Színház

145 éve nyitotta meg a kapuit a Népszínház

2020.10.15. 17:10
Ajánlom
1875. október 15-én, a mai Blaha Lujza téren új színház nyitotta meg kapuit. A Népszínház társadalmi kezdeményezéssel, kifejezetten a kor legnépszerűbb műfaja, a népszínmű játszására jött létre.

Az alapítványi tulajdonú, de a város irányítása alatt álló intézmény Ferdinánd Fellner bécsi építész tervezői munkáját dicsérte, és a harmadik pest-budai népszínházként épült. Miután a Nemzeti Színház leválasztotta repertoárjáról a „bármikor adatott eredeti és fordított énekes színdarabokat”, vagyis a népszínműveket, vígjátékokat és bohózatokat,

a Népszínház elsődleges feladata a populárisabb, szórakoztató darabok játszása lett.

Repertoárjában drámák, daljátékok és kis eszköztárú operák is megtalálhatóak voltak. Ebben a formájában 1908 júniusáig működött, majd a Nemzeti Színház társulata bérelte és használta 1964-ig. Megnyitásakor azonban még csak egy megállapodás köttetett a két intézmény között: annak fejében, hogy a megnyitó után három évig csak a Népszínház ad elő népszínműveket, a Nemzeti átadta a korábban náluk játszott darabok könyvtári anyagait és jelmezeit.

Nemzeti Színház annó

Blaha Lujza tér (ekkor a Népszínház utca és a Rákóczi út találkozása), a Népszínház (a későbbi Nemzeti Színház) épülete. A felvétel 1893-ban készült. (Fotó/Forrás: FORTEPAN)

Mind a repertoár, mind az elhelyezkedés – ekkor kezdett kiépülni a Nagykörút – hozzájárult ahhoz, hogy a Népszínház előadásait zajos siker övezze. Építésének idején az egyik legmodernebb színháznak számított, a háromemeletes, 2672 fő befogadására képes, patkó alakú nézőteret és az épület helyiségeit 392 gázláng és 140 „lángzós” csillár világította meg. Olyan, mára klasszikussá vált előadásokat mutattak be itt, mint A sárga csikó vagy A piros bugyelláris, de Offenbach, Suppé és Lecocq művei is felcsendültek itt.

A Népszínház 1875-ös megnyitóján

személyesen is tiszteletét tette Ferenc József, az Osztrák-Magyar Monarchia első uralkodója

és fia, Rudolf trónörökös is. A király a látogatás alkalmával 4000 forintot adományozott az intézménynek – összehasonlításképp, egy budai színház négyszemélyes családi páholya ebben az időben körülbelül 5-6 forintba került.

A megnyitón a teljes repertoárból válogattak, eljátszották Rákosi Jenő Leánykérő című egyfelvonásosát, Vidra Sipka bohózatát, a Jeremiás siralmait, és Huber Károly A király csókja című operáját is.

A századforduló táján új műfaj talált otthonra a Népszínházban: az operett. Ebben nagy szerepet játszott a színház ünnepelt színésznője, Blaha Lujza, illetve az első megbízott igazgató, Rákosi Jenő és az őt követő Evva Lajos.

Ekkor még azonban a népszínmű volt a magyar színpadok koronázatlan királya,

felfutását pedig nagyban segítette a színház új magyar népszínművek írását célzó pályázata. A pályázatra 69 darab érkezett, végül A legény bolondját mutatták be, Erkel Elek zenéjével. Bár az előadás nagy siker volt, a közönség érdeklődése a népszínmű iránt nem sokkal később csökkenni kezdett. Ez betudható volt a társadalmi változásoknak, de szerepe volt benne a sorra nyíló és változatosabbnál változatosabb repertoárral működő színházaknak is.

Blaha Lujza énekel egy 1903-as gramofon-felvételen:

Ennek ellenére, illetve a két komolyabb – 1904-es és 1907-es – pénzügyi válság után a Népszínház mégis fenn tudott maradni, bár Vidor Pál – aki több darabban is Blaha Lujza partnereként tűnt fel – 1906-os öngyilkossága rányomta a bélyegét a légkörre.

Ez időtájt a Népszínházat többször is átépítették, először 1905-ben, amikor tűzbiztonsági átalakításokat végeztek. Máder Rezső irányítása alatt nevet is változtatott, az igazgató 1907-ben Népszínház-Vígoperaként nyitotta meg a színházat. A második jelentős átalakításra a II. világháború után került sor, ugyanis az épület olyan súlyos sérüléseket szenvedett, hogy a 60 belövést kapó teátrumot csak hosszú hónapok munkájával sikerült működőképes állapotba hozni.

Az 1956-os forradalom szintén megrongálta a színházat, ennek helyreállításába ugyan belekezdtek, de még évek múltán, 1962-ben is volt javítanivaló a tetőszerkezeten. 1963-ban megroppant a nézőtér első emeleti padozata, a renoválás pedig olyan költséges lett volna, ami ellehetetlenítette a gyors felújítást. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották.

1965. március 15-én robbantottak először,

ekkor a pince és a tartófödém semmisült meg, áprilisra pedig leomlott az utolsó falszakasz is. A társulat ezek után átköltözött a Thália Színház épületébe a Nagymező utcába. Az épület lebontásának hivatalos indoklása szerint az készülő metró statikai károkat okozott, ez tette indokolttá a lebontást, azonban valószínűleg inkább pártpolitikai döntések állnak a háttérben és „a múltat el kell törölni” szellemében semmisítették meg.

fortepan_79798-112238.jpg

A Népszínház 1965-ben, nem sokkal a felrobbantása előtt (Fotó/Forrás: UVATERV / Fortepan)

Gobbi Hilda a kimentett emlékeket a visegrádi „Patkó villába” építtette, végrendeletében pedig a nyaralót a társulatnak ajánlotta. A könyvtári állomány is majdnem teljesen megmaradt, az anyagot az Állami Levéltár, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár és az Országos Széchényi Könyvtár vette át.

A régi fotók és színlapok olyan nagyszerű, a Népszínházban hírnevet szerző művészek emlékét őrzik, mint Jászai Mari, Fedák Sári, Bajor Gizi, Márkus Emília, Hevesi Sándor, Pethes Imre, Újházi Ede vagy Ódry Árpád.

fortepan-143112.jpg

A Népszínház felrobbantása 1965-ben (Fotó/Forrás: Fortepan)

180 éve nyílt meg a Nemzeti Színház Pesten

Kapcsolódó

180 éve nyílt meg a Nemzeti Színház Pesten

Megmutatjuk az első épületet, majd a metróépítés miatt lebontott Blaha Lujza téri játszóhely belsejét, az 1956-os események nyomait a környéken és a legendás színészeket is. Galériáinkban a Fortepan archívumából válogattunk.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Különös szerelmi történetet mutat be Kocsis Ágnes új filmje

Május 27-én mutatják be Kocsis Ágnes Éden című, magyar-román-belga koprodukcióban készült új játékfilmjét, amelynek főszereplője egy harmincas évei végén járó nő, aki mindenre allergiás, ami a modern világgal jár, ezért teljes elszigeteltségben él.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Színház interjú

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Színház életműdíj

A belső ember öltöztetője – Szakács Györgyi a Színházi Kritikusok Céhének életműdíjasa

A céh tagjai titkos szavazással ítélték oda az életműdíjat a Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervezőnek, csaknem félszáz mozi és tévéfilm, valamint félezer színházi bemutató ruháinak megálmodójának.
Színház hír

Izgalmas előadásokat ígér a Városmajori Színházi Szemle

Hat előadás kapott helyet a Városmajori Színházi Szemle versenyprogramjában. A könnyed, de minőségi szórakozást ígérő produkciók augusztus 25. és szeptember 9. között mutatkoznak be a Városmajori Szabadtéri Színpadon.
Színház ajánló

Kulka Jánossal látható online A nép ellensége

A Katona József Színház 2013-ban bemutatott Ibsen-darabját Zsámbéki Gábor rendezte, az előadás felvétele megtekinthető május 6. 19 órától május 8. 23 óráig az eszinhaz.hu-n.
Színház hír

Ismét megtörték a csendet - folytatódott a Fame-casting a Vörösmarty Színházban

Vasárnap 21 kiválasztott részvételével folytatódott a Vörösmarty Színház Fame-castingja. A válogatóhoz ezúttal a Fehérvár Tv stábja is csatlakozott, május 8-án ugyanis egy egyórás műsorban lehet majd visszanézni a versenyzőket.