1932-ben végzett színészként a Színművészeti Főiskolán, ahonnan a miskolci színházhoz szerződött, ott színészként, rendezőként, színházi titkárként és könyvtárosként is foglalkoztatták.
1934 és 1941 között rendezett a Nemzeti Színházban, majd a Szegedi Nemzeti Színház főrendezője lett.
Az ’50-es évekig megfordult még Debrecenben, az Izabella téri Magyar Színházban, az Állami Faluszínházban és a Madách Színházban is. Utóbbiban
olyan legendás előadásokat rendezett, mint a Tanner John házassága, a Hamlet vagy A vágy villamosa, majd 1958-ban igazgatói megbízatást kapott.
1964-ben visszatért a Nemzeti Színházba, ezúttal már igazgatóként, innen ment nyugdíjba 1971-ben. A Nemzetiben rendezett Az ember tragédiájába egyszer még színészként is beugrott, Lucifert játszotta egy vasárnap délutáni előadáson.
Bár színpadon is szép sikereket ért el, valódi hírnevét a filmvásznon nyújtott alakításaival szerezte.
A tanú és a Te rongyos élet Bástya elvtársaként, valamint a Szomszédok Báthory Bélájaként ismerhetik a legtöbben.
Magánéletéről keveset tudni. A főiskola alatt feleségül vette Móricz Zsigmond kisebbik lányát, Lilit, azonban rövidesen elváltak. 1961-ben házasodott össze Varga Katalinnal, akihez 2002-es haláláig hű maradt.
Fejléckép: Bástya elvtárs beleharap a „magyar narancsba” A tanú című filmben (forrás: Újságmúzeum)