Színház

145 éve született a „költői képzeletek fantomja”, Ódry Árpád

2021.09.25. 19:55
Ajánlom
Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én: a kor híres baritonistája, Ódry Lehel és balett-táncosnő feleségének másodszülött gyermekeként az egész életét kitöltötte a színház. Népszerűségét azonban nem ismert szüleinek, sokkal inkább tehetségének, szorgalmának és különleges játékstílusának köszönhette.

Könnyen helyezkedett bele a karakter bőrébe – írták róla kortársai –, ez a képessége pedig hamar népszerűvé tette őt a közönség és kollégái körében. 22 éves korában, 1898-ban vehette át a diplomáját az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, ám az akadémia elvégzése után nem maradt a fővárosban: vidékre szerződött.

Először Kolozsvárra, majd Debrecenbe, Kassára és Temesvárra ment, csak 1904-ben tért vissza Budapestre. A Vígszínházban ajánlottak neki szerződést, azonban játékstílusával nem tudott beilleszkedni a színház társulatába. Az sem segítette a karrierjét, hogy nehézkesen és akadozva beszélt, beszédhibáján csak évek munkájával sikerült felülkerekednie. Ám ezután a beszédkultúráját a tökéletességig akarta fejleszteni. Később tanárként is kiemelten fontosnak tartotta a helyes artikulációt és a természetes beszédmódot.

Az első színészek közé tartozott, aki arra törekedett, hogy a klasszikus szerepeket élőbeszédszerűen, pátosz nélkül mondja el.

odryarpad-195300.jpg

Ódry Árpád Az ember tragédiája Ádám szerepében (Fotó/Forrás: MEK-OSZK)

Ódry Árpád szerepértelmezéseivel és színpadi gondolkodásmódjával is megelőzte korát: Schöpflin Aladár úgy jellemezte őt, mint aki „művészetét önmagából alakította ki, nemcsak a tehetség ösztönével, hanem intelligenciájával és önfegyelmezéssel is”. Igazi intellektuel-színész volt, ezt pedig először Somló Sándor, a Nemzeti Színház akkori igazgatója fedezte fel. Így lett Ódry 1905-től az ország első társulatának tagja. Nemcsak játszott, rendezett is, 1912-ben rendezőként is bemutatkozott. Haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban, többek között Friedrich Schiller, August Strindberg, Henrik Ibsen, és George Bernard Shaw-drámákat

Onnantól kezdve neve elválaszthatatlanul összeforrt a Nemzeti Színházzal, melynek 1923-tól örökös tagja, 1931-től öt éven át pedig főrendezője volt.

Színészként főként tragikus szerepeket kapott, ezt a skatulyát részben merev tartásának – melyet idősebb korára sikerült valamelyest levetkőznie –, részben pedig szűkösebb eszköztárának köszönhette.

„Nem volt születése szerint proteusi természet, amely önként, erőlködés nélkül tud száz arcot váltani, - úgy törte hozzá magát százféle arculatú és hangú szerepeihez”

– írta a Nyugatban Schöpflin.

A tragikus karakterekben azonban remekelt, 1928-ban a III. Richárd címszerepéért Greguss-díjat kapott. Legnagyobb sikereit Shakespeare-darabokban aratta, A velencei kalmár Lorenzójaként, a Hamlet Learteseként, A vihar Prosperójaként és a Rómeó és Júlia Mercutiójaként telt házas előadásokban játszott, de a közönség Ibsen-drámákban is szerette. Legendás szerepe volt a Nóra Rank doktora.

A Nemzeti Színház mellett 1917-től ő volt a Fészek művészklub igazgatója, 1920-tól a Budapesti Színész Szövetség alelnöke, 1925-től elnöke. 1929-ben visszatért a Színiakadémiára, ekkor már tanárként, egy évvel később pedig átvehette az igazgatói kinevezést. Tagja volt a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának is, és a tanári kinevezésével egy időben a Magyar Rádiónál dramaturgi és főrendezői feladatokat látott el.

121197736_4057249674290716_689580212309942017_n-113857.jpg

A 2020-ig működő Ódry Színpad bejárata (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

Színpadi sikerein túl a magánéletben nem volt olyan szerencsés. Élete során számos betegséggel küzdött, szemproblémái voltak, gégegyulladást kapott, de a tüdőbaj is elérte, melyet végül Egyiptomban kellett kezeltetnie. Utolsó éveiben már rendszeres orvosi megfigyelés alatt állt, végül szívrohamban hunyt el 1937. április 5-én.

Az igazi szerelem sem talált rá: bár a nők rajongtak érte, ő maga sosem akart megházasodni.

Házasságon kívül született lányát azonban rajongásig szerette, javait is rá hagyta.

Szellemi örökségét a szakma sem engedte feledésbe merülni: nevét művészotthon viseli, 2020-ig pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületében működő színpad is az ő szellemiségét idézte meg.

Fejléckép: Ódry Árpád (forrás: Wikipédia)

Programkereső

Legolvasottabb

Klasszikus

Az 1956-os forradalom zenéi

Akár a történelem kötötte össze őket október 23-a eseményeivel, akár a szerző akart ily módon emléket állítani a forradalomnak, sok zenemű létezik, mely mára elválaszthatatlanná vált 1956-tól. Egy csokorra valót gyűjtöttünk belőlük.
Színház

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Klasszikus

Kezdődik a Bartók Világverseny

Október 25. és 31. között rendezik meg a Zeneakadémián a Bartók Világversenyt. Az idei évben vonósnégyesek mérkőznek meg, a fordulókat élőben és online is követheti a közönség.
Színház

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Klasszikus

Minden hangjegy közös érdek – interjú Kelemen Barnabással és Keller Andrással

Az ’56-os forradalom évfordulóján egész napos programmal tiszteleg a hősök előtt a Concerto Budapest. A Magyar Kincsek Ünnepén olyan zeneművek is elhangoznak, amelyekkel máskor nemigen lehet találkozni. Az érdeklődőket pedig talán kellemes meglepetésként éri, milyen gazdag a zeneirodalmunk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház gyász

Elhunyt Venczel Vera

A Jászai Mari-díjas színművész idén márciusban töltötte be 75. életévét. Több mint ötven éven át volt a Vígszínház tagja, halálának hírét színháza tette közzé.
Színház ajánló

Új bemutatóval ünnepli Szakonyi Károlyt a Rózsavölgyi Szalon

Október 26-án, Szakonyi Károly 90. születésnapján mutatja be a Rózsavölgyi Szalon a drámaíró A hatodik napon című darabját, melyet Dicső Dániel rendező és Hárs Anna dramaturg bújtatott modern köntösbe.
Színház hír

Alföldi Róbertet a Pinceszínházban faggatják

Trezor címmel beszélgetéssorozatot indít a Pinceszínház. Az új, havi rendszerességgel jelentkező sorozat első vendége Alföldi Róbert lesz.
Színház ajánló

Alkoholba fojtott romantika a Pesti Színház színpadán

Yasmina Reza népszerű drámája, a Bella Figura látszólag egy kellemesen induló, titkos randevú története, a darabból azonban hiányzik az idill. A magyarországi ősbemutatót Török Ferenc rendezi, az előadás október 22-től látható a Pesti Színházban.
Színház hír

Átadták az eSzínház Fesztivál díjait

Október 20-án ünnepélyes keretek között adták át az ország első online térben rendezett színházi fesztiváljának szakmai és közönségdíjait a Radnóti Színházban, de kihirdették az Alapítvány a Magyar Színházakért 2020-as szakmai kitüntetéseit is.