénzügyőrként dolgozva tartotta el a családot. A családfő, papi hivatást szánva a fiának – aki ekkor még eredeti vezetéknevét, a Zsigovitsot használta –, a kőszegi internátusba íratta az ekkor tízéves Lászlót. Ő egy kötelező színházlátogatás alkalmával döntötte el, hogy színész lesz, ám szüleit csak hosszas rábeszélés után sikerült meggyőznie, hogy támogassák tanulmányait.

1939-ben nyert felvételt a Színiakadémiára, ahol 1942-ben végzett többek között Szemere Vera, Zenthe Ferenc és Bakó Márta osztálytársaként. Már az akadémiai évek alatt statisztált a Nemzeti Színházban, de

felfelé ívelő pályáját megtörte, hogy a diploma átvétele után azonnal behívták a frontra, ahol 1945-ben hadifogságba esett.

Amikor három évvel később hazatért, a Nemzetiben már nem tartottak igényt a munkájára – bár korábban Németh Antal ígéretet tett a szerződtetésére –, ezért paródiákkal, burleszkekkel járta az országot. Mint visszaemlékezésében elmondta: évekkel később tudta meg, hogy közvetlenül érkezése előtt telefonáltak be a színházba, hogy „kirúgni, fasiszta!”.

1948-ban aztán otthonra talált először a Pesti Színházban, majd az Úttörő és az Ifjúsági Színházban. Azonban nem állt meg itt, a Fővárosi Operettszínház után a Petőfi Színházba, a Vígszínházba, a József Attila Színházba, majd 1974-ben a Vígszínházba vezetett az útja.

fortepan_147715-132504.jpg

Csákányi László és Márkus László (Fotó/Forrás: Szalay Zoltán / Fortepan)

Sokoldalúságát mutatja, hogy zenés darabokban, drámákban és vígjátékokban egyaránt helytállt. A hírnevet az Operettszínház Szabadság, szerelem című operettje hozta meg számára, melynek fülbemászó dala, a Doktor úr, doktor úr, a maga szíve sose fáj olyannyira népszerű lett, hogy később is Csákányi állandó repertoárját képezte, a közönség pedig szinte elfelejtette, hogy Huszka Jenő eredetileg Feleki Kamill számára írta ezt a számot. (Érdekes adalék, hogy az operett szövegírója, Fischer Sándor a bőséges jogdíjból vett hangversenyzongorát fiainak, Fischer Ádámnak és Ivánnak.) Hiányos zenei ismeretei ellenére A vén budai hársfák békésen suttognak című Eisemann Mihály-szerzemény is Csákányi által lett népszerű.

Színpadi munkái mellett számos rádiókabaréban és szinkronszerepben feltűnt,

az ő hangján szólaltak meg magyarul a kor népszerű színészei: Fernandel, Peter Ustinov és Charles Laughton is. Legismertebb szinkronszerepe Foxi Maxi és Frédi voltak, de a Vuk Karakja is az ő hangján mondja, hogy „nem vagy buta, csak még keveset tudsz”.

Amikor átállt a kamera másik oldalára, a siker szinte azonnal borítékolható volt. Ő alakította az Indul a bakterház egyik főszerepét, Buga Jóskát, de játszott az 1978-as Rab ember fiaiban is. utolsó filmszerepe Koltai Róbert Sose halunk meg című vígjátékában volt, ahol a tánctanár Deutsch bácsit alakította.

Munkásságáért 1959-ben Jászai Mari-díjat kapott, 1979-ben érdemes művész lett, 1984-ben pedig kiváló művész címet adományoztak neki. Munkabírását mi sem bizonyítja jobban, mint az az anekdota, amit Straub Dezső mondott róla: „Csákányi Laci bácsi minden előadás végén, amikor legördült a függöny, azt mondta:

Köszönöm a férfias munkát, aki nem azt végzett, az szégyellje magát!”

 

Fejléckép: Csákányi László (forrás: Hunyady József / Fortepan)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Zenében megélt ünnep Pannonhalmán – jubilál az Arcus Temporum fesztivál

Eötvös Péter és Mozart művészetével ünnepel az idén 20 éves Arcus Temporum Művészeti Fesztivál Pannonhalmán augusztus 23–25. között. Ráadásul a jubileum egybeesik a bencés szerzetesközösség temploma, a Szent Márton-bazilika felszentelésének 800. évével.
Plusz

Az utolsó szerelem mítosza

Az első szerelem minden líra egyik fő toposza, sőt népdaloktól regényekig, a first love az igazi, mert mindenkit érdeklő, lángba boritó téma. Azon gondolkozom, hogy miért nincs az elsőnek párja, azaz miért nincs igazi irodalma, lírai lenyomata az utolsó szerelemnek, ennek a fellobbanó érzelmi viharnak? Almási Miklós írása.
Zenés színház

Szikrák és vízcseppek – Aida a Szentmargitbányai Kőfejtőben

Tíz év után ismét az Aida került színre az Ausztriában található Szentmargitbányai Kőfejtő hatalmas szabadtéri színpadán. Nem ez volt azonban az egyetlen visszatérés: ismét Thaddeus Strassberger rendező munkáját láthatta a közönség.
Klasszikus

„Tudatosítani kell a világban, hogy Auer Lipót magyar, ráadásul veszprémi volt” – interjú Kováts Péterrel, az Auer Fesztivál művészeti vezetőjével

Kerek évfordulóhoz érkezett a veszprémi születésű, világhírű hegedűművésznek, Auer Lipótnak szentelt fesztivál. Az ünnepi programról az eseménysorozat alapítójával, Kováts Péter hegedűművésszel beszélgettünk.
Plusz

Mintha elkezdtük volna szeretni a saját városainkat – beszélgetés Zubreczki Dávid építészeti mesemondóval

A Kultkikötő szervezésében idén nyáron nyolc helyszínen hallgathatók meg Zubreczki Dávid vetítéssel egybekötött történetmesélős előadásai Templomséták a Balaton körül címmel.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

A versenyprogram mellett vizsgaelőadásokat is láthatunk az idei Szemle Pluszon

Augusztus 24. és szeptember 9. között zajlik a Városmajori Szabadtéri Színpad Szemle Plusz programsorozata, amelyen a Fidelio is díjazza az egyik előadást.
Színház ajánló

Az anya – Nagy-Kálózy Eszter főszereplésével készül bemutató a Karinthy Színházban

A budapesti Karinthy Színház várakozással teli izgalommal jelenti be Florian Zeller Az anya című fekete komédiájának budapesti ősbemutatóját. Az előadás a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatával együttműködésben valósul meg, amit az üzbég származású, nemzetközileg elismert rendező, Talgat Batalov állít színpadra.
Színház ajánló

Idén is Szegeden láthatók a legizgalmasabb színházi előadások – jön a THEALTER

Július 27. és augusztus 2. között rendezik meg a 34. THEALTER színházi fesztivált Szegeden. A jól ismert fellépők mellett új formációkkal, fiatalokból szerveződő csapatokkal is találkozhatnak a szegediek és az ide látogató nézők.
Színház gyász

Elhunyt Szatmári Liza

Az Aase- és Gobbi Hilda-díjas színésznő július 20-án, életének 97. évében hunyt el. Szatmári Liza hetvenhárom éve volt a Vígszínház tagja, halálhírét a társulat közölte.
Színház hír

Szász Júlia és Horváth Lajos Ottó a Centrál Színházban tér vissza a színpadra

A Nemzeti Színházban tavaly súlyos balesetet szenvedett színművészek apa-lánya párost alakítanak a Centrál Színház következő évadában. A Puskás Tamás rendezte előadás egy híres film adaptációja lesz.