Színház

145 éve született a „költői képzeletek fantomja”, Ódry Árpád

2021.09.25. 19:55
Ajánlom
Ódry Árpád színészcsaládba született 1876. szeptember 25-én: a kor híres baritonistája, Ódry Lehel és balett-táncosnő feleségének másodszülött gyermekeként az egész életét kitöltötte a színház. Népszerűségét azonban nem ismert szüleinek, sokkal inkább tehetségének, szorgalmának és különleges játékstílusának köszönhette.

Könnyen helyezkedett bele a karakter bőrébe – írták róla kortársai –, ez a képessége pedig hamar népszerűvé tette őt a közönség és kollégái körében. 22 éves korában, 1898-ban vehette át a diplomáját az Országos Magyar Királyi Színművészeti Akadémián, ám az akadémia elvégzése után nem maradt a fővárosban: vidékre szerződött.

Először Kolozsvárra, majd Debrecenbe, Kassára és Temesvárra ment, csak 1904-ben tért vissza Budapestre. A Vígszínházban ajánlottak neki szerződést, azonban játékstílusával nem tudott beilleszkedni a színház társulatába. Az sem segítette a karrierjét, hogy nehézkesen és akadozva beszélt, beszédhibáján csak évek munkájával sikerült felülkerekednie. Ám ezután a beszédkultúráját a tökéletességig akarta fejleszteni. Később tanárként is kiemelten fontosnak tartotta a helyes artikulációt és a természetes beszédmódot.

Az első színészek közé tartozott, aki arra törekedett, hogy a klasszikus szerepeket élőbeszédszerűen, pátosz nélkül mondja el.

odryarpad-195300.jpg

Ódry Árpád Az ember tragédiája Ádám szerepében (Fotó/Forrás: MEK-OSZK)

Ódry Árpád szerepértelmezéseivel és színpadi gondolkodásmódjával is megelőzte korát: Schöpflin Aladár úgy jellemezte őt, mint aki „művészetét önmagából alakította ki, nemcsak a tehetség ösztönével, hanem intelligenciájával és önfegyelmezéssel is”. Igazi intellektuel-színész volt, ezt pedig először Somló Sándor, a Nemzeti Színház akkori igazgatója fedezte fel. Így lett Ódry 1905-től az ország első társulatának tagja. Nemcsak játszott, rendezett is, 1912-ben rendezőként is bemutatkozott. Haláláig 45 darabot rendezett a Nemzeti Színházban, többek között Friedrich Schiller, August Strindberg, Henrik Ibsen, és George Bernard Shaw-drámákat

Onnantól kezdve neve elválaszthatatlanul összeforrt a Nemzeti Színházzal, melynek 1923-tól örökös tagja, 1931-től öt éven át pedig főrendezője volt.

Színészként főként tragikus szerepeket kapott, ezt a skatulyát részben merev tartásának – melyet idősebb korára sikerült valamelyest levetkőznie –, részben pedig szűkösebb eszköztárának köszönhette.

„Nem volt születése szerint proteusi természet, amely önként, erőlködés nélkül tud száz arcot váltani, - úgy törte hozzá magát százféle arculatú és hangú szerepeihez”

– írta a Nyugatban Schöpflin.

A tragikus karakterekben azonban remekelt, 1928-ban a III. Richárd címszerepéért Greguss-díjat kapott. Legnagyobb sikereit Shakespeare-darabokban aratta, A velencei kalmár Lorenzójaként, a Hamlet Learteseként, A vihar Prosperójaként és a Rómeó és Júlia Mercutiójaként telt házas előadásokban játszott, de a közönség Ibsen-drámákban is szerette. Legendás szerepe volt a Nóra Rank doktora.

A Nemzeti Színház mellett 1917-től ő volt a Fészek művészklub igazgatója, 1920-tól a Budapesti Színész Szövetség alelnöke, 1925-től elnöke. 1929-ben visszatért a Színiakadémiára, ekkor már tanárként, egy évvel később pedig átvehette az igazgatói kinevezést. Tagja volt a Kisfaludy Társaság Shakespeare-bizottságának is, és a tanári kinevezésével egy időben a Magyar Rádiónál dramaturgi és főrendezői feladatokat látott el.

121197736_4057249674290716_689580212309942017_n-113857.jpg

A 2020-ig működő Ódry Színpad bejárata (Fotó/Forrás: Várhegyi András / Fidelio)

Színpadi sikerein túl a magánéletben nem volt olyan szerencsés. Élete során számos betegséggel küzdött, szemproblémái voltak, gégegyulladást kapott, de a tüdőbaj is elérte, melyet végül Egyiptomban kellett kezeltetnie. Utolsó éveiben már rendszeres orvosi megfigyelés alatt állt, végül szívrohamban hunyt el 1937. április 5-én.

Az igazi szerelem sem talált rá: bár a nők rajongtak érte, ő maga sosem akart megházasodni.

Házasságon kívül született lányát azonban rajongásig szerette, javait is rá hagyta.

Szellemi örökségét a szakma sem engedte feledésbe merülni: nevét művészotthon viseli, 2020-ig pedig a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vas utcai épületében működő színpad is az ő szellemiségét idézte meg.

Fejléckép: Ódry Árpád (forrás: Wikipédia)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Elhunyt Jürgen Flimm

A neves színházi és operarendezőt, a Salzburgi Ünnepi Játékok és a Berlini Állami Opera egykori vezetőjét február 4-én, életének nyolcvankettedik évében érte a halál.
Jazz/World

Beyoncé megdöntötte Solti György Grammy-rekordját

Az amerikai énekesnő immár harminckét díjjal büszkélkedhet, ezzel neki van a legtöbb Grammyje. A legjobb album díját Harry Styles kapta meg a Los Angeles-i ceremónián.
Vizuál

Dürertől Picassón át Damien Hirstig – A grafika történetének hatszáz évét öleli fel a bécsi Albertina három új kiállítása

Három kiállítását is a grafikának szenteli a bécsi Albertina: a Dürer.Munch.Miró című tárlat már látogatható, februárban nyílik az Andy Warhol bis Damien Hirst című kiállítás, márciusban pedig Picasso műveit mutatják be.
Klasszikus

44 formációból választották ki a legjobbakat a Weiner Leó Országos Kamarazene Versenyen

A megmérettetés január 30. és február 5. között zajlott a Zeneakadémia Weiner Kuratóriuma támogatásával és a Kamarazene Tanszék szervezésében, a legjobbakat három kategóriában díjazták.
Plusz

„A jövő itt van és sose lesz vége!” – így született a legendás Mocskos idők című Európa Kiadó-dal

Az Európa Kiadó énekes-gitárosát, Menyhárt Jenőt kérdeztük arról, hogyan született az egyik leghíresebb daluk, amely A besúgó című sorozat főcímdalaként vált még népszerűbbé egy új generáció körében.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Színház ajánló

Bécsig kell annak menni, aki színpadon akarja látni a Meseország mindenkié című mesekönyvet

Pille Tamás színművész miután többször próbálkozott sikertelenül magyarországi színházakban színre vinni a hazánkban komoly politikai purparlét kiváltó mesekötetet, végül egy magyar nyelven játszó bécsi teátrumban talált partnert a színrevitelhez.
Színház magazin

„Soha nem kellett méltatlan dolgot elvállalnom” – Moór Marianna 80 éves

Bakfisként 8750 kislány közül választották ki egy filmfőszerepre, amit több mint harminc filmes alakítás és száznál is több színházi bemutató követett. Moór Marianna életműve gazdag és teljes. A színésznő február 5-én tölti be a 80. életévét.
Színház magazin

„Mindig is nagyobb volt bennem a színház utáni alázat, mint az önmutogatásra való késztetés" – Sunyovszky Szilvia 75 éves

A Kossuth-díjas színésznő február 2-án ünnepli a 75. születésnapját. Noha a színészi pályát több, mint 30 éve diplomáciai és politikusi munkára váltotta, így is nyomot hagyott a hazai színházi és filmes életben.
Színház hír

A STEREO AKT kulturális műhelyt és közösségi teret nyit

A független alkotócsoport a VIII. kerületben talált otthonra. A jövőben alkotóműhelyként és befogadóhelyként is üzemelő STEREO Művház átalakítása még javában tart: az első ütem befejezéséhez közösségi támogatási kampányt indítottak. 
Színház ajánló

Menni kéne… – amire februárban beindulunk

Van, ahová a színészek, máshová a rendező, megint máshová az izgalmasnak ígérkező színházi nyelv csalogat be – legyen az dráma, thriller vagy olyan előadás, aminek a műfaja most még nem is tudható biztosan.